Interjú
Gyűjteményhez ad
Front közelében
3917 megtekintés
Hossz: 01:36:00
Témakörök:
kettős megszállás
Leírás:
Az interjúalany beszél gyermekkoráról, a mezőgazdasági munkákról, a tüzelőfa-gyűjtésről (0:35). Rátér a nehéz megélhetési, oktatási körülményekre (6:16). Szól a Rákosi-rendszer kiépüléséről, a társadalom terrorizálásáról és a szövetkezetesítésről és a régi kultúra eltüntetésének kísérletéről (10:10). Visszatér a mezőgazdasági munkákra és a régi falusi világ leírására (17:45). Szól arról, hogy a Szovjetunió megtámadásakor be kellett szolgáltatni legjobb lovukat (21:45). Részletesen mesél a környékbeli, Velencei-tó melletti harcokról. Elmeséli, hogy édesapját a németek elvitték bunkert építeni (26:05), ő pedig visszatér saját leventemozgalomban szerzett tapasztalataira (28:50). Szól az orosz-német harcokról, gránáttámadásról (30:00). Beszél az orosz katonák beszállásolásáról, alkoholizmusukról, valamint arról, hogy orosz hadikórházat rendeztek be náluk (38:00). Később állatkórházat is kialakítottak, de továbbra is sok orosz katona volt elszállásolva (51:00). Elmeséli az egyik utolsó német támadást, aminek során egy repülőgép őt is megkergette (01:01:00). Szól édesapja hazajöveteléről, a háború végéről és az élet újrakezdéséről a háború után (01:16:10). Végül az interjúalanyok az 1950-es évek viszonyairól, mindennapi életéről, munkáiról beszél (01:23:00).
Említett időszakok, témák
- A két világháború közötti időszak (1918-1941)
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- A második világháború időszaka (1941-1945)
- Magyarország német és szovjet megszállásáról
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
Interjúalany neve:
Farsang András
Interjúalany lakhelye:
Pázmánd
Interjúalany született:
Pázmánd,
1928
Interjúalany foglalkozása:
gépkocsivezető
Felvétel időpontja:
2011. június 04.
Felvétel helyszíne:
Pázmánd
Interjút készítette:
Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium, Szeged
Kapcsolódó interjúk
Makói megpróbáltatásaim
Hossz: 00:44:52
Az interjúalany kitagadott apa gyermekeként született. Polgári iskoláját nem fejezi be, hogy ne legyen osztályidegen, és munkásként dolgozik. A világháború kapcsán beszél a zsidőüldözésről, az elgázosításról, az orosz katonák zaklatásairól, valamint a háború utáni munkanélküliségről, a munkaszerzés lehetőségeiről. Mesél az 1956-os makói eseményekkel kapcsolatos emlékeiről is.
0:11--születés, család, apja és bátyja halála;
6:17--iskolája, gyermekkora;
13:30--a makói zsidók és elszállításuk;
19:59--emlékei a II. világháborúról;
28:31--mit csináltak a háború után, milyen volt az újrakezdés;
31:55--az oroszok által bántalmazott lányok;
34:17--emlékei az 1956-os makói eseményekról;
41:44--mi változott a rendszerváltoztatás után az azelőtti időszakhoz képest, milyen volt a munka a Kádár-korszakban
Interjúalany: Frankó Istvánné
Felvétel időpontja: 2011. március 03.
Ádám Béla - A csendes hős
Hossz: 00:25:00
Az interjúalany beszél magáról, szüleiről, kisiskolás élményeiről (0:24), az 1941-es bácskai bevonulásról, második világháborús katonai élményeiről légvédelmisként (3:09), fogságba kerüléséről és hazatéréséről (5:27), a leventemozgalomról (10:33), a korabeli hitéletről (12:26), fiatalkori szórakozási lehetőségekről (13:25), az 1945-ös földosztásról és az 1960-as téeszesítésről (14:20), a Rákosi-korszakról (15:02), a jánoshalmi 1956-os forradalmi eseményekről (16:00), az 1945 utáni vallási életről (19:35),a TSZ-ről és a háztájiról (20:30), és a rendszerváltoztatás utáni kárpótlásról (23:58).
Interjúalany: Ádám Béla
Felvétel időpontja: 2011. július 01.
Betekintés a múltba
Hossz: 00:31:00
Az interjúalany beszél családjának II. világháborús emlékeiről (0:13), külön kitérve Sopron bombázására (2:18). Elmeséli, hogy mikor édesapja visszatért 1951-ben a hadifogságból, nem ismerték meg az állomáson (5:18). Beszél arról, hogy a horvátnak jelentkező kópháziak korábban hazajöhettek Titó közbenjárása miatt (07:45). Szól arról, hogy édesapja hogyan esett hadifogságba a Donnál, és milyen volt a tábori élet az Urál lábánál (8:54), majd arról, hogy miként zaklatták édesapját hazatérése után és hogyan lépett be a TSZ-be (15:22). Beszél 1956-os emlékeiről, és arról, mennyire kiürült a település, ahogy a fiatalok mind disszidáltak (16:42). Felolvas egy 1950-es levelet, amit édesanyja írt Rákosinak, hogy segítse elő férje hazatérését (20:50). Beszél arról, hogy horvát anyanyelvét elfelejtette az iskolában, majd később hogyan tette le a nyelvvizsgát (23:40). Arról is szól, hogyan volt lehetősége kiutazni Horvátországba, milyen élmények érték ott, és hogyan próbálták meg az ottaniak rábeszélni, hogy települjenek át (26:38).
Interjúalany: Payrits Ferencné
Felvétel időpontja: 2010. december 18.
Készítette: Széchenyi István Gimnázium, Sopron
