Interjú

Gyűjteményhez ad
államapparátus
egyház
internálás
kulák
oktatás
Antall József
1956
MDF
Rákosi-korszak
Nemzetőrség
II. világháború
lakitelki találkozó
Petőfi Kör

Az Antall-kormány államtitkára voltam

3140 megtekintés

Hossz: 00:59:00
Leírás: Az interjúalany beszél a családjáról (1:54), édesapja és nagyapja, valamint saját első és második világháborús emlékeiről, menekülésükről a szovjetek elől, a férfiak internálásáról (3:19). Kitér arra, hogy édesapját 18 hónap után engedték el, és ezután semmilyen magasabb pozíciót nem tölthetett be (11:29). Mesél a vallásgyakorlás nehézségeiről, a papok meghurcolásáról (14:27), tanulmányairól (18:37), az 1956-os forradalom előzményeiről, és magáról a forradalomról, valamint annak leveréséről (23:05). Beszámol a forradalom leverése utáni dányi megtorlásról (46:10), a lakiteleki találkozóról, az MDF-be való belépéséről (47:23), az 1990-es választásokról (50:30), az MDF-SZDSZ paktumról (52:01), államtitkári kinevezéséről (55:00), értékrendjéről (55:35).
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is
  • A Szovjetunióban folyó kényszermunkáról
  • Kitelepítésekről – a háborút követő megtorlásokról
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (beleérve az egyházi ifjúsági szervezeteket, a nyilas pártot, a Volksbundot, az illegális kommunista mozgalmat és az ellenállást is)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • A hatalomért folytatott politikai harcról és annak következményeiről
  • Az újjáépítésről és a földosztásról
  • A társadalom és a gazdaság átalakításáról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (pártok, egyházi szervezetek, szakszervezetek, népi kollégiumok, választások)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A földosztás, majd az államosítások következményeiről
  • A kitelepítésről, internálásról, illetve a katonai munkaszolgálatról
  • A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
  • A diktatúra elnyomó apparátusával szembeni ellenállásról
  • Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • Politika és egyház viszonyáról
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • A politikai vezetésben végrehajtott változásokról, ezek személyes életére gyakorolt hatásairól
  • A diktatúra módszereiben, az elnyomó apparátus tevékenységében tapasztalt változásokról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalmat megelőző társadalmi, politikai mozgásokról
  • A szűkebb és tágabb környezetet érintő válságról
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről
  • A forradalom emberi és anyagi veszteségeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
  • A kommunista diktatúra erőszakszervezeteinek tevékenységéről (karhatalom – pufajkások, Munkásőrség)
  • A kivándorlásról („disszidálásról”)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • A Kádár-korszak válságjelenségeiről
  • A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Ellenzéki mozgalmakról és tevékenységükről, a kibontakozó többpártrendszerről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • Az egyház szerepéről, vallási életről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve: dr. Kálmán Attila
Interjúalany lakhelye: Tata
Interjúalany született: Budapest, 1938
Interjúalany foglalkozása: gimnáziumi igazgató
Felvétel időpontja: 2011. május 12.
Felvétel helyszíne: Pápa

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:26:00
0:00 családi háttér, a szülei gazdálkodók voltak 2:20 visszakerült Kaposvárra, mert a főiskolájukat lebombázták Budapesten, személyes tapasztalata nem volt az orosz katonákkal, de az egyik évfolyamtársát megerőszakolták a katonák 5:15 a háborús hétköznapok alatt kijárási tilalom, elsötétítés lépett életbe, és be kellett zárkózniuk, az élelmet jegyre lehetett csak kapni, nekik szerencséjük volt, mert voltak kisebb birtokaik 7:48 Kaposvár elfoglalása után Pécsre ment, mert ott nem volt kijárási tilalom, és beiratkozott az orvosi egyetemre 10:27 az orvosi egyetem elvégzése után nem dolgozhatott Kaposvárott, hanem Szombathelyre irányították, később megyei gyerekgyógyász-főorvos volt, de ez sok adminisztrációs munkával járt 12:12 a háború alatt, és utána pengő volt a fizetőeszköz, de az nagyon hamar elértéktelenedett; később rátér arra, hogy ő nem lépett be a pártba, de a testvéreit felszólították a belépésre 18:03 az 1956-os forradalmat megelőző helyzet már elviselhetetlen volt, ezért akart a nép változtatni 19:56 felidézi a kötelező szocialista ünnepségeket
Interjúalany: Kopátsy Erzsébet
Felvétel időpontja: 2011. március 12.

