Interjú
Gyűjteményhez ad
A sátoraljaújhelyi nemzetőrség megalakulása
3110 megtekintés
Hossz: 00:43:00
Leírás:
Az interjúalany beszél iskoláiról, az orosz és latin nyelvek tanulásáról (0:10), majd rátér az 1950-es évek világának leírására, a feljelentgetésekre, internálásra és az állambiztonságiakra (2:25). Szól az 1956-os forradalom kitöréséről (7:10), majd arról, hogyan döntötték el, hogy elfoglalják a rendőrség épületét (10:00). Szól arról, hogy a Rákosi-rendszer támogatói Csehszlovákiában bujkáltak a forradalom idején (12:36). Beszél arról, miként szervezték meg a sátoraljaújhelyi nemzetőrséget (16:08), hogyan alakult meg a Kádár-kormány és tértek vissza a bujkáló kommunisták (19:48). Szól az orosz csapatok bejöveteléről (23:18),valamint arról, miként vonultak fel társaikkal Kőkapura a szovjetek elől (27:06). Végül a fegyverletételről, a megtorlásokról és a disszidálásról beszél, beszámolva a börtönben töltött időről (31:25).
Említett időszakok, témák
- A második világháború időszaka (1941-1945)
- Magyarország német és szovjet megszállásáról
- Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
- A politikai vezetésben végrehajtott változásokról, ezek személyes életére gyakorolt hatásairól
- A diktatúra módszereiben, az elnyomó apparátus tevékenységében tapasztalt változásokról
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
- A forradalmat megelőző társadalmi, politikai mozgásokról
- A szűkebb és tágabb környezetet érintő válságról
- A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
- A forradalom napjainak eseményeiről
- A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről
- A forradalom emberi és anyagi veszteségeiről
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
- A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
- A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
- A kommunista diktatúra erőszakszervezeteinek tevékenységéről (karhatalom – pufajkások, Munkásőrség)
- A kivándorlásról („disszidálásról”)
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
Interjúalany neve:
Zsámbokréty Zénó
Interjúalany lakhelye:
Budapest
Interjúalany született:
Sátoraljaújhely,
1938
Interjúalany foglalkozása:
nyugdíjas
Felvétel időpontja:
2010. december 04.
Felvétel helyszíne:
Budapest
Interjút készítette:
Balassi Bálint Nyolcévfolyamos Gimnázium, Budapest
Kapcsolódó interjúk
Lovas hagyományőrzés – Győrffy-Villám András
Hossz: 00:36:04
Az interjúalany mesél az ötvenes évekkel, illetve az 1956-os eseményekkel kapcsolatos emlékeiről, és arról, hogy hogyan került összetűzésbe a rendszerrel egyetemistaként az 1970-es évek elején. Beszél a magyarországi lovasturizmus múltjáról és jelenéről, valamint a Magyarországon működő hagyományőrző csoportok tevékenységéről is.
0:16--származása, családja;
1:23--mi történt velük a II. világháborút követően, hogyan érinti a rokonait a kitelepítés;
2:28--emlékei az 1956-os forradalomról, hogyan hatott rá gyermekkorában a rendszer, milyen emlékei vannak a korabeli oktatásról;
7:40--figuránsi munkája sikertelen egyetemi felvételije után;
8:30--egyetemi évei, részvétele 1971-1972-ben a március 15-i tüntetéseken, ennek következményei;
9:24--hogyan került kapcsolatba a lovakkal, illetve a lovas turizmussal;
13:15--mi a véleménye a magyarországi lovas turizmusról, mik voltak ennek jellegzetességei a Kádár-korszakban;
21:0--milyen más lóval kapcsolatos, és attól független tevékenységeket folytatott;
24:14--mi a véleménye a Magyarországon működő hagyományőrzésről;
30:10--mit jelent az, hogy a magyar lovas nemzet, és miért visszás ennek a kifejezésnek a használata manapság;
34:17--mit lehetne tenni a hagyományőrzés javításáért
Interjúalany: Győrffy-Villám András
Felvétel időpontja: 2010. november 16.
Egy átlagember élete, szórakozása
Hossz: 00:33:00
Az interjúalany beszél arról, hogy a családjából többeket elvittek munkaszolgálatra (0:59), kitér a „felszabadulásra” (2:02), tanulmányaira (2:32), az 1956-os eseményekre (7:18), az ismerősei között található áldozatokra, disszidensekre (9:45), arra, hogy hol szolgált katonaként, majd rátér az esti egyetemi képzésére (12:34), a Kádár-korszakbeli teljes foglalkoztatottságra (13:40), majd visszatér az esti egyetemi tanulmányaira (15:37), a család második világháborús veszteségeire, háborús emlékeire (20:20). Mesél felesége munkájáról (24:07), a külföldi utazás lehetőségeiről (25:37), az angolok elleni 1954-es 7-1-es győzelemről (27:42), a szórakozási lehetőségekről (30:51).
Interjúalany: Leichner János
Felvétel időpontja: 2011. március 09.
Készítette: Török Ignác Gimnázium, Gödöllő
Interjú Brusznyai József atyával
Hossz: 00:45:00
Az interjúalany beszél a pályaválasztásról, tanulmányairól (0:44), letartóztatásáról (6:56), az Andrássy út 60. celláiról, a foglyokkal való bánásmódról (11:07), Kistarcsára történő internálásáról (16:30), az itt működő „teológiai főiskoláról”, és a táborbeli mindennapokról (24:53). Beszámol arról, hogy azért nem szabadult, mert a beszervezési ajánlatot visszautasította (32:03), szabadulásáról (35:32). Mesél öccséről, Brusznyai Árpádról, annak tanítási módszereiről (36:00), az 1956-os forradalomban játszott szerepéről, elítéléséről, Pap János Kádár Jánoshoz intézett kérvényéről, melyben kérte, ítéljék halálra Brusznyait (39:43).
Interjúalany: Brusznyai József
Felvétel időpontja: 2010. november 24.
