Interjú

Gyűjteményhez ad
1956
Kultúra
színház
60-as évek

Balázsovits Lajos

3548 megtekintés

Hossz: 00:47:00
Témakörök: 1956, kultúra/művészetek
Leírás: 0:00 családi háttér, gyermekkor 3:38 a színjátszó körben a gimnáziumban évente egyszer előadtak egy darabot 8:25 a főiskola első éveire emlékezik vissza, és azokra a nagy nevekre, akiktől tanulni tudott akkor 12:45 1965-ben került föl a főiskolára, és akkoriban a város még elég szürke volt, gyakran igazoltatták az embereket, ugyanakkor ők ezt kevésbé érzékelték a főiskolán 14:13 harmadéves főiskolásként a Madáchban híres színészekkel játszhatott együtt fontosabb szerepekben 15:55 a Madách utáni színházi életéről beszél, egészen a 80-as évek végéig színész volt, de úgy döntött, hogy abbahagyja ezt az életet 17:54 1992 őszén pályázza meg a mostani posztját 19:11 Jancsó Miklóst 1968 tavaszán ismerte meg személyesen, egy időben forgattak a csehszlovákiai bevonulással, később is sokszor dolgoztak együtt 22:32 a színész és a színház feladatáról beszél akkor, és most 26:28 a színészi élet abbahagyásának körülményeiről beszél 30:17 a lánya is színész lett, hatott rá a színház varázsa, pedig eleinte nem örültek ennek a pályaválasztásnak 33:20 a Játékszín igazgatója, a munkája nagy részét az anyagi stabilitás biztosítása teszi ki, mesél az új évaddal kapcsolatos terveiről 36:39 a politika hatással volt a színházra, a színház pedig mindig egy kicsit lenyomata annak, ahogy a társadalom működik, a színészeknek szerinte nem lenne szabad politikai szerepet vállalnia 41:17 mesél 1956-os élményeiről, tíz éves volt, a forradalom napjai alatt nem volt iskola
Említett időszakok, témák
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
Interjúalany neve: Balázsovits Lajos
Interjúalany lakhelye: Budapest
Interjúalany született: Nagykanizsa, 1946
Interjúalany foglalkozása: színész, rendező
Felvétel időpontja: 2011. március 23.
Felvétel helyszíne: Budapest

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:44:00
0:00 családi háttér, Iregszemcsén született, édesanyja helyi lány volt, édesapja pedig egy lengyel katonatiszt volt, aki 1939-ben menekülni volt kénytelen a szovjet-német invázió elől, 1942-ben házasodtak össze a szülei 4:03 az iskoláit ott végezte el, a középiskolát pedig Pécsett, egyetemet pedig Keszthelyen végzett 5:09 a háború után egy ideig a földet művelték, édesapja pedig egy műhelyt tartott fent 8:17 a beszolgáltatásokat nem lehetett teljesíteni, ekkor voltak a padlássöprések 10:03 35 hold nagyságú földjük volt, és emiatt kuláknak számítottak, ezért a rendszer ellenségeinek tekintették őket, az iskolai énekkarral kivonultak heti egy-két alkalommal kiénekelni a kulákokat 14:42 az ötvenes években a téeszesítés erőszakos eszközökkel történt, egészen 1953-ig 17:00 ők a földjeiket már az ötvenes évek elején elvesztették 18:41 mesél az 1956-os eseményekről, a bátyja Pécsett maradt, és sokáig nem hallottak róla, Iregszemcsén egy gyűlés volt, ő szavalta el a Nemzeti Dalt 21:10 a hatvanas évek elejére fejeződött be a kollektivizálás, eleinte nagy tőkehiánnyal küszködtek a TSZ-ek, ő is egy TSZ-hez került, ahol hiányoztak a termelés és a gazdálkodás feltételei 25:39 az 1968-as földtörvényről beszél, a falu lakosságának nagy része a városba távozott, a földtulajdon viszont ott maradt, amit a szövetkezet köteles volt megváltani, a szövetkezetben maradóknak pedig részarany tulajdonuk maradt 28:51 a TSZ-ben eltöltött időről mesél, a helyi paraszti társadalom nem fogadta be könnyen, mivel sok sérelem élt bennük 32:21 1974-ben összevonták a két TSZ-t, akkoriban ugyanis a jól és rosszul működő TSZ-eket összevonták, a TSZ veszteséges volt, mert a vezetők a maguk számára használták a TSZ erőforrásait, mikor szó tették ezt, áthelyezték őket 39:34 a rendszerváltoztatásra emlékezik vissza, 1990-ben ki lehetett válni egy szövetkezetből, és egy másikat alapítani, ő pedig élt ezzel a lehetőséggel 43:12 eleinte az új szövetkezettel sem volt könnyű, de a szövetkezet azóta is létezik
Interjúalany: Szczaurski József
Felvétel időpontja: 2011. március 17.

