Az interjúalany a II. világháború előtt a mezőgazdaságban dolgozott. A háború alatt besorozták katonának és Székelyföldre került kiképzésre, ahol a szovjet csapatok bekerítették őket. Csengeren, Poprádon, Sopronon keresztül menekültek előlük, majd végül fogságba estek. Ezt követően két évet töltött hadifogságban a Szovjetunióban. Részletesen mesél az itteni körülményekről, az itt végzett munkákról. 0:21--születés, iskolák, szülei, munkájuk; 2:3--első munkái gyermekként; 7:50--hogyan vonult be 1943-ban, milyen pozíciót tölt be a katonaságban, milyen harcokban vett részt, hogyan estek végül fogságba; 15:00--milyen volt a fogság, milyen különféle fogolytáborokba került; 22:00--hogyan jutott haza a hadifogságból, fogolytársai; 25:10--milyen körülmények voltak a fogolytáborban, mit dolgoztak, mit ettek, hol tisztálkodtak; 36:28--mi történt amikor hazakerült a fogságból, milyen munkákat végzett, hogyan lesz molnár belőle

Az interjúalany beszél gyermekkoráról, családjáról, a két világháború közötti életviszonyokról, édesapja méhészetéről (0:14). Beszél II. világháborús emlékeiről, arról, hogy a falun keresztül húzódott a front, náluk pedig a német konyha volt, így épp a tűzvonalban voltak (4:15). Külön szól arról, hogy egy fényes lövedék felgyújtotta a házukat (06:20). Beszél arról, hogy az orosz katonák nem bántották, de sok mindent elloptak (7:18). A legrosszabb karácsonykor volt, mikor a nagy tűzharcok voltak (12:36). Szól a háború alatti földművelésről (15:00), a falubeli munkalehetőségekről (15:58), és 1937-es nagy betegségükről (18:48). Szól a TSZ-ek megalakulásáról (19:58) és az 1950-es évek mezőgazdaságáról, a beszolgáltatásokról és adókról (22:34). Végül az 1956-os forradalom helyi és pesti eseményeiről (25:56), illetve falujuk papjának elhurcolásáról szól (27:45).

Az interjúalany beszél családja származásáról (0:08), majd Budapest ostromáról, és arról, hogy előre megálmodta, hogy édesanyja meg fog halni az ostrom során (1:18). Beszél oktatásáról, édesapja eltávolításáról, az undorról, amit a Rákosi-rendszer váltott ki benne, és arról, hogy a munkások is gyűlölték Rákosit (4:11). Szól arról, miként került a jogi egyetemre, ahol a legtöbb barátja zsidó volt, és egyetértettek a rendszer elítélésében. Később az SZDSZ jellegében bekövetkezett változások miatt e barátainak többségével megszakadt a kapcsolata (08:05). Beszél arról, hogy miért csatlakozott a forradalomhoz (11:50), majd arról, hogy milyen tevékenységet folytatott (13:55). Szól a szovjet intervencióról és a forradalmi események folytatásáról, a Márciusban Újra Kezdjük mozgalomról (16:08). Beszél a megszállt Budapest nyomasztó légköréről, az emigráció gondolatáról és letartóztatásának körülményeiről (20:08). Szól arról, miként próbálták meg beszervezni a vizsgálati fogságban (22:40), majd cellatársairól (26:54). Beszél arról, hogy 24 nap után elengedték, és arról, hogy másodszori elvitele előtt mit csinált (28:50). Elmeséli második letartóztatása körülményeit, az ellene felhozott abszurd vádakat, és azt, hogy mindent tagadott, csak azt "ismerte el", hogy 1956 ellenforradalom volt. Később ezt is visszavonta (31:30). Innentől más irányt vett a nyomozás, nem valószerűtlen vádakat akartak rábizonyítani, hanem tényleg ki akarták deríteni, hogy mit csinált a forradalomban. Közben a Fő utcából a Markó utcába, majd Vácra, végül Márianosztrára került (39:30). Beszél másodfokú tárgyalásáról, melynek során mindegyik vádlott enyhébb ítéletet kapott, az indoklás szerint mert "fiatalságuk és műveltségük" magyarázza tetteiket (44:13). Végül a Kádár-korszak bezártságáról szól, és arról, hogy a társadalom sötét alkut kötött Kádár Jánossal, aminek a mai helyzet az egyenes következménye (46:32).