Hossz: 00:27:00
Az interjúalany beszél gyermekkoráról, a II. világháboorú, a Szovjetunió megtámadásának híréről (0:18). Csendőrnek hívták be édesapját, aki hazaszökött a nyugatra menekítés elöl, nagybátyját és unokabátyját pedig többéves oroszországi hadifogságba hurcolták (2:13). Szól arról, miként vonultak az emberek Budapest utcáin hadifogságba, málenkij robotra (5:50). Elmeséli, hogy miért számított osztályidegennek, és milyen hátrányok érték az oktatás során, majd azt, hogy a felvételi során nem vallotta be származását, és felvették a közgazdasági egyetemre (07:20). Beszél az 1956-os forradalom kitöréséről, a gyűlésekről, melyeken részt vett, valamint arról, miként tárgyalt az oktatási miniszterrel (10:30). Rátér az október 25-i Kossuth téri sortűzre, amiről szerencsére lemaradt (11:20), majd beszél a kádári megtorlásról (12:35). Szól arról, milyen helyeken kezdett dolgozni az egyetem elvégzése után, és hogyan mehetett külszolgálatra pártonkívüliként (14:05). Elmeséli szerepét a Szent Korona hazahozatalában (15:25). Szól arról, mivel foglalkozott Guineában és Marokkóban, valamint arról, miért volt végeredményben csalódás a rendszerváltoztatás (16:45). Beszél családjáról, és arról, milyen bonyodalmai akadtak guineai küldetése elvállalásakor (19:25). Elmeséli, hogyan tudta telefonon felhívni családját Conakryból (21:30). Végül a rendszerváltoztatás nehézségeiről, a gazdasági hanyatlásról, valamint a késői Kádár-kor gazdasági válságáról szól (22:20).
Interjúalany: Berta Tibor
Felvétel időpontja: 2010. október 19.

Hossz: 00:31:00
0:00 családi háttér, gyermekkor, egy kisgyerekként túlélt a családja egy bombatalálatot 2:30 nagyapja hivatásos katona volt, az ő katonatörténeteit az édesanyja révén ismerte meg 4:02 az iskoláira emlékezik vissza, főleg a soproni éveire, a szüleiről is mesél, a családban sok volt a tanító 6:12 1956 idején gyerek volt, az iskolai szünet miatt örültek neki 8:11 az úttörőmozgalomról beszél, sok programot szerveztek a fiataloknak 9:39 a Kádár-rendszerben megtalálta a számítását, dolgozott és azt csinálhatta, amit szeret, nagy előnye volt a kiszámíthatóság 14:30 a hobbijairól mesél, a természetjárás az egyik meghatározó tevékenysége 18:41 1956 után az osztályuknak csak harmada maradt ott tanulni, mert a többiek kivándoroltak, 1957-ben viszont már Veszprémben tanult, látták a súlyos veszprémi harcok nyomait 21:01 mesél a KISZ-ről, és a KISZ szerepéről, ezt mindenki azzal töltötte meg a KISZ-t, amivel akarta, volt aki politikával, volt aki viszont más programokkal 22:02 a párttagság előnnyel járt, de igazgató-helyettes ő akkor volt, amikor még nem lépett be a pártba 23:43 pedagógusként sok elismerést kapott 25:11 1959-ben ki tudtak menni külföldre, meglátogatni az ott élő rokonokat, de utána csak 1975-ben jut csak ki 28:09 az egyetemi szórakozási lehetőségekről beszél
Interjúalany: Mascher Jenő
Felvétel időpontja: 2010. december 17.