Hossz: 00:36:00
0:00 családi háttér, gyermekkor, édesapja kikerült az orosz frontra, ahol életét vesztette, sosem látta az édesapját, így édesanyja egyedül nevelte 3:33 gyerekként besegítettek a mezőgazdasági munkákba 4:00 1950-ben kezdődtek a kitelepítések, egészen 1952-ig tartott, őket 1952 júniusában telepítették ki, felidézi ezt a napot, egy órájuk volt arra, hogy amit elvisznek, összeszedjék 7:23 bevagonírozták őket, elszállították őket, Ebesre internálták őket a Hortobágyra 11:06 egy tanyán egy istállóban szállásolták el az internáltakat, tisztálkodni nem tudtak, egy gémeskút állt a rendelkezdésükre 13:47 mezőgazdasági munkákra fogták őket, központi étkeztetés volt, de a minősége az átlagnál is rosszabb volt 17:43 ősz végén hazakerül, de betegen, végül felépült, a szüleit 1953-ban engedték haza, de csak Zalaegerszeg mellé egy pincébe költöztek, 1956-ig laktak ott, akkor visszaszerezték a lakást, de kifosztva, minden faanyagot eltüzeltek belőle időközben 20:45 nevelőapja az erdészetnél tudott elhelyezkedni, ő ipari tanulónak ment, asztalosnak tanult 22:30 mesél a későbbi családi eseményekről és a vállalkozásáról 27:00 háborús emlékeit idézi fel, bolgár katonák foglalták el a falujukat, de azokról nincs negatív emléke 29:26 a jugoszláv határ el volt aknásítva, katonaként a határőrökhöz műszaki alakulathoz került, ezért sokat tudott a jugoszláv határzárról, de ezt a szakaszt később fölszedték 35:00 1956-ban megalakult a helyi nemzetőrség
Interjúalany: Lovkó László
Felvétel időpontja: 2011. július 12.

Hossz: 00:30:00
0:00 bemutatkozás, családi háttér, gyermekkor 1:06 mikor gyerek volt, még nem voltak cigány iskolák, hanem lehetővé tették nekik, hogy pozitív példákat lássák maguk előtt, de már akkoriban is létezett megkülönböztetés; középiskolát végzett, szobafestő lett, emellett foglalkozott zenével 4:27 a családja zenészdinasztia volt, ezért a zene volt az első, de mellette elszegődtek zsellérnek is idénymunkára TSZ-be, háztájiba 9:20 középiskolában néha lenézték, de ez motiválta a jobb tanulásra 12:14 egy nem roma nőt vett el feleségül, az ő családjának viszont ez nem tetszett 16:12 gyermekei kettős identitással rendelkeztek, de az érvényesülés miatt tagadták a cigány származásukat 20:32 festőművészi pályája indulását idézi fel 25:00 a roma festő mivoltáról beszél, a „roma festészet” létezését fejtegeti
Interjúalany: Dombrády Horváth Géza
Felvétel időpontja: 2011. április 28.