Nagy Ferenc 1923-ban született, a népes család tagjait és annak történetét mutatja be(0:05). Az interjúalanyt minden szülőfalujához, Naszályhoz köti. Ide járt iskolába, itt nősült meg, ma is ott lakik(4:05). A második világháború előtt nagyon szerény körülmények között élt, pontosan megtudjuk, hogy ekkoriban mit ettek a falusi szegény emberek(4:33).Édesapja gondoskodó, szorgalmas ember volt - igyekezte a gyermekeit különböző mesterségekre kitaníttatni(6:10). Nagy Ferenc géplakatos lett, 1944-ben étteremben dolgozott, mint mosogatólegény. De a háború elől édesapja hazarendelte, hogy ott dolgozzon(7:03).Almásfüzítőn géplakatos tanonc lett(8:44). Az interjúalany háború alatti politikáról és a harcokról mesél(9:07). Leventeként vonultatták be a nyilasok, erről az időszakról hallhatunk személyes történeteket(11:11).A szovjet benyomulás miatt Klagenfurtba szorultak vissza. Gyalogszerrel menekült, akár napi 50 km-t is megtettek(17:30). Nagy Ferenc a visszavonulással, kényszermunkával és a hadifogsággal kapcsolatban személyes élményeit meséli el(18:03).Egy őrmesternek köszönhetően egy éjszaka Ausztriából Nagy Ferenc pár katonatársával hazaszökött Magyarországra(23:35). Visszament Almásfüzítőre dolgozni(még ekkor is gyakornokként), de igazolnia kellett magát(B-listázták, mivel "nyugatos" volt)(26:35).Így végülis csak úgy tarthatta meg az állását, hogy be kellett lépnie a kommunista pártba(27:33). Majd az interjúalany a munkahelyi történeteket beszél el(28:56). Az 1956-os eseményeket nem úgy érzékelték, minta budapestiek. Az almásfüzitői üzem leállt, értekezleteket szerveztek - de a forradalmi hangulat nem volt vidéken olyan erős(30:29).A forradalom után át kellett lépni az MSZMP, de ezt Nagy Ferenc ezt megtagadta(32:35). "A magyar nép nem akart belépni a TSZ-be!" - Nagy Ferenc a Tsz-esítésről(35:04).A bátyja megjárta Recsket, de testvérének nem mert szólni erről, mert úgy megfélemlítették(35:20). Visszaemlékszik arra, hogy a Szabad Európa feltüzelte a magyarokat a szovjetekkel szemben. Az idős Nagy Ferenc szinte teljesen átlátja az '56 körüli nemzetközi eseményeket, folyamatokat(36:28). Az interjúalany elszavalja egy versét, amelyet a hadifogsából való hazatérésekor vetett papírra(38:40).

0:00 családi háttér, a szülei gazdálkodók voltak 2:20 visszakerült Kaposvárra, mert a főiskolájukat lebombázták Budapesten, személyes tapasztalata nem volt az orosz katonákkal, de az egyik évfolyamtársát megerőszakolták a katonák 5:15 a háborús hétköznapok alatt kijárási tilalom, elsötétítés lépett életbe, és be kellett zárkózniuk, az élelmet jegyre lehetett csak kapni, nekik szerencséjük volt, mert voltak kisebb birtokaik 7:48 Kaposvár elfoglalása után Pécsre ment, mert ott nem volt kijárási tilalom, és beiratkozott az orvosi egyetemre 10:27 az orvosi egyetem elvégzése után nem dolgozhatott Kaposvárott, hanem Szombathelyre irányították, később megyei gyerekgyógyász-főorvos volt, de ez sok adminisztrációs munkával járt 12:12 a háború alatt, és utána pengő volt a fizetőeszköz, de az nagyon hamar elértéktelenedett; később rátér arra, hogy ő nem lépett be a pártba, de a testvéreit felszólították a belépésre 18:03 az 1956-os forradalmat megelőző helyzet már elviselhetetlen volt, ezért akart a nép változtatni 19:56 felidézi a kötelező szocialista ünnepségeket

Az interjúalany mesél arról, hogy hogyan élte meg ő és környezete a II. világháborút. Beszél férje katonaélményeiről és hadifogságáról. Szól a háború utáni újjáépítésről, illetve a mezőgazdaság átalakításáról és a téeszesítérsől is. 0:11--születés, család; 0:58--II. világháborúról őrzött emlékei, az oroszok bevonulása; 3:38--férje katonáskodása és hadifogsága; 6:55--a férje hazatérése és a háború utáni újrakezdés; 8:0-- a téeszesítés a Kádár-rendszer; 9:15--milyen volt az oroszok megítélése a faluban, hogyan viselkedtek az oroszok a helyiekkel, hogyan próbálták meg túlvészelni a szegénységet; 15:0--hogyan zajlott a téeszesítés; 21:26--mit mesélt a férje a fogságról és a katonaságról, a doni ütközetről, milyenek voltak a háború utáni mindennapok; 29:0--milyen volt az élet 1945-49 között