Interjú

Gyűjteményhez ad
gettó
koncentrációs tábor
Wehrmacht
munkaszolgálat
holokauszt
Gestapo
haláltábor
'40-es évek

Tizennégy évesen sárga csillaggal

3025 megtekintés

Hossz: 00:47:00
Témakörök: Holokauszt
Leírás: 0:00 családi háttér, Szolnokon nőtt fel, zsidó vallásúak, de meggyökeresedett magyarok voltak 1:43 1944. márc. 19-én megszállták Magyarországot a németek, és ettől kezdve az élet mindennap nehezebbé vált, a mellettük lévő házba beköltözött a Gestapo, az ablakból látja az ismerőseinek az elhurcolását, köztük a nagybátyjának a deportálását 3:16 minden hat évnél idősebb zsidónak tekintendő személynek sárga csillagot kellett fölvarrnia a ruhájára, a biciklijét le kellett adnia a rendőrségen, mert nem lehetett biciklije, hasonlóképpen elvették a rádiójukat, az iskolába sárga csillaggal kellett járnia 5:22 délelőtt csak 10-12 között lehetett utcára mennie, később egyáltalán nem mehettek ki, majd pár nappal később a lakásukat el kellett hagyniuk, és a gettóba kellett költözniük 7:50 a gettóban 10-12-en laktak egy nagyobb szobában, a város lakossága részéről nem éreztek együttérzést, de voltak emberek, akik ilyen körülmények között is megőrizték emberségüket a zsidókkal szemben 9:35 a 14. születésnapját a gettóban töltötte, de később az édesapját behívják munkaszolgálatra, ott egy légitámadásban tüdőlövést kapott, túlélte, felépülése után viszont elviszik Buchenwaldba, majd Bergen-Belsenbe, ahol meghalt 12:11 Szolnokot egy szőnyegbombázás érte, őket a gettóból romokat takarítani kivezényelték a helyszínre, nemsokára azonban közölték őket, hogy elviszik őket, nem vihettek magukkal semmit, se jobb ruhát, se jegygyűrűt, se ceruzát, se iratokat stb. A gettó iskolájában gyűjtötték össze az összes nőt, levetkőztették őket, átkutatták a nőket, majd szekerekkel kiviszik a cukorgyárba a megye valamennyi gettójából összegyűjtött zsidót, mintegy ötezer embert. 18:01 Itt egy hétig tartották őket egy nagy hodályban összezsúfolva, enni egyáltalán nem kaptak, csak az utolsó napon, a táborból két vonat indult: az egyik az életben maradást jelenthette, a másik pedig a biztos halált, az édesapja munkaszolgálata miatt előbbibe kerültek 20:20 a vagonba hetvenöt embert zsúfoltak be, Ausztriába vitték őket; ezalatt pedig a második vonat Auschwitzba ment, ahol szinte mindenkit megöltek a gázkamrákban, főleg a munkaképtelen nőket és gyerekeket; 22:57 a családot Ausztriában elosztják egy gyárba dolgozni, ő is dolgozni akart, mert a munkaképesek nagyobb eséllyel éltek túl, itt kilenc hónapig dolgozott éjjeli műszakban 24:40 a felszabadulás idején megszöktek, szerencséjük volt, nagybátyja orvos volt, ezért befogadták őket Bécsben az ostrom idején 25:39 zsidónak tekintették azokat is, akik már keresztények voltak, de két nagyszülőjük zsidó volt, ezért a kikeresztelkedés sem mentette meg az embereket 27:04 a megsemmisítő táborokról mélyen hallgattak előttük, de a külföldi rádiók sem szóltak róluk, ugyanakkor amikor az irataikkal együtt mindent elvettek, már tudták, hogy velük nem kell elszámolni, beszéltek a cukorgyári kínzásokról, ahol többeket halálra vertek, vagy kínoztak 29:42 visszaemlékezik a tábori életre, amely nehéz volt, de elviselhető, különösen a többi táborhoz képest, itt a táborban látták, hogy a szomszédban az SS elkezdenek építeni egy tábort rabok számára, akik közül az egyik magyar volt, aki elmondta nekik az auschwitzi történteket 33:02 Magyarországról 1944 májusától nagyjából 450 ezer embert deportáltak, közülük 17 ezren kerültek ausztriai munkatáborba, ahol munkaerőhiány volt, itt a családok együtt maradhattak 41:12 mesél a naplóírásáról, a nagybátyja révén szerzett papírt és írószert, az áldozatok számára pedig a különböző nyilvántartásokból következtetnek 44:39 elmond egy verses imádságot 1944 óévéből
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve: Varga Béla
Interjúalany lakhelye: Budapest
Interjúalany született: Szolnok, 1930
Interjúalany foglalkozása: szállodavezető
Felvétel időpontja: 2011. január 29.
Felvétel helyszíne: Szolnok

