00:27-00:23 - személyes adatok, gyermekkor, 01:26-01:56 - apa elvitele, 01:57-02:31 - háborús emlékek, 02:32-03:43 - bombázás, 03:44-04:44 - kisebbségek, 04:45-07:39 - élelmiszer ellátás, életkörülmények, 07:40-10:24 - oktatás, 10:25-16:22 - háború utáni évek, apa visszatérése, 16:23-21:10 iskola, oktatás, 21:14-23:10 családi állapot, ruházat, 23:11-23:43 - TSZ, földhelyzet, 23:44-25:38 - háztartás, kultúra, 25:39-28:04 - földművelés, munka, mindennapok, 28:05-29:09 - beszolgáltatás, 29:10-35:57 - oroszok hatása, 35:58 - 36:47 - vallás, 36:48-44:37 - ünnepek, forradalom következményei, szórakozás, 44:38-46:46 - agitátorok

Az interjúalany beszél családjáról, gyermekkoráról, arról, hogyan segített otthon a szüleinek (1:00), majd rátér arra, hogy a negyvenes évek végén rengetegszer feljelentették a férjét, és bár mindig tisztázták, rendszeres látogató volt a rendőr (4:06). Szól az államosításokról, a megélhetésért folytatott küzdelemről, férje fuvarosi munkáiról (7:50). Beszél arról, hogyan költöztek el és kezdtek gazdálkodni (9:26). Szól arról, hogy biztonságosabb és jobb az életük, mikortól férje lett a TSZ főkönyvelője (11:10), valamint arról, hogy az erdő mellett lakva nagyon féltek (14:38). Szól arról, hogyan kezdték el a vendéglátást és a turisztikát, és hogyan kezdtek el gyarapodni (15:40). Szól a német megszállásról, vendéglőjük lefoglalásáról és a tisztekre való főzésről (18:35). Az oroszok bejövetele az Esterházy birtokon érte őket, ahol a cselédek fogadták be őket. Több lánnyal együtt az oroszok őt is kiválasztották, de elengedték. Később egy-két alkalommal elvitték őket munkára, de mindig hazaengedték (20:30). Szól arról, hogyan fosztották ki a családját, amiért kuláknak nyilvánították (28:20). Öccsét kitették az egyetemről, majd 1956-ban disszidált (29:27). Végül az államosítás szörnyűségeiről és a kárpótlásról szól (31:50).

0:00 gyermekkor, családi háttér, édesapja a köztisztasági vállalat felügyelője volt, szolgálati lakásban éltek Debrecenben 2:09 mesél a Horthy-korszak iskolai élményeiről, volt akkor még hittan is, vallások szerint 6:58 16 évesen ment férjhez 7:58 1944-ben elkezdődtek a bombázások, egy kis bunkerben húzták meg magukat a támadások alkalmával, egy alkalommal egy lezuhant repülőgépet látnak, és látta, hogy a felszerelésük teljesen amerikai volt az orosz pilótáknak is 12:00 a gettóba csak hivatalos személyek mehettek be, majd a gettóból a téglavetőbe szállították a zsidókat és onnan deportálták őket, édesapját az általa kenyérrel ellátott zsidók mentették meg a háború után az akasztástól 17:20 az orosz katonákról nincsenek jó emlékei, ő bujkált a katonák elől, mert azok összegyűjtötték a nőket mosni, őket is zaklatták 22:53 az éhínség kevésbé érintette őket, mert átvettek egy üzletet, és a férje és az apja tudtak élelmet szerezni 24:39 államosították a műhelyüket, ezek után a férje nem kapott munkát 26:03 mesél az ötvenhatos emlékeiről, az orosz tankokról és a kijárási tilalomról 29:19 1957 januárjában hajnalban csengettek be hozzájuk, elvitték kihallgatásra a párját 33:19 a lányát nem vették fel sehova a jó tanulmányi eredménye ellenére, mert a disszidált testvérét tüntették fel az édesanyjának, a lánya is csak nehezen mehetett férjhez Németországban 36:48 a Kádár-rendszerben jobban éltek, mert volt munkájuk, és kevésbé volt rajtuk nyomás, mesél a különböző tartós fogyasztási cikkekről, amit vehettek