Interjú

Gyűjteményhez ad
disszidálás
1956
szovjet megszállás
Ausztria

Nemzetőr voltam '56-ban

2508 megtekintés

Hossz: 00:33:00
Témakörök: '50-es évek, 1956, Kivándorlás
Leírás: 46 évet Angliában töltött, 1937-ben született Szentesen. Édespja a MÁV-nál dolgozott(0:35).Édesapja azt szerette volna, hogy az insterjúalany is vasutas legyen, ennek mentén tanult tovább, de végülis matróz szeretett volna lenni(2:32). Mivel matróz lett a Duna egész vonalán hajózott, így olyan helyekre is eljutott, ahová a kommunizmusban szinte senkinek nem volt lehetősége(5:53).1956-ban a Fekete-tengernél tartózkodott, nem nagyon volt tisztában a hazai eseményekkel. Október 24-én ért haza, ekkor kezdődött a személyes '56-os története. Erről beszél az interjúalany(6:27).25-én kiment egy tüntetésre és ekkor már szemtanúja is volt néhány véres eseménynek(ÁVÓ-s sortűz stb)(7:40).Nemzetőrnek jelentkezett, fegyvert is kapott. Feladata a rendfenttartás és járőrözés volt. Az interjúalany a fegyverzetéről és különböző harci eseményekről mesél(9:46).Egyik őrjárat alatt érkeztek meg a szovjet harckocsik Gödöllőre, bár indultak is tovább Budapest felé(13:31). Megérkezett a parancs, le kell tenni a fegyvert, ezt nagyon nehezen dolgozta fel. Ekkor tervezte el, hogy disszidálni fog(15:00).November 14-én indultak útnak, ekkor látta a szétrombolt Budapestet(16:22).Egy teherautóval Hegyeshalomon keresztül Ausztriába szökött(17:14).Menekülttársával Bécsbe mentek, és gyárba került, ahol némi segélyhez jutott(18:55).Azt még hozzáteszi, hogy amikor Pesten áthaladt, a betört kirakatokból semmi nem hiányzott, senki nem fosztogatott(19:45). Ekkoriban szinte semmijük nem volt, így azt tervezték, hazamennek, hogy egy pár személyes holmit összeszedjenek. De utána újra disszidálni akartak.Ennek a történetét meséli el(20:40).Az interjúalany az Egyesült Államokba szeretett volna eljutni, de oda nagyon nehezen lehetett eljutni. Így Angliába került(25:57).Az interjúalany számára nagyon szokatlanok voltak az angol mindennapok(27:27).10 év után kapott amnesztiát, és mivel hontalan volt, a magyar állampolgárságát is ki kellett kérnie. Elmeséli az ezzel kapcsolatos kálváriáját(29:19).Ezután gyakran hazajárt, de nehezen szokta meg újra a magyar viszonyokat - de hozzáteszi: "Magyarnak születtem, itt születtem, magyarnak is haljak meg!"(32:08).
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is
  • A Szovjetunióban folyó kényszermunkáról
  • Kitelepítésekről – a háborút követő megtorlásokról
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (beleérve az egyházi ifjúsági szervezeteket, a nyilas pártot, a Volksbundot, az illegális kommunista mozgalmat és az ellenállást is)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • A hatalomért folytatott politikai harcról és annak következményeiről
  • Az újjáépítésről és a földosztásról
  • A társadalom és a gazdaság átalakításáról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (pártok, egyházi szervezetek, szakszervezetek, népi kollégiumok, választások)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A földosztás, majd az államosítások következményeiről
  • A kitelepítésről, internálásról, illetve a katonai munkaszolgálatról
  • A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
  • A diktatúra elnyomó apparátusával szembeni ellenállásról
  • Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • Politika és egyház viszonyáról
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • A politikai vezetésben végrehajtott változásokról, ezek személyes életére gyakorolt hatásairól
  • A diktatúra módszereiben, az elnyomó apparátus tevékenységében tapasztalt változásokról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalmat megelőző társadalmi, politikai mozgásokról
  • A szűkebb és tágabb környezetet érintő válságról
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről
  • A forradalom emberi és anyagi veszteségeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
  • A kommunista diktatúra erőszakszervezeteinek tevékenységéről (karhatalom – pufajkások, Munkásőrség)
  • A kivándorlásról („disszidálásról”)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • A Kádár-korszak válságjelenségeiről
  • A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Ellenzéki mozgalmakról és tevékenységükről, a kibontakozó többpártrendszerről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • Az egyház szerepéről, vallási életről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve: Sándor Imre Antal
Interjúalany lakhelye: Kistarcsa
Interjúalany született: Szentes, 1937
Interjúalany foglalkozása: nincs megadva
Felvétel időpontja: 2011. június 14.
Felvétel helyszíne: Gödöllő
Interjút készítette: Török Ignác Gimnázium, Gödöllő