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:38:00
Gadó György 1930-ban született egy zsidó családban. A holokausztot túlélve 1945 után csatlakozott a kommunista párthoz. Csak az 1960-as évektől kezdett ráeszmélni a kommunista rendszer valódi arcára, arra például, hogy mennyire félretájékoztatják az embereket. Különösen bántónak találta ezt a frissen megalakult Izrael állam vonatkozásában, ami döntő szerepet játszott abban, hogy kilépett az MSZMP-ből és csatlakozott a Demokratikus Ellenzékhez. 0:5--milyen vallási háttérből származott; 2:0--hogyan változott meg 1945 után a vallás helyzete a világon és Magyarországon; 4:25--milyen volt a személyes viszonya gyermekkorában a valláshoz; 6:59--hogyan zajlott Magyarországon a holokauszt, hogyan sikerült túlélnie a holokausztot; 14:34--hogyan folytatódott az élete a háborút követően, hogyan tanult tovább; 19:6--hogyan és mikor kezdett el a különböző ifjúsági szervezetekben tevékenykedni; 24:7--milyen volt első munkahelye a Népművelési Minisztériumban; 26:30--munkája a Népszabadság sajtóarchívumában; 28:37--munkája a KSH-ban; 31:21--hogyan és miért lépett ki a pártból; 33:13--hogyan csatlakozott a Demokratikus Ellenzékhez, minek köszönhető az Izrael melletti kiállása
Interjúalany: Gadó György
Felvétel időpontja: 2011. február 11.

Hossz: 00:30:00
Az interjúalany röviden áttekinti családja történetét, kitérve az ötvenes évekre és a hitéletre is (0:17). Rátér gyermekkorára, a mezőgazdasági munkákra (7:50). Szól arról, hogy fiatalon hogyan kedvelte meg a kézimunkázást, hogyan járt kézimunka-szakkörbe (10:50, 23:55). Feleleveníti a II. világháborúval kapcsolatos emlékeit, az óvóhelyre menekülést, valamint a román és orosz katonákkal való kapcsolatot (17:10). Röviden kitér a helyi zsidó és magyar közösségek együttélésére (20:33). Beszél a régi szórakozási lehetőségekről, és arról, hogyan dobtak ki egy bálról orosz katonákat a helyi fiatalok, mikor azok erőszakoskodni kezdtek (22:03). Értékeli a régi és mai vallási életet, leírva az Úrnapi körmenet helyi szokásait (24:24).
Interjúalany: Szepesi Lászlóné
Felvétel időpontja: 2011. március 05.

Hossz: 00:30:00
Az interjúalany beszél a családjáról (0:17), tanulmányairól (1:13), a zsidótörvények hatásairól, az iskolából való kizárásáról (2:14), további tanulmányairól, munkájáról, majd ismét a zsidótörvényekről (2:34), a német megszállásról, a gettósításról (6:01), auschwitzi emlékeiről (8:41). Beszámol arról, hogy ősszel Reichenbachba szállították, ahol egy repülőgépgyárban dolgozott (10:59), majd Parschnitz-ba vezényelték őket, ahova 10 nap menetelés után érkeztek meg (13:44), és itt szabadították fel a szovjetek (15:43), majd ruhát, cipőt koldultak, és elindultak haza (16:23). Mesél hazatéréséről, és arról, hogy nagybátyja családját embertelenül gyilkolták meg (17:53). Ezután rátér arra, hogyan kezdte újra az életét (20:21), majd visszatér lágerbeli élményeire (21:09), a reichenbachi gyárral kapcsolatos emlékeire (24:03), végül ismét a hazatérése utáni eseményekről beszél, és azt is elmondja, miért nem emigrált (26:31).
Interjúalany: Littman Éva
Felvétel időpontja: 2011. május 25.