Interjú

Gyűjteményhez ad
oktatás
1956
Kultúra

A makói könyvtártól a Szolnoki Főiskoláig

2384 megtekintés

Hossz: 00:33:00
Leírás: 00:00 - család, iskolák (elemi, polgári, gimnázium, egyetem); 04:00 - Katonai szolgálata; 04:30 - Könyvtárigazgatóként Makón; 05:45 - milyen változások következtek be Makó életében; 08:00 - milyen emlékei vannak az 1956-os makói eseményekről; 16:20 - hogyan költöztették el a könyvtárat; 18:00 - hogyan dolgozott zenészként; 20:00 - hogyan került Mórahalomra tanárként; 21:00 - tanári munkája Szentesen; 22:30 - Doktori disszertációjának története; 23:40 - hogyan lesz főiskolai tanár Egerben; 28:00 - kutatásai a kubikusok történetével kapcsolatban; 31:30 - hogyan lesz főiskolai tanár Szolnokon;
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve: Dr. Balázs György
Interjúalany lakhelye: Szentes
Interjúalany született: Makó, 1932
Interjúalany foglalkozása: könyvtáros, tanár
Felvétel időpontja: 2011. január 19.
Felvétel helyszíne: Szentes
Interjút készítette: József Attila Gimnázium, Makó

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:45:00
A harmincas évek elején született interjúalany mesél Aszódon töltött iskolai éveiről, a vidéki élet nehézségeiről, a II. világháború helyi hatásairól,a Kádár-korszakban a helyi baptistákat ért megpróbáltatásokról. 00:54--család, születés 04:24--iskola, oktatás helyzete vidéken 07:10--napszámos munka 08:50--az Aszódi Gimnáziumban töltött évek 19:46--a Budapesti Közlekedési Vállalatnál végzett fizikai munka 21:45--II. világháború, bombázások, német és orosz megszállás 29:25--földosztás 30:20--Rákosi rendszer megtorló intézkedései, baptisták elleni megtorlások 34:08--az 1956-os forradalom eseményei 38:00--elhelyezkedés nehézségei 41:05--élet a Kádár-rendszer alatt
Interjúalany: Kovács Lászlóné
Felvétel időpontja: 2010. szeptember 30.

Hossz: 01:11:00
Az interjúalany beszél születéséről, oktatásáról (0:10), majd az 1956-os forradalom okairól, és arról, hogy nem lehetett róla beszélni a Kádár-korszakban (2:40). Szól arról, mikor indult újra a tanítás, és hogyan zaklatta a rendőrség továbbra is az oktatási intézményeket (7:34). A forradalom leveréséről és a nagybátyját is érintő megtorlásokról is szól (9:42). Beszél arról, milyen érzés volt a rendszerváltoztatás után ünnepelni 1956-ot (14:14). Beszél a disszidálás módjáról és arról, hogy a családjából kik hagyták el az országot (17:14). Beszél az ifjúsági mozgalmakról (19:30), a kádári konszolidációról és az amnesztiáról (21:08). Rátér a Rákosi-rendszer mezőgazdasági terrorjára (22:50), a bebörtönzésekre, internálásra (26:35). Szól arról, hogy miért bukott el az 1956-os forradalom (41:35), valamint a megtorlásról (49:50). Szól diákéveiről, a továbbtanulás nehézségeiről, a kádári kontraszelekcióról (52:50). Beszél földmérési gyamorlatairól (57:25), valamint a Mátyás-laktanyában töltött katonai szolgálatáról (01:01:00). Végül az ávósok és a munkásőrök társadalmi megítéléséről szól (01:08:50).
Interjúalany: Szalay István
Felvétel időpontja: 2010. december 08.

Hossz: 00:33:00
Tárgy: 1956
Az interjúalany beszél családjáról, a lakosságcseréről és javaik államosításáról (0:20). Rátér oktatására, arra, hogy egy fogalmazásából a tanító kihúzta a "független Magyarországot", ami nagyon meglepte (2:30). Beszél arról, hogy osztályidegenként nem mehetett középiskolába (4:40), majd az 1956-os forradalom eseményeiről (6:58). Szól arról, hogyan jöttek érte nyomozók, tartóztatták le, került egy cellába több ötvenhatossal, akik a büntetéseket latolgatták (8:35). Beszél a börtönkörülményekről (13:05), majd arról, hogy azért tartóztatták le, mert röpiratokat terjesztettek november 4. után (15:00). Szól bírósági tárgyalásáról, a mezőgazdasági kényszermunkáról, valamint arról, hogy a börtönben már nem bántalmazták, csak a rendőrök a kihallgatáson (18:05). Szól decemberi szabadulásáról és további megfigyelésükről (21:25), a kihallgatási stratégiáról (24:50), valamint arról, hogy a bátyját hogyan érintették az események (26:48). Végül az államosított cséplőgépről mutat fényképet, valamint egy őróla is szóló könyvet (30:20), valamint a rendszerváltoztatás csalódásáról szól (31:20).
Interjúalany: Ábel György
Felvétel időpontja: 2011. június 15.