Interjú
Gyűjteményhez ad
A történelem keretet és kelepcét ad az életnek
2973 megtekintés
Hossz: 00:49:00
Leírás:
0:00 családi háttér, egy sváb molnárcsaládból származik
5:38 ő 1930-ban született, édesapja azonban kivételesen nem molnárlányt vett el
7:49 svábok voltak, az anyanyelve német volt, az iskolában tanult meg magyarul
9:36 1940-ben a soproni bencés gimnáziumban folytatta tanulmányait, egészen a német megszállásig, akkor hazaküldték őket
11:35 addig nem érezték a háborút, békésebbek voltak a mindennapok, a német megszállás után azonban elkezdődtek a deportálások, bár volt Volksbund az ő környékükön is, az egyházak viszont ellenezték a működését
17:22 ő a „Hűséggel a hazához” nevű egyházi szervezésű mozgalomnak volt a tagja 1944-ben; a híreket nem újságból vagy rádiókból szerezték, hanem a hozzájuk járó kuncsaftok mindig elmondták a híreiket
19:20 karácsonykor meg újévkor mindig voltak náluk csellengő orosz katonák, áthaladt a fejük fölött a front, a háború után pedig elindult a pártélet
23:28 csatlakozott a Bulányi György szervezésével alakult csoportok egyikéhez, emiatt bebörtönzik hat hónapra
28:01 miután a vezetőiket letartóztatták, ő is várta, hogy beviszik, mert aktív szervező tag volt
33:14 először államellenes összeesküvés szervezésével és vezetésével vádolták meg 1956-ban, de a börtönben szinte azonnal érezni lehetett az SZKP XX. Kongresszusának hatását
Említett időszakok, témák
- A két világháború közötti időszak (1918-1941)
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
- A második világháború időszaka (1941-1945)
- Magyarország német és szovjet megszállásáról
- A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is
- A Szovjetunióban folyó kényszermunkáról
- Kitelepítésekről – a háborút követő megtorlásokról
- Katonai szolgálatról, hadifogságról
- Személyi és anyagi veszteségekről
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (beleérve az egyházi ifjúsági szervezeteket, a nyilas pártot, a Volksbundot, az illegális kommunista mozgalmat és az ellenállást is)
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
- Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
- A hatalomért folytatott politikai harcról és annak következményeiről
- Az újjáépítésről és a földosztásról
- A társadalom és a gazdaság átalakításáról
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (pártok, egyházi szervezetek, szakszervezetek, népi kollégiumok, választások)
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
- Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
- A földosztás, majd az államosítások következményeiről
- A kitelepítésről, internálásról, illetve a katonai munkaszolgálatról
- A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
- A diktatúra elnyomó apparátusával szembeni ellenállásról
- Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
- Politika és egyház viszonyáról
- Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
- A politikai vezetésben végrehajtott változásokról, ezek személyes életére gyakorolt hatásairól
- A diktatúra módszereiben, az elnyomó apparátus tevékenységében tapasztalt változásokról
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
- Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
- A forradalmat megelőző társadalmi, politikai mozgásokról
- A szűkebb és tágabb környezetet érintő válságról
- A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
- A forradalom napjainak eseményeiről
- A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről
- A forradalom emberi és anyagi veszteségeiről
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
- A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
- A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
- A kommunista diktatúra erőszakszervezeteinek tevékenységéről (karhatalom – pufajkások, Munkásőrség)
- A kivándorlásról („disszidálásról”)
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
- Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
- A Kádár-korszak válságjelenségeiről
- A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
- A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
- A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
- Ellenzéki mozgalmakról és tevékenységükről, a kibontakozó többpártrendszerről
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
- Az egyház szerepéről, vallási életről
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve:
Dr. Marx Gyula
Interjúalany lakhelye:
Zalaegerszeg
Interjúalany született:
Bonyhád,
1930
Interjúalany foglalkozása:
nincs megadva
Felvétel időpontja:
2011. november 25.
