Interjú

Gyűjteményhez ad
egyház
oktatás
Rákosi-korszak
Kádár-korszak
II. világháború
Református Egyház
ÁEH

S hűn állni meg Isten s ember előtt

2739 megtekintés

Hossz: 00:50:00
Leírás: 00:00 Család bemutatása 03:40 a második világháborúról 05:30 A Pápai Református Kollégiumról 10:30 a pápai teológia 1951. évi lázadása 17:00 ismeretek szerzése a Pápai Református Kollégiumban 19:00 Barth Károly teológiájáról 19:40 egyházpolitikai karrier kezdete, a Konventnél végzett munkáról 28:29 Az 1956-os forradalomról 29:32 A Konvent külügyi osztályvezetőjeként végzett tevékenységéről, külföldi kapcsolatokról, az új bibliafordításról 43:05 A püspöki tevékenységéről
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is
  • A Szovjetunióban folyó kényszermunkáról
  • Kitelepítésekről – a háborút követő megtorlásokról
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (beleérve az egyházi ifjúsági szervezeteket, a nyilas pártot, a Volksbundot, az illegális kommunista mozgalmat és az ellenállást is)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • A hatalomért folytatott politikai harcról és annak következményeiről
  • Az újjáépítésről és a földosztásról
  • A társadalom és a gazdaság átalakításáról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (pártok, egyházi szervezetek, szakszervezetek, népi kollégiumok, választások)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A földosztás, majd az államosítások következményeiről
  • A kitelepítésről, internálásról, illetve a katonai munkaszolgálatról
  • A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
  • A diktatúra elnyomó apparátusával szembeni ellenállásról
  • Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • Politika és egyház viszonyáról
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • A politikai vezetésben végrehajtott változásokról, ezek személyes életére gyakorolt hatásairól
  • A diktatúra módszereiben, az elnyomó apparátus tevékenységében tapasztalt változásokról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalmat megelőző társadalmi, politikai mozgásokról
  • A szűkebb és tágabb környezetet érintő válságról
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről
  • A forradalom emberi és anyagi veszteségeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
  • A kommunista diktatúra erőszakszervezeteinek tevékenységéről (karhatalom – pufajkások, Munkásőrség)
  • A kivándorlásról („disszidálásról”)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • A Kádár-korszak válságjelenségeiről
  • A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Ellenzéki mozgalmakról és tevékenységükről, a kibontakozó többpártrendszerről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • Az egyház szerepéről, vallási életről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve: Dr. Tóth Károly
Interjúalany lakhelye: Budapest
Interjúalany született: Győrszemere, 1937
Interjúalany foglalkozása: a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke, lelkész
Felvétel időpontja: 2011. április 09.
Felvétel helyszíne: Budapest

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:28:00
0:00 körbevezet édesapja egykori műhelyét, aki az 1950-es évektől bérelte a műhelyt 2:50 családi háttér, a Felvidékről telepítették ki a családot Magyarországra 3:50 Martsa Istvánnak katonai szolgálatot is kellett teljesítenie, harcolt a Don-kanyarban is, de katonaszökevénynek számított, bujdosnia kellett, elfogták, de a hadbíróságról megszökött, és a háború végéig bujdosott 7:50 jó barátságba kerül Ferenczy Bénivel, a szobrásszal 11:10 a műteremben gyakran teázgatott szobrászokkal, írókkal, költőkkel, zenészekkel 12:22 Martsa István felesége festőművész volt 15:47 középiskolában nem a képzőművészetire járt, hanem a Fazekas Gimnáziumba 17:18 Martsa Istvánt is behívták az Andrássy út 60. számú házba, de nem bántották 19:00 ő is csinált szocialista szobrokat, de emellett csinálta a maga művészetét 21:25 Keletre is elutaztatták őt és a szobrait, ahol a korabeli szocialista országokban tartott kiállítást 22:50 agyvérzése után nagyon sok barát cserbenhagyta őt 25:57 felesége a halála után új lendületet kapott a művészetében
Interjúalany: Martsa Piroska
Felvétel időpontja: 2011. március 01.

Hossz: 00:49:00
Az interjúalany beszél családjáról, görögkatolikus és református szüleiről (0:16), majd római katolikus neveltetéséről és oktatásáról, és arról, hogy hittantanára miként keltette fel érdeklődését a papi hivatás iránt (2:05). Szól felszenteléséről, munkáiról (4:40), majd arról, hogy miként utasította vissza, hogy elmenjen a békepapság alakuló gyűlésére (9:00). Szól arról, hogyan került az ÁVO látóterébe azzal, hogy egy mozgalmi dalt átköltött vallásos szöveggé, és rendőrfőnökké lett osztálytársa hogyan mentette ki (11:00). Elmeséli, hogyan próbálták meg beszervezni békepapnak, hogyan állt ellen, és milyen retorziók érték (15:08). Azt is elmeséli, hogy 1945-ben ápoló volt a német sebesültekkel teli Szent János kórházban, és itt végig is élte Budapest ostromát. Egy orosz katona kézigránátot szorongatva jött be, de megenyhült egy gyermek sírásától (20:30). Szól Mindszenty Józseffel való kapcsolatáról, amerikai viszontlátásáról, és a rendszerrel való konfliktusáról (24:30). Szól arról, miként élte meg az 1956-os forradalmat és miért nem érintette a megtorlás (27:20). Mesél az előzményekről, az 50-es évek terrorjáról, és arról, hogy egy kommunista híve mindig "népnevelő, demokratikus papként" jellemezte a jelentéseiben, így nem bántották (30:50). Végül arról szól, hogy miért ment ki Amerikába 1964-ben, ott milyen sokat kellett dolgoznia a piarista rendházban, illetve arról, hogy keserves volt Magyarországon kívül élni (41:00).
Interjúalany: Miskolczy Kálmán
Felvétel időpontja: 2011. március 03.

Hossz: 00:36:00
0:00 mesél a korabeli községi vezetésről, a település lakóiról 3:48 a falu legnagyobb ünnepe március 15.-e volt, de voltak egyéb egyházi ünnepek is 10:49 felidézi a söröskocsikat 13:30 két éjjel-nappal működő kút volt a faluban, mesél a pékekről is 17:16 a faluban egy autó, és pár hintó volt 19:16 mesél a falu iparosairól 21:45 a tejet kannákban hozták be Kocsodról 23:30 a falunak volt tűzoltósága, csendőrsége, kisbírója, továbbá országos vására is 30:12 Pécelen volt három Hangya-bolt, de voltak egyéb üzletek is 34:04 a cserkészet mellett voltak leventék is, előbbiből volt katolikus és református csapat
Interjúalany: dr. Rohály Gábor
Felvétel időpontja: 2011. június 06.