Interjú

Gyűjteményhez ad
katonaság
Don-kanyar
II. világháború
partizán
Horthy Miklós
'40-es évek

Rádiósként az orosz fronton

2349 megtekintés

Hossz: 00:38:00
Témakörök: kettős megszállás
Leírás: Az interjúalany 1920-ban született Kocson (Komárom-Esztergom megye), de 1 éves korában elköltözött a család Dunaalmásra. 15 éves korában itt lett kisbíró. Ő hirdette ki a rendeleteket. Ezután villanyszerelő-inasként dolgozott. (08:24) 21 éves korában, 1941 márciusában behívták sorkatonai szolgálatra. Október 5-én jött a behívója a komáromi II. huszárszázadba. Elmondja milyen kiképzést és felszerelést kapott. Mivel villanyszerelő volt, átirányították Ceglédre rádiósiskolába. (16:14) Társaival együtt délelőtt lovas-, délután rádióskiképzést kapott. Beszél a magyar katonaságnál használt rádiókról, azok teljesítményéről. (19:56) 1 évet töltött a keleti fronton, de viszonylag jó sora volt. Mindig a tábori konyha és a tisztek közelében voltak a rádiósok, így nem éheztek és nem voltak közvetlenül a front közelében. (22:52) Kormányzói rendelet alapján 1942 októberében hazatérhetett. (24:12) Beszél arról, hogyan értesült a Don-kanyari katasztrófáról. Visszaemlékezése szerint hatalmas probléma volt, hogy a Don-kanyar mögötti erdőt nem fésülték át, így a hátukban maradtak partizánok, akik az áttörésnél hátba támadták és bekerítették a magyarokat. (28:06) Az interjúalany nem találkozott orosz katonákkal, 50-100 km-rel volt a front mögött. Néha azonban szemtanúja volt a partizánok ellen vívott harcnak. Véleménye szerint azért nyerték meg az oroszok a háborút, mert a tengelyhatalmak csapatai túl gyorsan haladtak előre és sok ellenséget hagytak a hátukban. (32:02) Beszél arról, hogyan szállították őt társaival és lovaikat, milyen volt egy átlagos nap a katonai táborban. (37:50)
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
Interjúalany neve: Gyarmati István
Interjúalany lakhelye: Környe
Interjúalany született: Kocs, 1920
Interjúalany foglalkozása: nyugdíjas
Felvétel időpontja: 2011. április 13.
Felvétel helyszíne: Tatabánya

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:47:00
00:00 - család, szülők, gyermekkor; 01:46 - milyen volt az élet a II. világháború után; 03:19 - emlékei a II. világháborúról, a légitámadásokról, milyenek voltak az általános iskolás évei; 08:45 - milyen volt a háború utáni időszak, nagybátyja hadifogsága, a Rákosi-korszak; 12:51 - miket mesélt a nagybátyja a hadifogságról; 13:47 - emlékei a TSZ-ről, 15:28 - milyen volt a Nagy Imre-időszak; 18:11 - egyéb származása miatt milyen nehézségekkel kellett szembenéznie a továbbtanulás területén, milyen volt; 20.26 - emlékei 1956 október 23-áról; 30:36 - milyen volt az 1956 utáni időszak, milyen emlékei vannak Kádár-korszakról, középiskolás évei; 37:45 - miért költözött vidékre a rendszerváltoztatás idejében, milyen hatásai voltak a rendszerváltoztatásnak; 40:40 - Rendszerváltoztatás hatási 44:36 - milyen körülmények között élt a '80-as években, hogyan jutott el külföldre;
Interjúalany: Tiborcz Imre
Felvétel időpontja: 2010. december 07.

Hossz: 00:45:00
0:00 bemutatkozás, osztályidegen volt, nem tették lehetővé számára a továbbtanulást, villanyszerelő segédmunkásként helyezkedett el 4:17 családi háttér 9:30 a levéltári kutatásokat nem akadályozták, azt szabadon csinálhatta a Kádár-rendszerben 10:21 a háborús időket idézi fel, de szerencséjükre a front hamar áthaladt rajtuk 11:38 háromszor küldték el különböző középiskolákból 16:11 besorozták katonának, de csak munkaszolgálatra, ahol három évet töltött, bányában dolgoztak ezen idő alatt 20:28 Maléter Pál volt a főparancsnoka, nem találkozott vele sokszor, felidézi a vele kapcsolatos emlékeit 24:07 1956-ban még levezényelték őket a bányába október 25.-én, de akkor már nem nagyon dolgozott senki, a tüntetőkre is lövetett volna a parancsnok, de nem teljesítették a parancsát; a pécsi egyetemisták elfoglalták a laktanyát, 29:00 mikor bekövetkezett az invázió, mindenkit hazaküldtek, ő is akkor került haza 34:09 a munkahelyi szabadságokról beszél, a munkahelye révén járt külföldön is 39:12 a hetvenes évek közepéig megfigyelték, de utána ezek a dolgok eltűntek az életéből 39:35 a rendszerváltoztatás után két évvel megszűnt a munkahelye 43:25 a szocialista rendszerben ugyan nem volt munkanélküliség, de az emberi szabadság durva megsértésére alapult
Interjúalany: Csertán Ferenc
Felvétel időpontja: 2011. május 26.

Hossz: 00:22:00
Az interjúalany mesél a tanyasi iskoláról, a szovjetek bevonulásáról, az általuk okozott károkról. Elmondja hogyan építették újjá Kisújszállást a háború után. Beszél a beszolgáltatásról, TSZ-esítésről, s mesél arról is, hogy a rendszerváltoztatás után milyen kárpótlásban részesültek. 0:13--gyermekkor, szülők foglalkozása, házassága, milyen földművesmunkákat végeztek fiatalkorukban; 2:25--milyen iskolákba járt, mit dolgozott, milyen volt az általános iskola; 5:25--mennyi földön gazdálkodtak; 6:29--mit csináltak, amikor közeledett hozzájuk a front, hogyan vészelik át a harcokat, milyen pusztítással járt a katonák bevonulása, kiket vittek kényszermunkára; 13:05--milyen volt az élet az ötvenes években, hogyan érinti a mezőgazdaság átalakulása a családi gazdaságukat 14:40--véleménye a Kádár-korszakról; 15:27--milyen kárpótlást kaptak a földjeikért, mit csináltak vele; 17:07--hogyan értesültek a háború végéről, hogyan zajlott Kisújszállás újjáépítése; 20:05--hogyan ismerkedtek a fiatalok; milyenek volta a bálok
Interjúalany: Göőz Ignácné
Felvétel időpontja: 2011. május 30.