Interjú

Gyűjteményhez ad
katonaság
bunker
front
Don-kanyar
Voronyezs
II. világháború
partizán
ruszkik

Megjártam a Don-kanyart

2536 megtekintés

Hossz: 00:53:00
Témakörök: kettős megszállás
Leírás: 00:00 – 02:34 Horthy-korszak 02:35 – 03:44 Bevonulás Nagykanizsára 03:45 – 04:40 Utazás Voronyezsbe 04:41 – 06:28 Szanitécmunka a fronton 06:29 – 08:46 Támadás Alexandrovkánál, méhraj-támadás, sebesülés 08:47 – 11:27 Átkelés a Don-folyón, büntetés 11:28 – 15:14 Bunkerépítés 15:15 – 19:02 Súlyos sebesülésének története 19:03 – 20:24 Hazautazás 20:25 – 24:00 Levelezés a hozzátartozókkal 24:01 – 30:40 A Tim-i csata, egészségügyi helyzet, kötözés, sebesülések kérdése 30:41 – 33:29 Felszerelés (ruházat, fegyverzet) 33:30 – 36:15 Felderítések, visszavonulás 36:16 – 44:40 Ételhezjutás és életkörülmények a fronton 44:41 – 46:03 Napló a Don-kanyarból 46:04 – 48:39 Munkaszolgálatosok 48:40 – 49:20 Háború utáni élet; belépés a HANGYA-szövetkezetbe 49:21 – 50:20 Felépülés a sebesüléséből 50: 21 – 51:30 Bombázások a fronton 51:31 – 54:04 Német katonák a fronton
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is
  • A Szovjetunióban folyó kényszermunkáról
  • Kitelepítésekről – a háborút követő megtorlásokról
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (beleérve az egyházi ifjúsági szervezeteket, a nyilas pártot, a Volksbundot, az illegális kommunista mozgalmat és az ellenállást is)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • A hatalomért folytatott politikai harcról és annak következményeiről
  • Az újjáépítésről és a földosztásról
  • A társadalom és a gazdaság átalakításáról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (pártok, egyházi szervezetek, szakszervezetek, népi kollégiumok, választások)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A földosztás, majd az államosítások következményeiről
  • A kitelepítésről, internálásról, illetve a katonai munkaszolgálatról
  • A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
  • A diktatúra elnyomó apparátusával szembeni ellenállásról
  • Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • Politika és egyház viszonyáról
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • A politikai vezetésben végrehajtott változásokról, ezek személyes életére gyakorolt hatásairól
  • A diktatúra módszereiben, az elnyomó apparátus tevékenységében tapasztalt változásokról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalmat megelőző társadalmi, politikai mozgásokról
  • A szűkebb és tágabb környezetet érintő válságról
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről
  • A forradalom emberi és anyagi veszteségeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
  • A kommunista diktatúra erőszakszervezeteinek tevékenységéről (karhatalom – pufajkások, Munkásőrség)
  • A kivándorlásról („disszidálásról”)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • A Kádár-korszak válságjelenségeiről
  • A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Ellenzéki mozgalmakról és tevékenységükről, a kibontakozó többpártrendszerről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • Az egyház szerepéről, vallási életről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve: Szabó József
Interjúalany lakhelye: Hahót
Interjúalany született: Hahót, 1919
Interjúalany foglalkozása: szanitéc
Felvétel időpontja: 2011. június 21.
Felvétel helyszíne: Hahót
Interjút készítette: Apáczai Csere János Általános Művelődési Központ, Zalaegerszeg

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:39:00
Tárgy: kettős megszállás, 1956, rendszerváltoztatás
Az interjúalany beszél családjáról, gyermekkoráról, családja I. világháborús élményeiről (0:14). Szól továbbá a második világháborúról, annak családjára gyakorolt hatásáról (1:55). Feleleveníti az 1956-os forradalom helyi eseményeit, és értékeli a forradalom jelentőségét (3:46), külön szólva a megtorlásokról (5:38). Beszél a Kádár-korszakról, az alatta töltött katonai szolgálatról (7:48), a gazdasági fellendülésről (11:00), és Sopron iparáról (13:00). Beszél a szövetkezetesítésről (14:00), a határsávról és az állambiztonság jelenlétéről (15:13), valamint az érvényesülés lehetőségeiről (16:36). Rátér a hitélet és a kommunista ideológia ellentéteire, a művelődés lehetőségeire (21:00), majd szól a rendszerváltoztatás előzményeiről, első jeleiről (26:15). Beszél politikai pályájának kezdeteiről (30:56) és összehasonlítja a rendszerváltozás előtti és utáni életkörülményeket (34:08). Végül a horvát kisebbség helyi helyzetéről szól (38:30).
Interjúalany: Grubits Ferenc
Felvétel időpontja: 2010. október 17.
Készítette: Széchenyi István Gimnázium, Sopron

Hossz: 00:24:00
Tárgy: kettős megszállás, Át- és kitelepítések, Mindennapi élet
Az interjúalany beszél a Szent Orsolya Iskolában folytatott tanulmányairól (0:23), a második világháború időszakáról (7:28), az orosz megszállás hatásairól (8:53), a soproni bombázásokról (10:28), arról, hogyan kerülték el a németek kitelepítését, valamint arról, hogy a kitelepítetteknek mi lett a sorsa (11:37). Beszámol a beszolgáltatásokról, az erőszakos TSZ-szervezésről(14:01), a TSZ-ben megtermelt terményekről, az ott folyó munkálatokról (16:20), arról, hogy miért nem kap nyugdíjat (21:45).
Interjúalany: Stippinger Mihályné
Felvétel időpontja: 2011. március 02.
Készítette: Szent Orsolya Római Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium, Sopron

Hossz: 00:46:00
Tárgy: kettős megszállás, Mindennapi élet
Az interjúalany beszél gyermekkoráról, a mezőgazdasági munkákról, a régi értékekről (0:25), majd rátér oktatására, a tanyasi iskolára, a fegyelmezésre (5:42). Szól a leventemozgalomról és annak katonás rendjéről (10:10), majd a kiképzés gyakorlatairól (11:40). Ipari tanuló lett, cipésznek tanult, és nem lett katona (12:40). Szól világháborús élményeiről, a háború dúlásáról (16:20). Rátér az orosz katonák bejövetelére: iparosként nekik kellett dolgoznia (17:58). Szól a háború utáni nehéz helyzetről, a cserekereskedelemről, az élelmiszerhiányról, például arról, hogyan szerzett tejet a kisfiának (20:00). Szól a munkalehetőségekről, arról, hogyan került a tűzoltósághoz, aztán az építőiparba, aztán pedig különböző konyhákra élelmezési beszerzőnek (21:50). A gödöllői egyetem konyhájának dolgozott, amikor kitört az 1956-os forradalom. Erről szóló emlékeit meséli el, azt, hogyan ment haza Vácra gyalog, illetve hogyan keresték az oroszok Szuezt (24:10). Szól arról, hogy miként került a gimnáziumhoz dolgozni, és arról, hogy milyen változásokon ment át a gimnázium mindennapi élete, erkölcsei, fegyelme (30:00). Beszél arról, hogy a legjobb talán a Horthy-korszakban volt az élet (35:55). Elemzi a Kádár-korszak életkörülményeit is (38:40), illetve beszél mostani elfoglaltságairól és fiataloknak szóló üzeneteiről is (40:30).
Interjúalany: Domokos József
Felvétel időpontja: 2011. március 01.
Készítette: Madách Imre Gimnázium, Vác