Interjú
Gyűjteményhez ad
A Jóisten gondot viselt ránk
3082 megtekintés
Hossz: 00:30:00
Leírás:
Az interjúalany mesél arról, hogy hogyan vitték el őket a Hortobágyra, milyen körülmények között éltek az itteni tanyán, hogyan teltek a napjaik. Beszél a szabadulásuk körülményeiről, és az újrakezdés nehézségeiről is.
0:19--a Hortobágyra való kitelepítés körülményei, hogyan vitték el annak ellenére, hogy várandós volt;
8:28--milyenek voltak a körülmények a táborban és hogyan tudta megszülni végül a gyermekét;
10:00--kikkel laktak együtt a táborban;
12:6--hogyan tudtak főzni, mit tudtak a táborban enni;
14:13-- miért vitték el az interjúalanyt és a férjét, férje katonai szolgálata és hadifogsága;
16:41--hogyan szabadultak ki 1953-ban, hova települhettek le;
18:44--hogyan tudta a táborban gondozni a kisbabáját;
20:5--hogyan tudták újjákezdeni az életüket;
22:45--hogyan tudták gyakorolni a vallásukat a táborban, hogyan bántak velük az őrök;
24:54--hogyan tudtak a külvilággal érintkezni, hogyan kapták meg a leveleket, csomagokat, milyen volt a szállásuk;
27:24--hogyan emlékszik ma az eseményekre
Említett időszakok, témák
- A második világháború időszaka (1941-1945)
- Katonai szolgálatról, hadifogságról
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
- A kitelepítésről, internálásról, illetve a katonai munkaszolgálatról
- A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
- Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
Interjúalany neve:
Szabó Jánosné
Interjúalany lakhelye:
Pécs
Interjúalany született:
Somogyudvarhely,
1928
Interjúalany foglalkozása:
HTB
Felvétel időpontja:
2011. március 19.
Felvétel helyszíne:
Pécs
Interjút készítette:
Megyervárosi Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium, Pécs
Kapcsolódó interjúk
Élet a határőrségnél
Hossz: 00:31:00
Az interjúalany beszél a határőrségnél töltött éveiről (1:54), az 1960-as évek "felszabadultságáról" (8:19), a politika és a vallás viszonyáról a kommunizmus idején (14:58), különös tekintettel a máriapócsi búcsúkra, később pedig a rendszerváltoztatást értékeli (29:40).
Interjúalany: Kaliba Kálmán
Felvétel időpontja: 2010. november 03.
Szeretet és hit
Hossz: 00:38:00
Az interjúalany beszél édesapjáról (1:16), aki hadifogságba esett a II.világháborúban, majd hazatérése után osztályidegen lett, végül 1956-ban disszidált (2:13), ezután kiköltöztették a családot a lakásukból (4:15). Mesél arról, hogy tanárnő édesanyja csak takarítónőként kapott állást, és az interjúalany nagyszüleinek halála után egyedül maradt a gyerekekkel (5:43). Beszél a vallás üldözéséről (10:34), édesanyja pedagógiai érzékéről és a színház és a zene szeretetéről (11:00), a szórakozási lehetőségekről a Kádár-korszakban (16:39), az állami ünnepségekről és az egyházi ünnepek megváltoztatásáról, valamint a pártállam jellegzetességeiről (19:50), a tiltott dolgokról (24:15), a katonaságnál eltöltött éveiről (28:12), a besúgókról (30:17), valamint arról, hogyan kapott „kék útlevelet” (33:22).
Interjúalany: Kecskeméti László
Felvétel időpontja: 2011. május 01.
Hogyan lettem bányász
Hossz: 00:45:01
Az interjúalany mesél arról, hogy hogyan került a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Nagydobosról a mátrai Recskre, illetve hogy hogyan lett a mezőgazdasággal foglalkozó családba született gyermekből bányász. Beszél az édesapja II. világháborús hadifogságról és az 1950-es évekről. Elmondja az államosítással, illetve a téeszesítéssel kapcsolatos személyes emlékeit. Mesél a beszolgáltatásokról, 1956-ról, és egy sztrájkról, melyben maga is részt vett.
0:10--születés, család, nagyszülők és szülők foglalkozásai;
3:19--édesapja emlékei a nyugati fronton töltött hadifogságáról;
7:10--hogyan minősítik az anyai ágat kuláknak;
8:6--a háború utáni újrakezdés, apja munkája az építőiparban;
10:46--iskolái;
12:40--milyen volt az élet az 1950-es években;
15:45--hogyan hatott rájuk a téeszesítés, hogyan hatott ez a pályaválasztásra;
21:46--katonaság, házasság, munkája bányászként;
23:45--emlékei a Rákosi-korszakról és az 1956-os eseményekről, hogyan segíti a falu a felkelő munkásokat;
31:0--milyen forrásokból értesültek a különböző eseményekről;
34:12--az első fogyasztási cikkek megjelenése a lakóhelyén;
38:0--küldöldi utazások, az útlevelek;
41:8--a recski tábor hatása a recskiek életére
Interjúalany: Madár Gyula
Felvétel időpontja: 2011. február 10.
