Az interjúalany beszél családja származásáról (0:08), majd Budapest ostromáról, és arról, hogy előre megálmodta, hogy édesanyja meg fog halni az ostrom során (1:18). Beszél oktatásáról, édesapja eltávolításáról, az undorról, amit a Rákosi-rendszer váltott ki benne, és arról, hogy a munkások is gyűlölték Rákosit (4:11). Szól arról, miként került a jogi egyetemre, ahol a legtöbb barátja zsidó volt, és egyetértettek a rendszer elítélésében. Később az SZDSZ jellegében bekövetkezett változások miatt e barátainak többségével megszakadt a kapcsolata (08:05). Beszél arról, hogy miért csatlakozott a forradalomhoz (11:50), majd arról, hogy milyen tevékenységet folytatott (13:55). Szól a szovjet intervencióról és a forradalmi események folytatásáról, a Márciusban Újra Kezdjük mozgalomról (16:08). Beszél a megszállt Budapest nyomasztó légköréről, az emigráció gondolatáról és letartóztatásának körülményeiről (20:08). Szól arról, miként próbálták meg beszervezni a vizsgálati fogságban (22:40), majd cellatársairól (26:54). Beszél arról, hogy 24 nap után elengedték, és arról, hogy másodszori elvitele előtt mit csinált (28:50). Elmeséli második letartóztatása körülményeit, az ellene felhozott abszurd vádakat, és azt, hogy mindent tagadott, csak azt "ismerte el", hogy 1956 ellenforradalom volt. Később ezt is visszavonta (31:30). Innentől más irányt vett a nyomozás, nem valószerűtlen vádakat akartak rábizonyítani, hanem tényleg ki akarták deríteni, hogy mit csinált a forradalomban. Közben a Fő utcából a Markó utcába, majd Vácra, végül Márianosztrára került (39:30). Beszél másodfokú tárgyalásáról, melynek során mindegyik vádlott enyhébb ítéletet kapott, az indoklás szerint mert "fiatalságuk és műveltségük" magyarázza tetteiket (44:13). Végül a Kádár-korszak bezártságáról szól, és arról, hogy a társadalom sötét alkut kötött Kádár Jánossal, aminek a mai helyzet az egyenes következménye (46:32).

Bemutatja az Alföldről származó családját (-3:23), majd beszél édesapja elhurcolásáról málenkij robotra. (-7:40) Kitér a Dunapatajon töltött gyermekkori évekre, majd a középiskolai tanulmányaira (-11:23) Visszaemlékszik az 1956-os forradalom fővárosi eseményeire. (-23:00) Beszél tanulmányai folytatásáról (esti gimnázium) és a teológiai tanulmányairól. (-31:25) Kitér arra, miért nem vitték el sorkatonai szolgálatra. (-32.30) Beszél Kecskemétre történő kihelyezéséről és lelkészi hivatásáról, majd áthelyezéséről Pécsre 1970-ben. (-35:00) Kitér a református egyház helyzetére, lelkészi feladatokra. (-39:33) Részletezi az Állami Egyházügyi Hivatal szerepét a Kádár-korszakban. (-47:28) Beszél a rendszerváltoztatás előidézte változásokról és börtönlelkészi és tábori lelkészi hivatásáról. (-49:30)

Az interjúalany mesél vallásos neveltetéséről, települése zsidó közösségéről. Elmondja, hogy hogyan érintette rokonságát a II. világháború, illetve, hogy miért vitték el őt a Gulágra munkatáborba. Beszél házasságairól, és arról, hogy hogyan tartotta Kárpátaljáról a kapcsolatot Magyarországra került rokonaival. 0:21--család, felmenők, családja vallásossága, az általuk megtartott zsidó szokások; 4:58--vallásos neveltetése, valláshoz való viszonya; 6:28--a II. világháború alatt deportált rokonai; 8:11--milyen volt a településük zsidó közössége, hogyan tartották a zsidó ünnepeket, milyen volt a zsidó iskola, amibe járt; 12:43--mennyire volt könnyű megtartani a kóser szokásokat 13:9--mi történt a testvéreivel 1944 után; 14:10--végzettsége, munkája; 15:14--házassága, hogyan próbált meg átszökni Kárpátaljáról a határon és hogyan került Szibériába emiatt; 17:43--Szibériai fogsága, hogyan került vissza Kárpátaljáta; 20:29--új házassága, hogyan sikerült végül Magyarországra jutnia; 22:22--miért jött haza, mit csinált itthon; 24:44--milyen nehézségekkel kellett Kárpátalján szembenézni a vallásgyakorlás során; 26:41--miért nem jutottak ki Izraelbe; 27:14--véleménye a rendszerváltoztatásról