Interjú

Gyűjteményhez ad
Erdély
visszacsatolás
Bécs
megtorlás
hadikórház
zsidóság
Rendőrség
II. világháború
éhezés
újjáépítés
szovjet megszállás
egyetem
horvátok
vasút
Horthy Miklós
Ausztria
Római Katolikus Egyház
'40-es évek
front
katonaság
kommunista diktatúra
nyilasok
oktatás
Erdei Ferenc
Mindszenty József
államosítás
1956
egyház
Rákosi-korszak
Csendőrség
Szovjetúnió
megszállás
kisebbségek
forint
hadifogság

Eötvös collégista voltam

3062 megtekintés

Hossz: 00:59:00
Leírás: Az interjúalany beszél születéséről, egyik ágról horvát, másik ágról magyar őseiről, a Czapáry név eredetéről (0:58). Szól édesapja munkájáról és lakhelyükről (5:58). Szól oktatásáról, a zalaegerszegi Deák Ferenc polgári iskoláról, valamint arról, hogyan került az Eötvös Collegiumba és ott mely tanárok tették rá a legnagyobb hatást (9:20). Beszél arról, hogy a budapesti egyetemen nem érte megkülönböztetés a zsidókat, sőt, rajongtak Fejér Lipót professzorért (17:02). Mesél az akkori egyetemi életről, a gólyák tréfálkozásairól, tanulásról, és arról, hogyan helyezkedett el az egyetemen még tanulóként (19:20). Mesél a bécsi döntéseket kísérő ovációról, tüntetésekről, melyen ő is részt vett, valamint arról, hogy Észak-Erdély visszaszerzése után egy egyetemi csoporttal kiment Magyarborzásra utat építeni (24:45). Szól Magyarország hadbalépéséről (28:02), családja elmeneküléséről Zalaapátiból, és arról, hogy visszatérésükkor az állásukat már elvesztették (29:30). Egyik unokatestvére ijesztő lelki állapotban tért vissza a Don-kanyarból (31:30). 1944 októberétől híradósként szolgált (33:15). Beszél a német megszállásról, ahogy az Eötvös Collegiumban bujkáló egyik franciát letartóztatták, vagy ahogy egy Zala megyébe menekült bajor papot elvittek a csendőrök (35:20). A háború során nyugatra vitték, angol hadifogságba került, majd 1946 februárjában hazaszökött (37:25). Beszél a németországi éhezésről (40:20), majd arról, hogyan védték meg egyszer amerikai katonák az oroszoktól (41:18). Szól Magyarország 1945 utáni helyzetéről (44:00), tanári pályájáról (46:38), valamint arról, hogy rövid ideig ő maga is a Nemzeti Parasztpárt tagja volt (48:46). Szól Mindszenty József személyiségéről, akinek Zalaegerszegen még ministrált is (53:38). Szól rokonáról, Martincsevics Pál gyékényesi plébánosról és Hajnal Zénó ferences atyáról, akiket bolgárok lőttek le. Brusznyai Árpádról, akivel együtt járt az Eötvös Collegiumba, szintén megemlékezik (55:35).
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is
  • A Szovjetunióban folyó kényszermunkáról
  • Kitelepítésekről – a háborút követő megtorlásokról
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (beleérve az egyházi ifjúsági szervezeteket, a nyilas pártot, a Volksbundot, az illegális kommunista mozgalmat és az ellenállást is)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • A hatalomért folytatott politikai harcról és annak következményeiről
  • Az újjáépítésről és a földosztásról
  • A társadalom és a gazdaság átalakításáról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (pártok, egyházi szervezetek, szakszervezetek, népi kollégiumok, választások)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A földosztás, majd az államosítások következményeiről
  • A kitelepítésről, internálásról, illetve a katonai munkaszolgálatról
  • A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
  • A diktatúra elnyomó apparátusával szembeni ellenállásról
  • Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • Politika és egyház viszonyáról
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • A politikai vezetésben végrehajtott változásokról, ezek személyes életére gyakorolt hatásairól
  • A diktatúra módszereiben, az elnyomó apparátus tevékenységében tapasztalt változásokról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalmat megelőző társadalmi, politikai mozgásokról
  • A szűkebb és tágabb környezetet érintő válságról
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről
  • A forradalom emberi és anyagi veszteségeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
  • A kommunista diktatúra erőszakszervezeteinek tevékenységéről (karhatalom – pufajkások, Munkásőrség)
  • A kivándorlásról („disszidálásról”)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • A Kádár-korszak válságjelenségeiről
  • A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Ellenzéki mozgalmakról és tevékenységükről, a kibontakozó többpártrendszerről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • Az egyház szerepéről, vallási életről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve: Czapáry Endre
Interjúalany lakhelye: Győr
Interjúalany született: Zalavár, 1922
Interjúalany foglalkozása: középiskolai tanár
Felvétel időpontja: 2011. május 25.
Felvétel helyszíne: Pápa