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:49:00
Tárgy: kettős megszállás, '50-es évek, 1956, '40-es évek
Az interjúalany mesél az 1940-es és 1950-es évek Angyalföldjéről, arról, hogy hogyan éli meg gyermekként a II. világháborút és az új rendszer kiépülését. Beszél arról, hogy hogyan szeretett volna disszidálni, és hogyan maradt itt végül az 1956-os forradalom miatt. 0:18--születés, származás, iskolák, lakóhelye; 8:50--a kommunista hatalomátvételt követő változások, a vallás helyzete; 12:20--milyen volt Angyalföld a '40-es, '50-es években; 14:47--családja, szülei; 17:40--a II. világháborúról őrzött emlékei, a németek beszállásolása; 22:00--az oroszok bevonulása, az utána kiépülő új rendszer jellemzői, miért nem veszik fel az egyetemre; 26:20--hogyan töltik el a gyerekkorukat, milyen munkákat végeznek, hogyan szórakoztak, milyen partizánkiképzést kaptak fiatalként; 31:20--hogyan támadt fel benne az a gondolat, hogy elhagyja az országot 1956. október 20-án és minek hatására halasztja el végül; 34:20--hogyan kapcsolódik be az '56-os eseményekbe a Bem-szobornál, milyen más forradalmi eseményekben vesz még részt, Gerő Ernő és Nagy Imre beszéde; 39:10--részvétele a Rádió előtti felvonulásban, emlékei az itt eldördülő sortűzről, hogyan áll át a rendőrség a forradalmárok oldalára, hogyan jut fegyverhez; 43:30--milyen további harcokban vett még részt, hogyan lesz nemzetőr; 45:30--az oroszok bevonulása, hogyan próbálták meg felvenni a küzdelmet ellenük
Interjúalany: Fodor Ferenc
Felvétel időpontja: 2011. március 09.
Készítette: Balassi Bálint Nyolcévfolyamos Gimnázium, Budapest

Hossz: 00:41:00
Tárgy: kettős megszállás, 1956
Az interjúalany beszél családjáról (00:03), bátyja sorsáról, sebesüléséről (00:23), a II. világháború kiszombori eseményeiről (3:09), a háború befejezése utáni életkörülményekről (12:10), a beszolgáltatásokról, padlássöprésekről (13:56), párttagságáról (17:04), az 1956-os forradalom előzményeiről (17:40), a forradalom kiszombori eseményeiről (18:20), elhurcolásáról, letartóztatásáról (19:10), a kistarcsai internálótáborról (22:30), a szabadulása utáni hátrányos megkülönböztetésről (32:22), valamint az 1970-es árvízről (38:21).
Interjúalany: Barna Gyula
Felvétel időpontja: 2011. január 28.
Készítette: Makói Oktatási Központ, Szakképző Iskola és Kollégium, Makó

Hossz: 00:40:00
Tárgy: kettős megszállás, 1956
0:00 családi háttér, gyerekkor, az iskolában négy osztály volt egy tanteremben 1:59 gyerekként élte meg a II. világháborút, édesapját behívták katonának, a ház alatti pincében rejtették el az élelmet, és a fontosabb értékeket 5:00 1945 decemberében kezdődtek meg a robbantások, kidobolták, hogy minden ablakot tartsanak nyitva decemberben 8:37 a román hadsereg nagy harci zajjal, és sok robbanással érkezett, mesél a román hadsereg itt tartózkodásának eseményeiről 14:36 édesapja hazatérésére emlékezik vissza 18:34 az élet lassan megindult, az iskolába visszakerültek, de nem volt pl. fűtés, 1950-ben a Miskolci Gépipari Technikumban tanult 19:16 minden évben egy hónapra gyakorlatra kellett menni a technikumból, mesél arról is, amikor az iskola diákjait vezényelték ki mezőgazdasági munkára 21:48 fél évig gyakornok volt a diósgyőri gyárban 22:35 bevonul katonának, Nógrádba ment a századuk, ő lesz az ezredírnok 25:39 mesél az 1956-os év eseményeiről 31:22 mesél Mindszenty kiszabadulásáról, a rétsági katonaságot hívta a titkára, mert az őrszemélyzet otthagyta őket 35:42 a Mindszenty kíséretében lévő katonákat bebörtönözték, illetve felakasztották a forradalom leverése után 38:51 mesél a hadseregben lévő KISZ hosszas megalapításáról
Interjúalany: Matisz Károly
Felvétel időpontja: 2011. április 27.
Készítette: Széchenyi István Gimnázium, Sopron