00:00 bemutatkozás, család bemutatása 07:00 Trianon hatásai a családjára 07:25 A háború előtti évek Csögléje, "El Dorádója", édesapja orvosi hivatása 09:55 gimnázium előtti tanulmányai 11:27 középiskolák, internátus 13:45 második világháború időszaka, kiköltözés Ausztriába, édesapját rá kellett beszélni, mert nem kívánta otthagyni a körzetét 15:00 a leventék élete, bátyja elvitele Ausztriában, megtalálása és "megszöktetése" 17:20 hazajövetel Ausztriából, a "nyugatosnak" csúfolt visszatértek másodrendűként való kezelése 19:00 1945 utáni időszak, egy másik orvos mesterkedése, hogy megszerezze édesapja körzetét - ez ekkor még nem sikerült, de 1949-ben "nyugdíjtalan nyugdíjba" kényszerítették, a 45-ös fordulat az ő életét is kisiklatta: vegyész lehetett csak, nem orvos 24:00 egyetem, felvételivel kapcsolatos problémák, a debreceni egyetem különösen kontraszelektív jellege 26:35 Pápai Református Kollégium Gimnáziuma, az internátus élete, tanárok, tárgyak 30:40 a Rákosi-rendszer miben akadályozta az egyetem során - káderlapja: "oktatómunkára kéri magát, üzembe javasoljuk" 32:00 '50-es évek, Veszprémbe kerül, a tanszékre, a "friss levegőre" - a veszprémi egyetemet vörös egyetemnek tekintették, de nem az volt, ez 56-ban is kiderült 33:00 az '56-os forradalomban nem vett részt, mert éppen kórházban volt gyermekével - megtorlás, a diákokat Munkácsra vitték 37:00 '60-as évekkel kezdődő puha diktatúra szabadabb volt, de "reménytelen" 39:00 karrierjét hogyan befolyásolta nő mivolta 40:00 az itt állomásozó orosz hadsereg erőfitogtatása - az afganisztáni visszavonulás nagy reményeket keltett 41:00 az egyik kommunista program során, melyben kádereket diplomaszerzésre kötelezték, találkozott Pap Jánossal, ahol ő bizonyult a legjobbnak - Pap 1956 után belügyminiszter lett és egy más ember jött vissza Veszprémbe - ő követelte Brusznyai Árpád kivégzését is 45:00 egyetemi oktatás színvonala és az oktatók

0:00 családi háttér, gyermekkor 1:14 édesanyja családja erdélyi volt, de a családját kitoloncolták, mert nem akartak hűségesküt tenni a román államnak, így kerültek Szolnokra 3:03 gimnáziumba csak külön engedéllyel mehetett, mert a családja politikailag osztályidegennek számított, egyetemre nem vették föl, ezért zenei pályára került 5:20 mesél az osztályidegen kategória meghatározásáról 5:52 a háború alatt Budapestre költöztek a nagybátyjához, mert édesapja akkor már katona volt a fronton, a Nyugati pályaudvar környékén laktak, amit gyakran bombáztak 8:30 két német katona húzta meg magát náluk, ők ellenálltak, ezért a pincében lelőtték a magyar katonákat és a nagybátyját is, a nagyapja pedig szívinfarktust kapott ennek hallatára 12:31 a bátyja részt vett politikai megmozdulásokban már diák korában, versei miatt görbe szemmel nézett rá, a Pázmányon bekerült egy mozgalomba, koncepciós per volt belőle, 15 évet kapott 1952-ben, másodfokon pedig 12 évre csökkent a büntetése 15:24 a bátyja Tatabányán volt börtönben, de nem bírta az ottani munkát, ezért a váci fegyházba került, ott ült 1956 júniusáig, amikor is szabadon engedték, az ottani cellákban több költővel találkozott, de oda zárták be a pálos rend tagjait, vagy korábbi diplomatákat és vadászpilótákat 20:04 a bátyja végül bárzongorista lett, mert nem kapott máshol állást 22:37 ő részben találkozott azokkal, akik együtt raboskodtak a bátyjával 23:50 a börtönlátogatásokról mesél 25:50 az édesanyja nem tudott elmenni óvónőnek, mert „ilyen fiút nevelt föl”, az édesapjának pedig a politikai ünnepek előtt utcát kellett söpörnie 28:45 korabeli vicceket mesél 30:24 a bátyja a börtönből való távozása után nem írt többet verset, és sajnos azt sem érhette meg, hogy a perújrafelvétel során semmisnek nyilvánítsák az ítéletet

Az interjúalany beszél gyermekkoráról, származásáról (0:06), majd rátér oktatására, különös tekintettel a négy nyelv oktatására és a nyelvoktatás hiányosságaira (1:40). Szól a háború utáni ujjáépítésről, az orosz katonák pusztításának eltüntetéséről (6:58). Szól arról, hogy kiszökött Bécsbe filozófiát és nyelvészetet tanulni (9:35), majd arról, hogy idegösszeroppanást kapott és emiatt hazaszökött az akkor már leereszkedett vasfüggönyön keresztül (11:28). Megemlíti a szerzetesrendek feloszlatását (14:15), majd beszél arról, hogy miként felvételizett magyar-német szakra, és arról hogy költő akart lenni, de már az egyetemen rájött, hogy a kommunista rendszerben ez kizárt (15:05). Elmeséli, hogy két értesítőt kapott, az egyikben felvették, a másikban nem, s ez utóbbit elégette. Elmondja, hogy 1951-ben tisztogatások voltak az egyetemen, és őt is majdnem kitették, mert kiderült, hogy élt Ausztriában (18:15). Szól az egyetemi magyar oktatás ideologikus és korlátolt jellegéről (22:35), majd első munkájáról a Kandóban (25:15). Szól arról, hogy az egyetemi előadásokon is felállva kellett tapsolni, ha Rákosi neve elhangzott (28:14), majd szól családalapításáról és arról, hogyan éltek meg pedagógusi fizetéséből (29:40). Az 1956-os forradalommal kapcsolatos élményeit is elmeséli: látta, ahogy katakombák után kutatnak a Köztársaság téren, illetve lemondatták a Kandó igazgatóját. Szól arról, hogy a felesége éppen ezekben a napokban szülte harmadik gyermeküket, illetve arról, hogy orosz nyelvű röpcédulákat terjesztett a szovjet katonák körében (34:15). Beszél a tanítás újraindulásáról és elmeséli, hogyan segített egy diákjának megkeresni a biológiai apját (39:26). Végül arról szól, hogy miként jelentették fel rendszerellenes oktatási tevékenysége miatt, hogyan távolították el és került a Hungária Vegyiüzembe mérgező anyagot pakolni (41:45).