Interjú

Gyűjteményhez ad
oktatás
Kádár-korszak
cigányság

D. Magyari Imre – Beszélgetés irodalomról, cigányzenéről, tanításról

3667 megtekintés

Hossz: 00:43:10
Leírás: Az interjúalany beszél híres, muzsikus cigány felmenőiről, a Kádár-korszak oktatásáról és mindennapjairól. Azt is elmondja, hogy hogyan lett belőle újságíró, majd tanár. 0:52--hogyan került kapcsolatban a család a zenéléssel, nagy zenész elődök; 9:50-- a régi értelmiség kapcsolata a cigányzenével, Krúdy Gyula kapcsolata cigányzenész nagyapjával; 17:10--dédnagyapja, Radics Béla temetése az 1930-as években; 21:0--mi a véleménye a cigánykérdésről; 26:20--kapcsolata a zenével és az írással, tanulmányai; 28:28--gyermekkora a Kádár-korban, milyen volt a korabeli oktatás; 32:0--családja életmódja a Kádár-korszakban; 34:9--hogyan került a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola és Kollégiumba, véleménye a mai diákokról
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve: D. Magyari Imre
Interjúalany lakhelye: Budapest
Interjúalany született: Budapest, 1955
Interjúalany foglalkozása: nincs megadva
Felvétel időpontja: 2011. május 04.
Felvétel helyszíne:

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:38:00
Az interjúalany beszél gyermekkoráról és a Horthy-korszakról (01:40, 10:12), illetve II. világháborús emlékeiről (3:24, 16:05). Elemzi a két világháború közötti oktatás minőségét is (13:55). Beszél katonai szolgálatáról az 1950-es években (19:02), majd egyetemi éveiről (22:34). Említi még az 1956-os forradalom helyi hatásait (27:54), a Kádár-korszak jobb körülményeit (31:57) és a rendszerváltoztatást (36:08).
Interjúalany: Bökönyi Sándor
Felvétel időpontja: 2011. január 17.

Hossz: 00:45:00
Az interjúalany beszél délvidéki gyerekkoráról, Trianon következményeiről, Délvidék visszacsatolásáról (0:38), a családja Jugoszláviából való kitelepítéséről, és általában a kitelepítésekről (4:33), az '50-es évekről, és annak eredményeiről (8:27), az úttörővasút építésében játszott szerepéről, és a Rákosival való találkozásáról (10:52), katonaként átélt élményeiről, Mindszenty bíboros kiszabadítójáról (17:33), letartóztatásáról, Dinnyés Lajos közbenjárásáról az érdekében, és szabadulásáról (25:54), a forradalom utáni helyzetről a hadseregben, a karhatalmistákról (30:43), 1956 utáni elhelyezkedéséről segédmunkásként (33:07), egyetemi végzettségéről (35:59), végül a rendszerváltoztatásról, az Aszódi Művelődési Ház vezetőjeként vállalt szerepéről, a Történelmi Igazságtétel Bizottságról, a rehabilitációjáról, és a hazaárulásról (37:10).
Interjúalany: Dinnyés László
Felvétel időpontja: 2010. november 05.

Hossz: 00:43:00
Az interjúalany beszél gyermekkoráról, a II. világháborúval kapcsolatos emlékeiről, a frontról szörnyűségeket mesélő hadtápos német katonák bekvartélyozásáról (0:24). Rátér arra, hogy milyen érdekes volt gyermekszemmel a bombázás vagy egy légiharc (2:45). Szól arról, hogy édesapját kirúgták a háború után, valamint arról, hogy korábban egy gyereklány segített náluk a háztartásban, aki 1945 után sokat segített, például, hogy felvegyék iskolába (4:10). Szól arról, hogy - mint akkoriban rengetegen - vegyész szeretett volna lenni, és végül az újpesti SZTK-nál lett volna erre lehetőség, ám az utolsó pillanatban a szájsebészeten kapott mégis állást. Megkedvelte a fogászatot és többszöri felvételi után végül egy 56-os disszidált helyére vették fel (6:00). Beszél az 1956-tal kapcsolatos emlékeiről: a katonás rendben szotyizó orosz katonákról, illetve arról, hogy a honvágy visszafordította disszidálási kísérlete közben (8:50). Beszél arról, mennyit segített neki fogorvosként a korábbi asszisztensi gyakorlat, valamint szól a Kádár-korszak sikeres foglalkoztatás-politikájáról, de hozzáteszi, hogy a puha diktatúra sokat ártott, hiszen nem egészséges, ha valaki a semmittevésért is pénz kap (10:40). Beszél nagyszüleiről, a Liszt Ferenccel együtt négykezesező nagyanyjáról és a századforduló környékén meggazdagodott nagyapjáról, Bauer Ferencről, aki megalapította Deákvárat, amit Vác Rózsadombjának szánt (12:50). Szól a Horthy-korszak jólétének paradox oldalairól, valamint arról, hogy Deákvár alapítójának lányának lenni inkább rossz pontnak számított a diktatúrában (19:30). Beszél a Deákvárat Vác többi részétől elválasztó különbségről és a hasonlóságokról (21:55). Beszél a Rákosi-rendszerről, a rádiók elkobzásáról 1945 után, valamint az iskolák államosításáról (23:30). Szól arról, hogy határozottan megkönnyebbült a mindennapi élet már Sztálin halálától kezdve (25:45), valamint az iskolában folyó ideológiai átképzésről (30:45). Végül Deákvár jelenéről és jövőjéről szól, valamint arról, hogy származása ellenére sem érezte soha, hogy Deákvár az "övé" lenne (41:22).
Interjúalany: KIRÁLY ENDRÉNÉ
Felvétel időpontja: 2011. május 05.