Interjú

Gyűjteményhez ad
Vörös Hadsereg – Szovjet Hadsereg
hadifogság
II. világháború

Egy nádudvari legény emlékei a világháborúról és a hadifogságról

2572 megtekintés

Hossz: 00:45:00
Témakörök: kettős megszállás, GULAG/GUPVI
Leírás: Az interjúalany a II. világháború előtt a mezőgazdaságban dolgozott. A háború alatt besorozták katonának és Székelyföldre került kiképzésre, ahol a szovjet csapatok bekerítették őket. Csengeren, Poprádon, Sopronon keresztül menekültek előlük, majd végül fogságba estek. Ezt követően két évet töltött hadifogságban a Szovjetunióban. Részletesen mesél az itteni körülményekről, az itt végzett munkákról. 0:21--születés, iskolák, szülei, munkájuk; 2:3--első munkái gyermekként; 7:50--hogyan vonult be 1943-ban, milyen pozíciót tölt be a katonaságban, milyen harcokban vett részt, hogyan estek végül fogságba; 15:00--milyen volt a fogság, milyen különféle fogolytáborokba került; 22:00--hogyan jutott haza a hadifogságból, fogolytársai; 25:10--milyen körülmények voltak a fogolytáborban, mit dolgoztak, mit ettek, hol tisztálkodtak; 36:28--mi történt amikor hazakerült a fogságból, milyen munkákat végzett, hogyan lesz molnár belőle
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is
  • A Szovjetunióban folyó kényszermunkáról
  • Kitelepítésekről – a háborút követő megtorlásokról
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (beleérve az egyházi ifjúsági szervezeteket, a nyilas pártot, a Volksbundot, az illegális kommunista mozgalmat és az ellenállást is)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • A hatalomért folytatott politikai harcról és annak következményeiről
  • Az újjáépítésről és a földosztásról
  • A társadalom és a gazdaság átalakításáról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (pártok, egyházi szervezetek, szakszervezetek, népi kollégiumok, választások)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A földosztás, majd az államosítások következményeiről
  • A kitelepítésről, internálásról, illetve a katonai munkaszolgálatról
  • A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
  • A diktatúra elnyomó apparátusával szembeni ellenállásról
  • Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • Politika és egyház viszonyáról
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • A politikai vezetésben végrehajtott változásokról, ezek személyes életére gyakorolt hatásairól
  • A diktatúra módszereiben, az elnyomó apparátus tevékenységében tapasztalt változásokról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalmat megelőző társadalmi, politikai mozgásokról
  • A szűkebb és tágabb környezetet érintő válságról
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről
  • A forradalom emberi és anyagi veszteségeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
  • A kommunista diktatúra erőszakszervezeteinek tevékenységéről (karhatalom – pufajkások, Munkásőrség)
  • A kivándorlásról („disszidálásról”)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • A Kádár-korszak válságjelenségeiről
  • A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Ellenzéki mozgalmakról és tevékenységükről, a kibontakozó többpártrendszerről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • Az egyház szerepéről, vallási életről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve: Jakab Sándor
Interjúalany lakhelye: Nádudvar
Interjúalany született: Nádudvar, 1922
Interjúalany foglalkozása: nyugdíjas molnár
Felvétel időpontja: 2011. június 09.
Felvétel helyszíne: Nádudvar
Interjút készítette: Tóth Árpád Gimnázium, Debrecen

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:41:00
Tárgy: kettős megszállás, Át- és kitelepítések
00:00-01:07 - gyermekkor, 02:30-09:31 - katonaság, 11:26-16:43 - frontok, 16:45-30:28 - fogság, 30:30-34:15, orvosi karrier, 34:20-3:32 - párt, besúgók, internálás, egyházüldözés
Interjúalany: Birta Mátyás
Felvétel időpontja: 2010. november 19.
Készítette: József Attila Gimnázium, Makó

Hossz: 00:42:00
Tárgy: kettős megszállás, '50-es évek, 1956
Az interjúalany beszél családjának lengyel származásáról (1:15-ig). Édesapja szolgált az I. világháborúban, hadifogoly lett (2:14-ig). Beszél arról, hogyan lett kántortanító (4:03-ig), majd az iskolaévekről az egri Érseki Tanítóképzőben (6:25-ig). Kitér a pályakezdés éveire, összehasonlítja a kántori és a tanítói fizetését. 7.00-tól: beszél a katonai szolgálatról a II. világháború előtt és alatt. 11:45-től: a leszerelése utáni, de még a háború alatti időszakról beszél, amit a Borsod megyei Arlóban kántortanítóként töltött. 15:08: A nyilas uralom alatt ismét katona, Linzig vonultak, ahol amerikai fogságba estek. 22:35-től: a hazatérés után igazolni kellett magát, majd hazatért Arlóra, ahonnan politikai nyomásra áthelyezték volna, de ő ezt elutasítva Pinkamindszentre ment kántortanítónak (25:05-től). Beszél az 1947-es választásokról (26:08-tól), a TSZ megalakulásáról (27:40-től), a falusi életről (28:56-tól). Beszél 1956 helyi eseményeiről (30:46-tól) és elbocsátásáról 1957-ben. (37:15-től) a MUK-ról és internálásáról beszél.
Interjúalany: Kömlői Sándor
Felvétel időpontja: 2011. február 27.
Készítette: Janus Pannonius Gimnázium, Pécs

Hossz: 00:41:00
Tárgy: kettős megszállás, '50-es évek, 1956
Az interjúalany beszél a születéséről Németbólyban (ma Bóly), gyerekkoráról, a család anyagi helyzetéről. 4:04: Részletezi életüket a háború idején, a budapesti rokonoknak nyújtott segítséget, az orosz katonákkal kapcsolatos tapasztalatokat, majd a front áthaladását a falun. 14:38: Kitér a német katonák kivonulásáról a faluból. 17:28: Beszél a a háború utáni korszakról, a svábok kitelepítéséről, édesapja közéleti szerepléséről a településen. 23:18: Ismerteti az iparosok helyzetének romlását, a család anyagi helyzetének romlását. 25:05: Beszél a tanulmányi lehetőségekről, óvónőképzésről, korai munkába állásról, iskolák államosításáról. 28:58: A pályakezdés és házasság. 31:45: Beszél az áthelyezéséről Villányba, az 56-os eseményekről, a megtorlásról 35:05: Beszél áthelyezéséről Bólyba, a család helyzetének szerencsés alakulásáról, építkezésről, munkahelyi előrelépésről, majd a nyugdíjba vonulásról.
Interjúalany: Puskás Bálintné
Felvétel időpontja: 2010. november 05.
Készítette: Janus Pannonius Gimnázium, Pécs