Interjú

Gyűjteményhez ad
TSZ
beszolgáltatás
katonaság
Antall József
államosítás
1956
rendszerváltoztatás
szabotázs
beszolgáltatás
Kádár-korszak
szövetkezetek
Szocialista Brigád
kmk
cigányság

Interjú Beretka Ferenccel

2572 megtekintés

Hossz: 00:26:00
Témakörök: '50-es évek, Hétköznapi szocializmus, rendszerváltoztatás
Leírás: Az interjúalany először kiváló dolgozói kitüntetését mutatja meg (0:00), majd szól a kommunista rendszer kiépüléséről Magyarországon. Édesapját szabotázs miatt börtönbe csukták, a javakat államosították. Édesapja kiszabadulása után folytatta oktatását (1:30). Szól arról, hogy a TSZ megalakulása után alkalmi munkákból élt (4:40). Szól katonai szolgálatáról (8:00), majd Kádár János politikáját és foglalkoztatását értékeli (10:40). Arról is szól, hogyan verték át a biztosítók és hogyan működik a korrupció (13:00). Szól az 1956-os forradalommal kapcsolatos emlékeiről (15:00), majd a munka világáról a kései ötvenes, korai hatvanas években (16:00). Szól a rendszerváltoztatásról, Kádár nyugdíjazásáról (19:10), majd a kádári foglalkoztatáspolitikáról (20:40). Végül az építőiparban szerzett tapasztalatairól szól (23:50).
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is
  • A Szovjetunióban folyó kényszermunkáról
  • Kitelepítésekről – a háborút követő megtorlásokról
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (beleérve az egyházi ifjúsági szervezeteket, a nyilas pártot, a Volksbundot, az illegális kommunista mozgalmat és az ellenállást is)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • A hatalomért folytatott politikai harcról és annak következményeiről
  • Az újjáépítésről és a földosztásról
  • A társadalom és a gazdaság átalakításáról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (pártok, egyházi szervezetek, szakszervezetek, népi kollégiumok, választások)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A földosztás, majd az államosítások következményeiről
  • A kitelepítésről, internálásról, illetve a katonai munkaszolgálatról
  • A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
  • A diktatúra elnyomó apparátusával szembeni ellenállásról
  • Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • Politika és egyház viszonyáról
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • A politikai vezetésben végrehajtott változásokról, ezek személyes életére gyakorolt hatásairól
  • A diktatúra módszereiben, az elnyomó apparátus tevékenységében tapasztalt változásokról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalmat megelőző társadalmi, politikai mozgásokról
  • A szűkebb és tágabb környezetet érintő válságról
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről
  • A forradalom emberi és anyagi veszteségeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
  • A kommunista diktatúra erőszakszervezeteinek tevékenységéről (karhatalom – pufajkások, Munkásőrség)
  • A kivándorlásról („disszidálásról”)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • A Kádár-korszak válságjelenségeiről
  • A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Ellenzéki mozgalmakról és tevékenységükről, a kibontakozó többpártrendszerről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • Az egyház szerepéről, vallási életről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve: Beretka Ferenc
Interjúalany lakhelye: Borota
Interjúalany született: Borota, 1943
Interjúalany foglalkozása: nyugdíjas
Felvétel időpontja: 2011. július 10.
Felvétel helyszíne: Borota
Interjút készítette: Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium, Szeged

