Az interjúalany beszél tanulmányairól (0:17), diplomaszerzés utáni elhelyezkedéséről (3:15), a politika befolyásáról az oktatásban (5:10), a szakmai és politikai továbbképzésekről és a rendszer titkáról (9:50). Az 1980-as amerikai elnökválasztással szemlélteti a politikusok és a közvélemény közötti véleménykülönbséget (16:45), valamint beszél szülei életéről Hódmezővásárhelyre költözésük után (20:20). Mesél a légiriadókról és a német megszállókkal szembeni ellenszenvéről (21:49), a szovjet megszállásról (24:12), a leventemozgalomról, megmeneküléséről a háború alatti katonai szolgálat elől (26:42), valamint munkaszolgálatos édesapja szerepéről az észak-erdélyi vasút megépítésénél a terület visszatérése után (33:35).

0:00 körbevezet édesapja egykori műhelyét, aki az 1950-es évektől bérelte a műhelyt 2:50 családi háttér, a Felvidékről telepítették ki a családot Magyarországra 3:50 Martsa Istvánnak katonai szolgálatot is kellett teljesítenie, harcolt a Don-kanyarban is, de katonaszökevénynek számított, bujdosnia kellett, elfogták, de a hadbíróságról megszökött, és a háború végéig bujdosott 7:50 jó barátságba kerül Ferenczy Bénivel, a szobrásszal 11:10 a műteremben gyakran teázgatott szobrászokkal, írókkal, költőkkel, zenészekkel 12:22 Martsa István felesége festőművész volt 15:47 középiskolában nem a képzőművészetire járt, hanem a Fazekas Gimnáziumba 17:18 Martsa Istvánt is behívták az Andrássy út 60. számú házba, de nem bántották 19:00 ő is csinált szocialista szobrokat, de emellett csinálta a maga művészetét 21:25 Keletre is elutaztatták őt és a szobrait, ahol a korabeli szocialista országokban tartott kiállítást 22:50 agyvérzése után nagyon sok barát cserbenhagyta őt 25:57 felesége a halála után új lendületet kapott a művészetében

Az interjúalany beszél arról, miként harcolt apja az I. világháborúban, s kényszerítették a Kommün katonái közé (02:00), majd rátér a két világháború közötti évek iskolarendszerének bemutatására (03:45). Saját taníttatásáról, a leventemozgalomról és a hittan oktatásáról is beszél (7:35). II. világháborús emlékeit hosszan feleleveníti, így a német hadseregnek végzett munkálatait (15:26) és a Magyarország szovjet megszállásáról való emlékeit (19:26). Szól továbbá az egyházi iskolák államosításáról (30:24), a mezőgazdaság átalakításáról (32:23), az 1956-os forradalomról (35:50). Végül a Kádár-korszakot (36:00) és a rendszerváltoztatást elemzi (38:42).