Az interjúalany beszél születéséről, és arról, hogy gyermekkorában nagy beteg lett a mandulájával (0:00). Beszél sommás szüleiről, arról, hogy nagyapja nem szerette az urakat, és megütötte az intézőt, valamint arról, hogy miként kísérték el a szüleiket (1:35). Szól arról, hogy nagyon beteg lett a lába és mankóval kellett járnia (7:35). Egyik nap egy mellette elhaladó úri kocsin ülőket leköpött, mire az úr felvette és elküldte kórházba (10:00). A kórházban hárman aludtak egy ágyban, de gyorsan megműtötték (13:05). Szól a háború utáni jegyrendszerről, és arról, hogy lányok hajsütését vállalta piszkavassal, hogy pénzt keressen (16:52). Beszél a megszállásról, arról, hogy akkoriban gomba helyettesítette a húst, az intelligens német katonákról és az erőszakoskodó oroszokról, valamint az ukránokról. Az oroszok elől két másik lánnyal egy hordóban bújtak el (19:34). Szól arról, hogy a háború után a nincsteleneket ki akarták telepíteni a svábok helyére a Dunántúlra, ami nem nagyon tetszett a családnak, de belekényszerültek. Nagyon szomorú volt, ahogy még egy ideig ott laktak velük együtt azok, akiket kitelepítettek. De öt évvel később mindenki vissza tudott költözni a saját lakásába. Csendőr nagybátyjáról is beszél, aki bújkált a háború utáni időkben (23:57). Végül oktatásáról, művelődéséről szól, arról, hogy a párttitkár is örült annak, mennyire jól tudja az oroszt, valamint férjével való megismerkedéséről szól (31:48).

Az interjúalany beszél II. világháborús katonaemlékeiről, illetve a Don-kanyar közelében teljesített frontszolgálatáról. Elmondja, hogy hogyan vonultak át az oroszok a tanyájukon, és hogyan úszta meg, hogy ne telepítsék ki őt is a vidék többi svábjával együtt. Végül elmeséli, hogy hogyan szállította el az ÁVÓ kényszervallatásra, és milyen módon sikerült megmenekülnie ez elől. 0:16--gyermekkora, származása, miért nem telpítik ki ; 1:20--hogyan telepítették ki a II. világháború után a rokonságát, hogyan sikerült neki és családjának megúsznia a kitelepítést, hogyan kezdenek új életet, miután mindenükből kifogatták őket; 3:35--katonaévei a II. világháború alatt, frontszolgálata a Don-kanyar közelében; 10:20--hogyan alakítottak belőlük új alakulatot, hogyan szenved sérülést egy ütközetben, hogyan jutott haza; 18:36--hogyan élték meg a tanyájukon az oroszok átvonulását, hogyan lett az apja az oroszok tolmácsa; 24:25--hogy szállítják el a falu svábjait málenkij robotra, a svábok kitelepítése; 20:10--mit ettek a fronton, milyen volt a katonaság, hogyan lett zászlóírnok; 35:40--milyen volt a visszavonulás a frontról; 37:38--hogyan vitte el az ÁVÓ és hogyan úszta meg a kínvallatásokat

Az interjúalany mesél családja II. világháborút követő, Szlovákiából Magyarországba történő kitelepítéséről, a kuláksorsról, katonaemlékeiről, és a szocialista mindennapokról 0:9--születése, gyermekkora, családja, az általuk végzett mezőgazdasági munka; 2:10--a téeszesítés, milyen szórakozási, kulturálódási lehetőségek voltak a faluban; 3:15--emlékei az 1956-os forradalomról, a szovjet katonák megjelenéséről a faluljukban; 4:44--hogyan hatott a családja sorsára kulák származása; 5.55--hogyan kerültek fel feleségével a városba tanárként; 6:39--emlélkei az 1950-es évekről, milyen volt az élelmiszerellátás falun; 7:55--emlékei az 1956-os eseményekről; 9:35--a forradalmat követő megtorlásról őrzött emlékei, a téeszesítés, milyen volt az élet az 1960-as években, milyen szórakozási lehetőségek voltak a falujukban; 13:30--a tanári állás jelentősége a Kádár-korszakban; 14:13--hogyan telepítették át a családját Szlovákiából Magyarországra és hogyan fogadták őket az itt lakók; 21:0--katonasága, milyen indokkal nem engedik ki külföldre; 28:20--véleménye a szocialista rendszerről; 29:0--hogyan dolgoztak diákként Berlinben és ittnon, első találkozása a Coca-Colával és egyéb nyugati termékekkel