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:29:00
Tárgy: kettős megszállás, '50-es évek, 1956
0:00 családi háttér, édesapja földművelő gazda volt, édesanyja is a földdel foglalkozott 1:15 a nagyapja az első világháborúban esett el, ezért édesanyja félárván nőtt föl 2:56 az iskoláira emlékezik vissza, az órákon esett szó Trianonról is 5:20 a tanulmányait már a háború idején folytatta, egy idő után a diákvonatok megszűntek, így gyalog jártak iskolába 7:03 látják bevonulni a német katonákat 9:04 mesél az orosz megszállásról, csendben vonultak be a településre, kitűzték a fehér zászlót a faluban, a bajt azonban a rablócsapatok okozták, rekvirálták az állatokat, a gabonát, és a zsírt, részegeskedtek, a lányokat pedig el kellett dugni a katonák elől 15:27 az újrakezdés nagyon nehéz volt, mivel mindent elvittek, nem volt mivel vetni, 17:15 az államosítás során elvették tőlük a földet, be kellett adni a termelőszövetkezetbe, volt akiket csak erőszakkal tudtak rávenni a csatlakozásra, a kárpótlás során visszakapta a földeket 20:00 kötelező beszolgáltatás volt, padlássöpréseket tartottak 22:12 1956-ban a falubeli eseményekben részt vett, mert mindenkinek elege volt a Rákosi-rendszerből 24:11 a forradalom után volt megtorlás, bár nem olyan mértékben, mint máshol 26:58 a háztáji részben pótolta a termelőszövetkezetbe bevitt földeket 28:32 a rendszerváltoztatás egy felszabadulást jelentett, kivették a földjeiket a TSZ-ből
Interjúalany: Matics Károlyné
Felvétel időpontja: 2010. szeptember 09.
Készítette: Baksay Sándor Református Gimnázium és Általános Iskola, Kunszentmiklós

Hossz: 00:29:00
Tárgy: '50-es évek, Mindennapi élet , második világháború, Horthy-korszak
Az interjúalany mesél arról, hogy milyen volt az élet a falujában a Horthy-korszak valamint a II. világháború alatt. Mesél az oroszországi kényszermunkára vitt helyiekkel kapcsolatban őrzött emlékeiről, házasságáról és az '50-es évek mindennapjairól is. Elmondja, hogy milyenek voltak a korabeli házasodási szokások, és milyen ruhákat hordtak az emberek. 0:35--születés, család, szülők, együttélés a helyi zsidókkal, hogyan mulatoztak és szórakoztak ebben az időben a fiatalok; 9:05--mi volt a csendőrök feladata, mit dolgoztak fiatalok a zsidóknak; 12:30--az oroszországi kényszemunkára vitt helyiekről őrzött emlékei, a háború utáni évek, mit dolgoztak; 16:46--család, házasság, mit dolgozott, férje munkája; 21:0--milyen volt a korabeli lakodalom, milyenek voltak a korabeli házasodási és udvarlási szokások; 25:9--milyen ruhákat hordtak
Interjúalany: Dubóczki Béláné
Felvétel időpontja: 2011. március 05.
Készítette: Zrínyi Ilona Gimnázium, Miskolc

Hossz: 00:43:00
Tárgy: kettős megszállás, '50-es évek, Hétköznapi szocializmus
Bartal Mihály szegényparaszti családban született Izsákon. Tízéves korától cselédként szolgált. A II. világháború végén hadifogságba esett, de már '45 szeptemberében szabadult. Megnősült, és felesége családja révén került kapcsolatba a kommunista párttal. Különböző pártiskolákat végzett, egyre magasabb pozíciókba került, pártiskolai előadó és Szabadszállás párttitkára hosszú időn keresztül. Hisz a rendszerben, mert "emberszámba veszik". Beszél a békekölcsön jegyeztetésről, de különösen részletesen mutatja be a TSZ-szervezés "módszertanát". Emberséges magatartása miatt '56-ban beválasztják a nemzeti bizottságba. (00:00- 01:50) családi háttér, cselédsors; (01:50-02:50) katonaság; (02:50-06:00) fogság, szabadulás, házasság, kapcsolat a párttal; (06:00-14:20) pártiskolák, emelkedés a ranglétrán, miért hitt a rendszerben: visszatekintés a cselédsors nyomorúságára; (14:20-18:00) a rendszer "elferdülése", személyi kultusz, Rajk-per, bizalom Nagy Imre iránt; (18:00-23:00) a szegényparaszti TSZ-ek az 50-es években; (23:00-37:00) a 61-es TSZ-szervezés módszerei konkrét példákon keresztül az agitátor szemszögéből; (37:00-44:40) az 56-os forradalom szabadszállási eseményei, mivel megőrizte emberségét, megkímélte a nép.
Interjúalany: Bartal Mihály
Felvétel időpontja: 2011. március 31.
Készítette: Kiskőrösi Többcélú Kistérségi Társulás Óvodája, Általános Iskolája, Középiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma, Kiskőrös