Az interjúalany beszél születéséről, egyik ágról horvát, másik ágról magyar őseiről, a Czapáry név eredetéről (0:58). Szól édesapja munkájáról és lakhelyükről (5:58). Szól oktatásáról, a zalaegerszegi Deák Ferenc polgári iskoláról, valamint arról, hogyan került az Eötvös Collegiumba és ott mely tanárok tették rá a legnagyobb hatást (9:20). Beszél arról, hogy a budapesti egyetemen nem érte megkülönböztetés a zsidókat, sőt, rajongtak Fejér Lipót professzorért (17:02). Mesél az akkori egyetemi életről, a gólyák tréfálkozásairól, tanulásról, és arról, hogyan helyezkedett el az egyetemen még tanulóként (19:20). Mesél a bécsi döntéseket kísérő ovációról, tüntetésekről, melyen ő is részt vett, valamint arról, hogy Észak-Erdély visszaszerzése után egy egyetemi csoporttal kiment Magyarborzásra utat építeni (24:45). Szól Magyarország hadbalépéséről (28:02), családja elmeneküléséről Zalaapátiból, és arról, hogy visszatérésükkor az állásukat már elvesztették (29:30). Egyik unokatestvére ijesztő lelki állapotban tért vissza a Don-kanyarból (31:30). 1944 októberétől híradósként szolgált (33:15). Beszél a német megszállásról, ahogy az Eötvös Collegiumban bujkáló egyik franciát letartóztatták, vagy ahogy egy Zala megyébe menekült bajor papot elvittek a csendőrök (35:20). A háború során nyugatra vitték, angol hadifogságba került, majd 1946 februárjában hazaszökött (37:25). Beszél a németországi éhezésről (40:20), majd arról, hogyan védték meg egyszer amerikai katonák az oroszoktól (41:18). Szól Magyarország 1945 utáni helyzetéről (44:00), tanári pályájáról (46:38), valamint arról, hogy rövid ideig ő maga is a Nemzeti Parasztpárt tagja volt (48:46). Szól Mindszenty József személyiségéről, akinek Zalaegerszegen még ministrált is (53:38). Szól rokonáról, Martincsevics Pál gyékényesi plébánosról és Hajnal Zénó ferences atyáról, akiket bolgárok lőttek le. Brusznyai Árpádról, akivel együtt járt az Eötvös Collegiumba, szintén megemlékezik (55:35).

Az interjúalany beszél fiatal éveiről, oktatásáról, képzéséről, munkájának körülményeiről. Hosszan beszél a munka helyzetéről a Kádár-korszakban (12:02), illetve a Kádár-korszak mindennapjairól (21:06).

Fuchs József, 81 éves, nyugdíjas, orosz szakos tanár egy szegény sváb családba született Szendehelyen. Édesanyja belépett a Volksbundba, ezért a szovjet csapatok elől Németországba menekültek. Ott érte a háború vége, tanúja volt az amerikai megszállásnak. Innen önként hazatértek, de ezt megbánta, és a kitelepített svábokkal illegálisan visszaszökött Németországba. Ott próbált dolgozni, majd miután az anyagi helyzete némiképp stabilizálódott, hazajött, hogy testvéreit segíthesse. Bekapcsolódott a háború utáni "cserekereskedelembe". 03:30-ig a család bemutatása; 03:30-06:00 német toborzás a svábok körében; 06:00-08:30 szlovák-magyar viszony; 08:30-09:00 édesanyja belép a Volksbundba; 09:00-09:50 menekülés; 09:50-12:50 élet Németországban; 12:50-18:40 amerikai megszállás; 18:40-22:20 az orosz nyelv tanítása; 22:20-25:46 hazatérés Németországból; 25:46-26:35 visszaszökés Németországba a kitelepítettekkel; 26:35-31:48 munkahelyek; 31:48-34:30 hazatérés, vizsgálóbizottság; 34:30-36:13 cserekereskedelem.