Az interjúalany a Szent Orsolya Rend soproni rendházának tagja. Mesél a II. világháború és a szovjet megszállás időszakáról (00:00), s beszámol a rend feloszlatásáról (6:14), az egyházi személyek sorsáról a Kádár-korban. Elbeszélését az iskola és a rend újjászervezésével (33:21) zárja.

Az interjúalany röviden áttekinti családja történetét, kitérve az ötvenes évekre és a hitéletre is (0:17). Rátér gyermekkorára, a mezőgazdasági munkákra (7:50). Szól arról, hogy fiatalon hogyan kedvelte meg a kézimunkázást, hogyan járt kézimunka-szakkörbe (10:50, 23:55). Feleleveníti a II. világháborúval kapcsolatos emlékeit, az óvóhelyre menekülést, valamint a román és orosz katonákkal való kapcsolatot (17:10). Röviden kitér a helyi zsidó és magyar közösségek együttélésére (20:33). Beszél a régi szórakozási lehetőségekről, és arról, hogyan dobtak ki egy bálról orosz katonákat a helyi fiatalok, mikor azok erőszakoskodni kezdtek (22:03). Értékeli a régi és mai vallási életet, leírva az Úrnapi körmenet helyi szokásait (24:24).

A Gömör megyei (Felvidék) születésű riportalany beszél családjáról, neveltetéséről, a magyar identitás megőrzéséről. (-5:30) Kitér a losonci gimnázium egy osztályának katonai szolgálatára 1944-ben. (-7.23) Elmondja, hogyan élte át felvidéki szülőfaluja a román megszállást 1944 végén. (-9:51) Felidéz a korban ismert néhány dalt, verset. (-11:21) Beszél a magyar rendezvényekről 1945-ig. (-13:10) Elmondja, hogyan indult meg az oktatás a háború után. (-14:12) Rátér a cseh területekre történő kitelepítésre. (-16:37) Beszél a szülőföldjén élő magyarok életéről, összetartozásáról (könyvek, mise) (-20:00) és a reszlovakizációról (-21:48). Beszél részvételéről a háború utáni cserekereskedelemben és a szlovák-magyar viszonyról szülőfalujában. (-26.20) Kitér a továbbtanulás nehézségeire. (-27.37) Végül beszél a család anyagi veszteségeiről, amit a ki-/áttelepítés miatt szenvedtek el. (-31:50)