Az interjúalany beszél a családjáról (0:25), tanulmányairól (3:25), szülei kilakoltatásáról (5:05), egy idős hölgyismerőséhez történő költözéséről (7:17), arról, miért nem vállalta, hogy taníttassák (9:52). Beszámol a második világháborúval, a kettős megszállással kapcsolatos élményeiről (11:14), a család kuláknak minősítéséről (16:00), az ötvenes évek terrorjáról (18:50), röviden utal a Kádár-korszakra, majd ismét visszatér a Rákosi-rendszerre, az akkori időszakkal kapcsolatos emlékeit hosszan részletezi (25:10). Kitér az 1956-os eseményekre (36:17), az ezt követő megtorlásra (38:14), a rendszerváltoztatásra (39:32), végül azt meséli el, hogyan bújtattak katonákat a spájzban (40:14).

Az interjúalany beszél arról, hogy milyen volt a két világháború közötti időszak Magyarországon, különös hangsúllyal Bethlen István és Klebelsberg Kuno tevékenységére. Elmeséli, hogy hogyan érte el őket a háború Debrecenben, és hogyan menekültek egyre nyugatabbra, egészen Németországig a front elől. Szól az amerikai katonák Németországba való bevonulásáról is. 0:5--származása, családja; 1:37--emlékei a debreceni bombázásokról; 2:7--milyen volt a két világháború közötti helyzet, Bethlen István és Klebelsberg Kuno tevékenysége, hogyan kezd készülni az ország a háborúra; 11:51--hogyan védekeztek a légitámadások ellen és hogyan zajlottak a debreceni bombázások; 16:33--hogyan menekültek el Debrecenből Zircre, majd onnan Bakonybélbe; 20:27--hogyan kerültek át Balatonboglárra, majd innen Veszprémen keresztül Kőszegre; 25:0--hogyan találtak munkát Kőszegen; 27:10--miért menekültek el Debrecenből, milyenek voltak a német katonák; 32:44--hogyan menekültek el Kőszegről Ausztriába, majd innen Bajorországba; 37:15--milyen emlékei vannak az amerikaiak bevonulásáról

Az interjúalany beszél családjáról, görögkatolikus és református szüleiről (0:16), majd római katolikus neveltetéséről és oktatásáról, és arról, hogy hittantanára miként keltette fel érdeklődését a papi hivatás iránt (2:05). Szól felszenteléséről, munkáiról (4:40), majd arról, hogy miként utasította vissza, hogy elmenjen a békepapság alakuló gyűlésére (9:00). Szól arról, hogyan került az ÁVO látóterébe azzal, hogy egy mozgalmi dalt átköltött vallásos szöveggé, és rendőrfőnökké lett osztálytársa hogyan mentette ki (11:00). Elmeséli, hogyan próbálták meg beszervezni békepapnak, hogyan állt ellen, és milyen retorziók érték (15:08). Azt is elmeséli, hogy 1945-ben ápoló volt a német sebesültekkel teli Szent János kórházban, és itt végig is élte Budapest ostromát. Egy orosz katona kézigránátot szorongatva jött be, de megenyhült egy gyermek sírásától (20:30). Szól Mindszenty Józseffel való kapcsolatáról, amerikai viszontlátásáról, és a rendszerrel való konfliktusáról (24:30). Szól arról, miként élte meg az 1956-os forradalmat és miért nem érintette a megtorlás (27:20). Mesél az előzményekről, az 50-es évek terrorjáról, és arról, hogy egy kommunista híve mindig "népnevelő, demokratikus papként" jellemezte a jelentéseiben, így nem bántották (30:50). Végül arról szól, hogy miért ment ki Amerikába 1964-ben, ott milyen sokat kellett dolgoznia a piarista rendházban, illetve arról, hogy keserves volt Magyarországon kívül élni (41:00).