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:46:00
Az interjúalany mesél a háború előtti világról, családja Trianonnal kapcsolatos emlékeiről. Elmondja, hogy milyen emlékeket őriz a front közeledésével, illetve az orosz megszállással kapcsolatban. Szól a háború utáni újrakezdésről, illetve a pénz elértéktelenedéséről is. 0:19--születés, szülei foglalkozása, gyermekkora; 3:55--családi emlékei Trianonról, a megszálló antant katonákról; 7:25--emlékei a II. világháborúról, édesapja behívásáról, a front közeledéséről; 9:58--emlékei a német megszállásról, a német katonák Sopronba való bevonulásáról, majd a későbbi német visszavonulásról, a háború áldozatairól és a jegyrendszerről; 18:0--hogyan került haza a gimnáziumból a front közeledtével, hogyan folytatódott az oktatás a háború után; 21:0--hogyan, miért próbáltak elbújni a bevonuló orosz katonák elől, milyen károkat okoztak az oroszok, hogyan viselkedtek az orosz katonák; 35:42--hogyan tették rendbe az okozott károkat; 37:29--hogyan szökött meg édesapja a hadifogságból és hogyan hatottak rá az otthon talált állapotok, milyen volt a háború utáni újrakezdés; 43:0--a pénz elértéktelenedése a háborút követően
Interjúalany: Győry Endrené Abonyi Éva
Felvétel időpontja: 2011. április 19.

Hossz: 00:43:00
Az interjúalany beszél családjáról, édesapja megélhetéséről és nagybátyja szocialista érzelmeiről (0:10). Beszél a magyarok délvidéki bevonulásáról, a csetnikek (4:55), majd a partizánok elleni harcokról, illetve az újvidéki razziáról (7:55). Szól arról, hogy esett áldozatául a partizánok elleni razziának egy rokona (11:28), majd arról, hogy 1944-ben Magyarországra jöttek, és később már nem tudtak visszamenni a megtorlás miatt (12:37). Szól arról, hogy az otthon maradottak hogyan szenvedtek a szerbek bosszújától (17:12). Beszél egy német titkosszolgálati tiszttel (22:23), illetve az ideiglenes németpárti lengyel kormány (28:16) tagjaival való ismeretségéről. Végül iskolaéveiről, a különböző nyelvek tanulásáról szól (32:40), illetve a kommunizmus mibenlétét elemzi (38:38).
Interjúalany: Dr. Kiss Gábor
Felvétel időpontja: 2010. október 11.

Hossz: 00:24:00
Az interjúalany beszél a tanulmányairól (0:26), második világháborús emlékeiről (1:25), arról, hogy az 1956-os forradalom idején házasodott, majd két évvel később megszületett az első gyermekük (6:52). Elmondja a véleményét Kádár Jánosról (11:54), a rendszerváltoztatás utáni helyzetről (13:46), bölcsődei munkájáról (18:10).
Interjúalany: Haramura Lászlóné Kolozsvári Margit
Felvétel időpontja: 2011. június 29.