Interjú

Gyűjteményhez ad
légitámadás
Jugoszlávia
Joszip Broz Tito
szovjet megszállás
privatizáció
II. világháború
szövetkezetek
zsidóság
óvóhely
TSZ
'50-es évek
rendszerváltoztatás
jegyrendszer
bunker
kereskedelem
katonaság
határőrség
gettó

Egy kereskedő a szocializmusban

2322 megtekintés

Hossz: 00:39:00
Leírás: Az interjúalany beszél a II. világháborúról, a Zagyva-híd felrobbantása után menekülő németekről (0:32). bBeszél arról, hogyan kellett tüzet oltania és halottakat szállítania a bombázások után. Egy-két konkrét esetet is megemlít, amikor sokan meghaltak (4:35). Szól a zsidók elhurcolásáról, saját zsidó főnökéről és az antiszemitizmus érthetetlenségéről (7:20). Szól arról, hogyan indult meg a cserekereskedelem a szovjet megszállás után, és arról, hogyan lett kereskedő (12:03). Szól katonai szolgálatáról (15:50), és arról, hogy egy jugoszláv-magyar határvilongás során mennyi bajtársa veszett oda (18:50). Szól arról, hogy tisztiiskolára akarták küldeni, de inkább a kereskedelmet választotta és a Csemegekereskedelmi Vállatnál kezdett dolgozni, ami a Julius Meinl utódja volt. Szól az ellátásról, a különlegességek, déli gyümölcsök és tőkehús beszerzéséről (19:40). Szól arról, hogy 1956-ban más boltosokkal összefogtak a fosztogatások elkerülése végett, és azért, hogy mindenki nyitva tartson (23:12). Beszél az árakról és arról, hogy kinek volt nagyobb keresete a Kádár-korszakban (24:22). Szól arról, hogy miként töltötte fel az árut naponta (29:00), valamint arról, hogy hogyan szűntek meg a munkalehetőségek és szűnt meg az ipar a 80-as években (33:20). Arról is beszél, hogy miként nyitottak Ulánbátorban vágóhidat, és hogyan látta megrökönyödve, hogy a mongol leányok a birkafaggyút használták dezodor gyanánt. Moszkvában is két üzletük nyílt (35:10). Végül a rendszerváltoztatás következményeiről, a Julius Meinl visszatéréséről beszél (37:15).
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is
  • A Szovjetunióban folyó kényszermunkáról
  • Kitelepítésekről – a háborút követő megtorlásokról
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (beleérve az egyházi ifjúsági szervezeteket, a nyilas pártot, a Volksbundot, az illegális kommunista mozgalmat és az ellenállást is)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • A hatalomért folytatott politikai harcról és annak következményeiről
  • Az újjáépítésről és a földosztásról
  • A társadalom és a gazdaság átalakításáról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (pártok, egyházi szervezetek, szakszervezetek, népi kollégiumok, választások)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A földosztás, majd az államosítások következményeiről
  • A kitelepítésről, internálásról, illetve a katonai munkaszolgálatról
  • A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
  • A diktatúra elnyomó apparátusával szembeni ellenállásról
  • Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • Politika és egyház viszonyáról
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • A politikai vezetésben végrehajtott változásokról, ezek személyes életére gyakorolt hatásairól
  • A diktatúra módszereiben, az elnyomó apparátus tevékenységében tapasztalt változásokról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalmat megelőző társadalmi, politikai mozgásokról
  • A szűkebb és tágabb környezetet érintő válságról
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről
  • A forradalom emberi és anyagi veszteségeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
  • A kommunista diktatúra erőszakszervezeteinek tevékenységéről (karhatalom – pufajkások, Munkásőrség)
  • A kivándorlásról („disszidálásról”)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • A Kádár-korszak válságjelenségeiről
  • A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Ellenzéki mozgalmakról és tevékenységükről, a kibontakozó többpártrendszerről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • Az egyház szerepéről, vallási életről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve: Nagy István
Interjúalany lakhelye: Hatvan
Interjúalany született: Hatvan, 1927
Interjúalany foglalkozása: üzletvezető
Felvétel időpontja: 2011. június 15.
Felvétel helyszíne: Hatvan
Interjút készítette: Török Ignác Gimnázium, Gödöllő

