Interjú

Gyűjteményhez ad
Kultúra

Az utolsó szegedi mozi

3131 megtekintés

Hossz: 00:21:31
Leírás: Az interjúalany a szegedi mozi múltjáról és jelenéről beszél. 0:15--a szegedi mozi megalapítása; 4:42--a mozi termeinek felosztása, ezek népszerűsége; 6:15--mozi és iskola; 7:30--átalakítások az 1970-es években, a kávézó kilakítása; 8:50--a mozi tulajdonosi szerkezetének átalakulása; 9:10--terveik egy múzeum létrehozásáról; 10:25--a videókölcsönző; 11:17--a látogatói kör változása; 13:55--egyéb szolgáltatásaik, hogyan tervezik meg a moziműsort, milyen filmeket vetítenek; 18:59--milyen filmeket szeret; 19:33--emlékei Petróczy Sándorról
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is
  • A Szovjetunióban folyó kényszermunkáról
  • Kitelepítésekről – a háborút követő megtorlásokról
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (beleérve az egyházi ifjúsági szervezeteket, a nyilas pártot, a Volksbundot, az illegális kommunista mozgalmat és az ellenállást is)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • A hatalomért folytatott politikai harcról és annak következményeiről
  • Az újjáépítésről és a földosztásról
  • A társadalom és a gazdaság átalakításáról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (pártok, egyházi szervezetek, szakszervezetek, népi kollégiumok, választások)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A földosztás, majd az államosítások következményeiről
  • A kitelepítésről, internálásról, illetve a katonai munkaszolgálatról
  • A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
  • A diktatúra elnyomó apparátusával szembeni ellenállásról
  • Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • Politika és egyház viszonyáról
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • A politikai vezetésben végrehajtott változásokról, ezek személyes életére gyakorolt hatásairól
  • A diktatúra módszereiben, az elnyomó apparátus tevékenységében tapasztalt változásokról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalmat megelőző társadalmi, politikai mozgásokról
  • A szűkebb és tágabb környezetet érintő válságról
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről
  • A forradalom emberi és anyagi veszteségeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
  • A kommunista diktatúra erőszakszervezeteinek tevékenységéről (karhatalom – pufajkások, Munkásőrség)
  • A kivándorlásról („disszidálásról”)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • A Kádár-korszak válságjelenségeiről
  • A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Ellenzéki mozgalmakról és tevékenységükről, a kibontakozó többpártrendszerről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • Az egyház szerepéről, vallási életről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve: Szabó Éva
Interjúalany lakhelye: Szeged
Interjúalany született: Szeged, 1966
Interjúalany foglalkozása: marketing- és művészeti vezető
Felvétel időpontja: 2011. június 28.
Felvétel helyszíne:

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:31:00
Az interjúalany hortobágyi kitelepítéséről beszél. Először az elhurcolásukat említi (0:18) és azt, hogy mivel indokolták a kitelepítést (4:36). Beszél a szabadulásról, a megbélyegzettségről, az élet újrakezdéséről (9:44, 29:07). Külön szól a táborban folyó oktatásról (23:15), illetve az őrök és a helyi kommunisták felelősségéről (18:32).
Interjúalany: Kovács János
Felvétel időpontja: 2010. október 12.

Hossz: 00:27:00
Az interjúalany mesél a II. világháborúval kapcsolatos emlékeiről, pályaválasztási nehézségeiről, és arról, hogy hogyan sikerült elhelyezkednie a katonaságnál. Elmondja, hogy milyen pályát futott be a katonaságban tesetnevelőtanárként. 0:1--születés, család, szülei foglalkozása; 2:17--emlékei a II. világháborúról, a Szombathelyt ért légitámadásokról; 4:33--mit csinált érettségi után, milyen hátrány érte apja börtönbüntetése miatt, hogyan sikerült a katonaságnál mégis elhelyezkednie; 7:56--kiskatona évei, szolgálata tüzértisztként Jánoshalmán, a határ közelében; 11:40--hogyan kerül be a testnevelési főiskolára, hogyan lesz testnevelő a tiszti iskolában, emlékei egy hadgyakorlatról; 17:2--tevékenysége tornatanárként; 25:0--a rendszerváltoztatás hatása a pályafutására
Interjúalany: Ferenczi Attila
Felvétel időpontja: 2010. november 30.

Hossz: 00:44:00
Az interjúalany beszél családjáról, a Horthy-korszak visszásságairól, és a földkérdésről (0:30), majd rátér arra, hogy milyen nehézségeket okozott nagyapja temetésének költségei, és arról, hogyan próbált mások könyvéből tanulni az iskolában (5:20). Szól arról, hogy milyen nehéz volt elhelyezkednie (9:18), valamint arról, hogyan segített neki a tanító munkát kapni az Egyesült Izzónál (14:00). Arról is szól, hogyan járt a Tungsram könyvtárába olvasni, és miként ismerkedett meg Andréka úrral, aki illegális kommunista volt, és aki a népi írók felé terelte (18:16). A gyári munka során a zsidókkal és nyilasokkal való megismerkedésről is szól (23:05). Szól arról, hogy felvették középiskolába, de be kellett vonulnia a hadseregbe. Később dezertált, alig kerülte ki a csendőröket, de végül nem kapták el (25:20). Szól arról, hogy az oroszok is elvitték dolgozni, miután megszállták az országot, megpróbált elszökni, de nem sikerült (31:20). A Nemzeti Parasztpártban irodalmi példaképei ültek, így belépett, bár nem szerette a pártpolitikát. A legfontosabb kérdés a földreform volt, amit pártja dolgozott ki (32:32). 1947-ben a legfontosabb kérdés a szövetkezetek kérdése volt, erről Erdei Ferenccel közösen tartott gyűlést (35:20). A fordulat éve az NPP-t is felszámolta, sőt, a tagok az állambiztonság látókörébe kerültek (40:30), majd 1956-ban Veres Péter ki is jelentette, hogy többé senki balekja nem lesz (42:30).
Interjúalany: Kővári Ferenc
Felvétel időpontja: 2011. május 13.