Az interjúalany beszél második világháborús élményeiről (0:05), arról, hogyan telt egy napjuk (5:41), az itthoniakkal való kapcsolattartásról és a távházasságról (7:18), a háború utáni visszavonulás során elkövetett visszaélésekről (16:22), a kivégzéstől való megmeneküléséről (19:12), hadifogságba szállításukról és szökéséről, elfogásuk ismételt kísérletéről (24:59), a hazatérése utáni eseményekről (40:38).

Az interjúalany mesél fiatalkoráról, iskoláiról és a leventemozgalomról. Ezt követően beszél II. világháborús katonai szolgálatáról és elmeséli, hogy hogyan esett szovjet hadifogságba. Bemutatja hadifogságának mindennapjait, ottani életkörülményeiket, az általuk végzett munkát. Elmondja, hogy milyen körülmények között jutott haza, mi fogadta itthon és hogyan hatott rá és családjára a mezőgazdaság átalakítása. 0:22--fiatalkora, iskolák; 1:8--katonaság, katonai szolgálata, hogyan került hadifogságba, milyen volt a hadifogság; 5:30--hogyan jutottak haza; 7:0--hogyan élte meg a katonáskodást és a fogságot, milyen volt az út hazafelé; 9:24--a hazaérkezés, beilleszkedés a fogság után; 10:22--milyen volt a háború utáni élet Magyarországon; 11:39--a TSZ-ek megalapítása; 12:35--milyen volt egy nap a hadifogságban, milyen munkát végeztek, mit ettek; 16:45--milyen volt a szálláshelyük, kapcsolatuk a helyi lakosokkal; 20:25--családja, milyen szórakozási lehetőségek voltak akkoriban; 22:33--a levente mozgalom; 23:34--ismerősei a fogságban; 24:34--a Rákosi-korszak, beszolgáltatás; 27:10--lakhelye, hogyan tudtak megélni a beszolgáltatások idején, milyen módon próbálták meg kicselezni a beszolgáltatásokat; 29:49--milyen szállásuk volt a fogságban, hogyan pótolják ki saját főztjeikkel az étrendjüket, milyen ruhát kaptak; 31:50--milyen fegyvereik voltak a honvédségnél, milyen csatákba vettek részt; 36:6--milyen mukát végzett hazatérése után

Az interjúalany 1923-ban született Budapesten. Beszél gyermekkoráról, családjáról. Édesapja asztalos volt. Több rokon család élt egy házban. Egy családi konfliktus miatt költöztek külön. (01:58) Beszél iskoláiról. Hímzést, ruhakészítést tanult. (06:50) Diákévei alatt egy kiránduláson ismerkedett meg későbbi férjével. Az iskola befejezése után, 1940-ben házasodtak össze. (08:28) Olaszországba akartak menni nászútra, azonban a férj nem kapott útlevelet, így a visszacsatolt Erdélybe utaztak. Később is egyszer visszalátogattak ide. (12:24) A háború közeledett Magyarországhoz. A férjnek nem kellett bevonulnia, mivel létfontosságú volt hivatalában. Az oroszok elől vidékre menekültek, ekkor született az interjúalany második gyermeke. (15:52) Elmondja, hogy élte meg a front átvonulását, a bombázásokat. 1944 decemberétől 1945 áprilisáig a védelmet nyújtó pincében tartózkodtak. (17:58) Elmondja, milyen volt egy átlagos nap a pincében. Újszülött kisgyermeke sajnos nem élte túl a bujdosást, 1 hónaposan elhunyt. (20:38) Másik gyermekét a pincébe betörő orosz katonák majdnem megölték. 14 éves húgát hét orosz katona erőszakolta meg. A védelmére kelő szomszédot lelőtték. (24:08) Újra beszél kisgyermekének haláláról. (26:10) A következő hullámban már orosz tisztek érkeztek, akik elhurcolták férjét. Pár hét múlva elengedték. (28:48) A lakást teljesen kifosztották, csak egy-két bútor maradt. A család Szalkszentmártonba költözött rokonokhoz. A 60 km-es utat gyalog tették meg. Azért mentek vidékre, mert azt remélték, hogy több lesz az élelem. (34:16) Férje nem tudott visszamenni hivatalába. Az újrakezdéshez minden megmentett holmit el kellett adni. (37:30) Az interjúalanyt és húgát az oroszok letartóztatták egy hétre indok nélkül, ez idő alatt újra kirabolták őket. (38:26) Végül a család Václigeten telepedett le, férje itt alkalmi munkákat kapott. (40:16) Beszél a rommá lőtt Budapestről. (41:22) Beszél a háború alatti és a háború utáni hétköznapok nehézségeiről, az újrakezdésről. (44:24)