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:44:00
Az interjúalany életének legfontosabb állomásai felsorolva(0:16).1946-ban született Zalaszabarban. Felmenői kisiparosok voltak, gyerekkorát is itt töltötte. Erről mesél(0:47).Pannonhalmára került gimnáziumba, mivel azédesanyja papnak szánta. De tanulmányait nem tudta befejezni, mert édesapja meghalt és dolgoznia kellett(bányászként). Erről és az iskoláiról mesél(2:59).A sport mellett nem hagyta abba a tanulást - technikusi oklevelet szerzett. Családot is alapított(6:38).Bekrült az ifjúsági mozgalmakba is, bár nem politikai okok miatt - 1969-ben KISZ titkár lett. Erről mesél(7:29).Az interjúalany a szakmájáról és élete további alakulásáról mesél(8:30).1972-ben munkásőr lett, bár ebben sem a politikai okok domináltak. Csupán a rendfentartás miatt tette - erről mesél(11:05).A bányászszakma veszélyes munka, figyelembe kell venni az idősebb vájárok tapasztalatait. Erről adja elő személyes történetét Gombkötő Kálmán(13:28).1980-ban NSZK-ban járt, Vesztfáliába kapott egy bányában munkát - ott rá is akarták beszélni arra, hogy disszidáljon(17:23).Itt, az NSZK-ban összetűzésbe keveredett egy német küldöttség vezetőjével(20:09).Az interjúalany a KISZ-es feladatairól és más szociális munkáiról mesél(24:14).A rendszerváltoztatást mint munkásőr élte meg, ennek ellenére részt vett a dorogi munkásőrség leszerelésében is(31:10).A rendszerváltoztatás után megkérte a város vezetősége, hogy vállalja el a helyi polgárőrség vezetését - de nem vállalta el(35:15).Katona nem volt, mivel 16 éves kora óta családfentartó volt. Így egy 3 évig fizetendő adóval váltotta ki a katonai szolgálatát(37:02).1956-al kapcsolatban megemlékezik a katonai eseményekről, melyek a szülőfaluja közelében zajlottak(38:20).
Interjúalany: Gombkötő Kálmán
Felvétel időpontja: 2011. április 23.

Hossz: 00:30:00
0:00 családi háttér, az édesapja a MÁV alkalmazottja volt 2:02 az apácákhoz járt óvodába, és elemibe 2:34 édesapját az orosz katonák lelőtték 1945-ben, az édesanyja egyedül kényszerült eltartani a családot 5:49 az apácák iskolájának államosítása után iskolát vált, később kereskedelmi iskolában tanult 7:46 felveszik az egyetemre, de bizonytalan körülmények közepette 10:36 mesél az egyetemi évekről 12:43 az ötvenhatos eseményekben kevésbé vett részt 16:07 az egyetem elvégzése után segédkutatói állást kapott Sopronba 18:19 mint kutató, már tudott utazni, de csak szocialista országokba a hatvanas években 20:22 nagyon nehezen jutottak lakáshoz 23:14 a rendszerváltoztatás ellenére az elmúlt negyven év reflexei nagyon beleivódtak az emberekbe 25:53 a rendszerváltoztatás elhozott bizonyos szabadságot, de sokan életszínvonal-emelkedést vártak, ugyanakkor a tudományos elismerést meghozta nekik a rendszerváltoztatás 27:27 sokkal több lehetőség van utazni
Interjúalany: dr. Verő Józsefné, Hetényi Mária
Felvétel időpontja: 2010. június 10.

Hossz: 00:31:54
Az interjúalany mesél a gyermekkorában végzett napszámosmunkáról, a leventemozgalomról és a II. világháborúval kapcsolatos emlékeiről. Elmondja, hogy hogyan sikerült megúsznia, hogy az orosz katonák Szibériába küldjék, illetve, hogy beszervezzék besúgónak. Szól az 1956-os helyi eseményekkel kapcsolatos emlékeiről is. 0:19--születés, gyermekkor, szülei; 2:55--hogyan lett cseléd gyermekkorában, mit dolgozott napszámosként; 6:56--emlékei a Levente Mozgalomról; 9:12--emlékei a II. világháborúról és az orosz katonákról, milyen munkákra akarták beszervezni az oroszok; 26:20--emlékei az 1956-os helyi eseményekről, és unokatestvéréről, aki disszidált; 29:48--véleménye a rendszerváltoztatásról
Interjúalany: Czeller Ferenc
Felvétel időpontja: 2010. június 30.