Interjú

Gyűjteményhez ad
katonaság
oktatás
rendszerváltoztatás
Kultúra
Kádár-korszak
Rendőrség
privatizáció
MÁV
vasút
cigányság

Cigány költő, műfordító

2479 megtekintés

Hossz: 00:39:00
Témakörök: kultúra/művészetek
Leírás: Az interjúalany beszél családjáról, lovári nemzetségéről, kovács és kereskedő édesapjáról. Elmeséli, hogy a vasút nagyon kereste édesapja cigányfúróit, majd végül a MÁV-nál helyezkedett el, szolgálati lakást kapott és feladták a nomád életet (0:25). Megemlíti a CS-házakat, és elmondja, miért bukott meg az elképzelés (5:55), illetve szól a fekete igazolványok bevezetéséről (8:54). Szól a hagyományos cigánytörvény szerinti nevelés erkölcsiségéről (10:10). Elmeséli feleségével való megismerkedését és házasságát. Katonai szolgálatát fia születése után kezdte meg, ami nagyon nyugtalanná tette. Egyszer engedély nélkül eltávozott, csakhogy egy órát otthon töltsön. Mikor visszament, 10 nap zárkát kapott, de jó katona vált belőle és minden héten kapott eltávozást (12:50). Beszél a Kádár-korszak foglalkoztatáspolitikájáról, és arról, hogy ez mennyire tudta integrálni a cigányságot (21:05). Szól arról, miként került Budapestre raktárvezetőnek (22:50), illetve arról, hogyan került kapcsolatba a cigány értelmiség nagy alakjaival, Péli Tamással, Lakatos Menyhérttel vagy Choli Daróczi Józseffel (25:15). Szól arról, miként alapították meg a Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetségét (28:40), valamint arról, miként alapítottak újságot, és miként kezdett ott dolgozni (30:45). Végül az önkormányzatiság bevezetéséről, a cigány egyesületek elterjedéséről szól, valamint elemzi a rendszerváltoztatás hatásait a cigány társadalomra (35:10).
Említett időszakok, témák
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • Ellenzéki mozgalmakról és tevékenységükről, a kibontakozó többpártrendszerről
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
Interjúalany neve: Nagy Gusztáv
Interjúalany lakhelye: Érd
Interjúalany született: Pusztaföldvár, 1953
Interjúalany foglalkozása: műfordító, Költő, tanár
Felvétel időpontja: 2011. március 04.
Felvétel helyszíne: Budapest

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:44:00
Az interjúalany szülei földművesek voltak, ő maga is tanyasi iskolába járt. Gyerekkorára és a pusztai életre emlékezik vissza(0:08).Édesapja 18 évesen vonult be az első világháborúba, szerencsésen túl is élte a harcokat(7:10).Férje a második világháborúban fogságba esett, először Romániában, majd a Szovjetunióban raboskodott. Az ő háborús történetéről mesél(9:28).Antal Jánosné arról mesél, hogyan kérte meg a férje a kezét, s hogy a házasságnak akkoriban milyen feltételei voltak akkoriban(17:29).A Horthy-korszakban rendezett anyagi körülmények között éltek, ezzel kapcsolatban a szűkebb családi kör történetéről is beszél(18:57).Az édesapja a helyszínen élte át Budapest ostromát. Édespja és saját háborús élményeiről beszél(21:25).Az interjúalany a gyerekkori földműves munkáiról mesél(23:58).A szovjet megszállással kapcsolatban elmeséli, amikor először találkozott vörös katonával. Beszámol a fosztogatásokról és az erőszakoskodásokról(25:15).1949-ben kilakoltatták a családot a tanyájukról és egy lakást kaptak helyette. Az új körülményeket eleveníti fel(34:02).Ezt a videot nem lehet tájmkódolni...
Interjúalany: Antal Jánosné
Felvétel időpontja: 2011. június 08.

Hossz: 00:25:00
Az interjúalany beszél édesapjáról, akit kuláklistára tettek, de volt munkásai megvédték, amikor bántani akarták, valamint a küzdelmes 50-es évekről, a mezőgazdaság terrorizálásáról (0:06). Szól oktatásáról, az apácák tanítási rendszeréről, az államosításról (4:12). Szól középfokú oktatásáról, az érettségiről, illetve arról, hogy nem sok személyes emléke van az 1956-os forradalomról (5:40). Szól arról, hogyan kezdett magyart és történelmet tanítani (9:04). Később szól tanári végzettségéről, és arról, hogy 1956 eseményeit kötelező volt ellenforradalomként tanítani. Szól továbbá az iskolai ünnepekről és az úttörőmozgalomról is (10:50). Beszél házasságáról, elköltözésükről, valamint a vidéki és városi oktatás közötti különbségről (12:10) Nyolc év után férjhez ment. Szól a tehetséggondozásról (14:40), valamint arról, hogy miként lett igazgatóhelyettes, és emiatt hogyan kényszerítették rá, hogy belépjen a pártba. Szól a pedagógusi elvárások és a hitélet konfliktusáról is (16:30). Végül az oktatás akkori és mostani helyzetéről, valamint a mai fiatalok problémáiról szól (21:45).
Interjúalany: Papp Lajosné
Felvétel időpontja: 2011. február 20.

Hossz: 00:54:00
Barna Sándor 1940-től sorkatonai szolgálatát teljesítette, így vett részt 1941-ben a Bácska visszafoglalásában.1942-ben a szovjet frontra került. Részletesen elmeséli hogyan érkezett meg a Don folyóhoz, Uriv térségébe. Szól az itteni csatákról, illetve a szovjetek áttöréséről, mely közben meg is sebesült. 0:11--milyen volt a levente mozgalom; 1:15--mikor és hova vonult be katonának, hogyan került a tiszti iskolába; 3:30--részvétele Bácska visszacsatolásában; 5:23--hogyan jutott ki a fontra, milyenek voltak a körülmények a szovjet hadszíntéren; 8:22--a komolyabb harci cselekmények kezdete; 16:42--miért került ki az első vonalba, milyen emlékei vannak az oroszok támadásáról, hogyan lőtték el mellőle a bajtársait; 26:46--hogyan töltötte fel magyar katonaság bűnözőkkel a sorait, hogyan vezényelték át a Don egy másik frontszakaszára és hogyan érte el itt a front; 36:0--hogyan kezdett el menekülni a frontról és hogyan találja meg a százada maradékát; 40:0--hogyan zajlott a további visszavonulás és hogyan ütköztek meg az oroszokkal; 50:55--hogyan került kórházba és onnan haza
Interjúalany: Barna Sándor
Felvétel időpontja: 2011. március 14.