Felvétel helyszíne:
Zalaegerszeg
Interjút készítette:
Zrínyi Miklós Gimnázium, Zalaegerszeg
Kapcsolódó interjúk
Háborúból forradalomba
Hossz: 00:41:00
Az interjúalany beszél második világháborús élményeiről, Németországba szökésükről (0:08), 1946-os hazatéréséről (1:27), a szovjet katonákkal való kapcsolatáról, az édesapja elleni vádakról (2:07), az ún. Antibolsevista Gárdáról, ellenálló akcióikról (4:31), arról, hogyan találták meg őket, letartóztatásukról, elítélésükről (11:52), szabadulásáról (19:07), az 1956-os forradalom és szabadságharcban játszott szerepéről, a szovjet tankokról, a széna téri harcokról, Szabó Jánosról (19:47), pufajkások által történő elfogásáról, arról, hogyan szállították az ungvári börtönbe, valamint szabadulásáról (30:32). Végül mesél arról, hogy nagyon nehezen kapott munkát a forradalom után (39:29).
Interjúalany: Nyírfás Dezső
Felvétel időpontja: 2011. február 28.
Egy orosz hadifogoly
Hossz: 00:50:00
0:00 családi háttér, szülei földművesek voltak Csehszlovákiában, a pozsonyi magyar reálgimnáziumban tanult tovább
5:20 beszél a korabeli csehszlovák politikai életről, a pozsonyi várból látták azt, amikor Ausztriába bevonultak a németek
7:14 mesél a Benes-dekrétumokról, és a korabeli csehszlovák politikai vezetésről
9:42 katonaéveit már akkor kezdte el, amikor Magyarország visszakapta a területeit, ezért érettségi után 1941 októberében bevonult a Magyar Honvédségbe
12:04 utászkiképzést kaptak, ő tiszti iskolába került
16:02 1944-ben került ki a frontra
17:42 visszaemlékezik a győri bombázásokra
21:25 felidézi a fronton szerzett tapasztalatait
30:51 egy éjjel a Garam mellett lepték meg a partizánok a csapatát
43:10 Kassára tért vissza a fogságból, ott értesül a magyarok várható kitelepítéséről
45:44 az 1956-os események idején már bíró volt, elmeséli a vele történteket
Interjúalany: Sárkány Sándor
Felvétel időpontja: 2011. március 12.
Pedagógusok élete vidéken
Hossz: 00:31:00
Tárgy:
1956
Az interjúalany beszél gyermekkoráról, majd röviden feleleveníti családja, oktatása és munkahelyei történetét (0:00). Szól nagyszüleiről, a földműves és az I. világháborús veterán vitéz nagyapáról, valamint arról, hogy vitézi családja mégsem fogadta el a földbirtokot a Bánságban (4:12). Elmeséli, mit hallott szüleitől a Horthy-korszakról (7:55), majd szól édesapja frontszolgálatáról a II. világháborúban, a hadifogságból való visszatéréséről. Arról is beszél, hogy a falusiak bunkerben rejtőztek el a megszállás elöl, és vele mákfolyadékot itattak, hogy ne hangoskodjon, ami nagyon felbőszítette édesapját (9:20). Szól a zsidók elhurcolásáról, és arról, hányan tértek vissza (12:18). Beszél a Rákosi-rendszer mezőgazdasági terrorjáról, a beszolgáltatásokról, valamint a rendszer és a vallásos hit összecsapásáról (14:12). Szól arról, hogy kiket zártak börtönbe vagy vertek meg a rendszer túlkapásai és a tagosítás elleni fellépésük nyomán (18:35). Szól az 1956-os forradalom során szerzett élményeiről (20:45). Értékeli a Kádár-korszakot, annak jobb megélhetési körülményeit és a foglalkoztatás-politikát (22:12). Beszél a rendszerváltoztatásról és annak meghiúsult reményeiről (26:30), valamint a mai fiatalok helyzetéről (28:10).
Interjúalany: Samu Istvánné
Felvétel időpontja: 2011. február 15.
