Az interjúalany beszél fiatalkoráról, arról, hogy hogyan nehezítette meg számára a pályaválasztást kulák származása, és ennek következtében hogyan lett kéményseprő. Beszél a kéményseprő munka jellegéről, változásairól és hogy hogyan vált végül magánvállalkozóvá. Beszámol egy 1956-os eseményekkel kapcsolatos élményéről is, illetve kifejti a rendszerváltoztatással kapcsolatos nézeteit. 1:05--szülők, foglalkozásuk, származás 1:56--családtagok részvétele a II. világháborúban 2:30--milyen nehézségekkel kellett szembenézniük, mint kulákoknak az államosítások után, miért zárják börtönbe az apját, és hogyan kap Nagy Imre alatt amnesztiát 4:17--általános iskolás évei, a hittanoktatás betiltása 6:45--milyen nehézségekkel kellett kulák gyerekként a továbbtanulás terén szembenéznie, hogyan kezd dolgozni, hogyan lesz kéményseprő 11:16--a testvérei szakmái 12:48--a kéményseprő munka bemutatása (munkaidő, munkaeszközök, munkabér stb.) 24:30--hogyan lesz vállalkozó, miért hagyja abba 25:30--külföldi utak (például szakmai továbbképzésre), az innen hazahozott tárgyak 30:00--részvétele a helyi 1956-os eseményekben 30:40--mi a véleménye a rendszerváltoztatásról 33:00--virágkötő szakma a második világháborúban, illetve manapság 36:40--családi dolgok, mindennapok

Az interjúalany beszél Dr. Németh Alajos papi pályájáról, II. világháború alatt végzett tevékenységéről, majd arról, hogy miért internálták az iskolák államosítását követően. Mesél rokona emlékiratairól is, melyek egy részét a rendszerváltoztatást követően adták csak ki. 00:30--Németh Alajos születése, származása, családja, iskolái, elhivatása 3:00--Németh Alajos papi pályájának kezdetei 4:39--emlékei a II. világháborúról, milyen tevékenységet fejt ki papként a háborúban 9:23--internálása az iskolák államosítása ellen való tiltakozás kapcsán 13:12--hogyan élte meg Németh Alajos a soproni bombázásokat 16:10--mi történt vele az internáló tábor után 18:10--hogyan és mikor írja a könyveit, miről szólnak, hogyan adják ki őket 23:6--mi történt az internáló táborban 25:41--mit írt a kőhidai fegyintézetről

Az interjúalany bemutatja egy 50 holdas, zalai parasztcsalád életét a Rákosi-rendszer előtt, majd részletesen beszámol a család Hortobágyra telepítéséről (ez az első kitelepítési akció során történt), valamint a Kócspusztán eltöltött három évről. Interjúalanyunk beszél a hétköznapi létbe való visszailleszkedéséről. Szemlélteti saját tapasztalatai alapján az '50-es évek közepén zajló iparosítás jellegzetességeit Tatabánya és Oroszlány vidékén.