Interjú

Gyűjteményhez ad
ÁVO/ÁVH
Nagy Imre
'50-es évek
Hortobágy
át- és kitelepítések

Ezt nem lehet elfelejteni

2406 megtekintés

Hossz: 00:45:00
Leírás: Az interjúalany a Hortobágyra való kitelepítéséről mesél. Először az elhurcolásának éjszakáját tárja elénk(0:08).Marhavagonokba rakták őket és még több családot is, sőt ahogy elindult a vonat és más településeken is megállt felvenni a kitelepítendő lakosokat(6:57).Az interjúalanynak volt már erről személyes tapasztalata: az apja testvére csendőr volt, őt is elhurcolták az oroszok(9:17).Egy rendőr segített a családnak, amikor még nem volt biztos, hogy nem a Szovjetunióba viszik ki őket(11:37).Megérkezés után szétválogatták a betegeket, öregeket és a gyerekeket, valamint a nagyobb ingóságokat, háziállatokat elkobozták a fogvatartottaktól(13:43).Az Árkus tanyára érve egy hodáj és egy gémes kút fogadta őket - ide szállásolták el őket. Ennek körülményeit meséli el(15:41).Másnap reggel sorakozót fújtak majd közölték velük, hogy dolgozniuk kell a hortobágyi pusztaságban(17:12).Ezután pedig az ottani munkákról és körülményekről mesél az interjúalany(19:54).Folyamatosan hozták az embereket, így a végén már 800-an éltek ott a tanyán(24:45).Sokszor nem is kaptak ebédet, ekkor azt a keveset is el kellett osztani, amit egy személy kapott(25:51).Az interjúalany kőművesek mellé került dolgozni, ez volt a legfárasztóbb ott végzett munka(29:57).Volt egy táborparancsnokuk is, aki a kitelepített közül való volt, emiatt hamar le is váltották, helyette pedig egy besúgót neveztek ki(30:51).A helyi juhászok több esetben is segítséget nyújtottak az interjúalanynak, főként ennivalóval kínálták - ez kiderült, a karhatalom meg is verte őt(34:39).Emiatt elkerült a kőművesektől és Faluvéghalmara a borjúnevelőkhöz helyezték át. Ezzel kapcsolatban mesél el egy történetet(37:15).Szombat-vasárnap vályogvetést kellett végezniük a fiataloknak, ez idő alatt egy koholt ügy kapcsán az ÁVÓ-sok nagyon elverték az interjalanyt is és másokat is(39:55).A hozzátartozók leveleit a fogvatartók vagy előre elolvasták, vagy pedig soha nem is kézbesítették a címzetteknek(42:35).Nagy Imre parancsára végülis felszabadították őket(43:18).
Említett időszakok, témák
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • A politikai vezetésben végrehajtott változásokról, ezek személyes életére gyakorolt hatásairól
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
Interjúalany neve: Simon Dezsőné (Schneiderics Ilona)
Interjúalany lakhelye: Kásád
Interjúalany született: Kásád, 1935
Interjúalany foglalkozása: mg. dolgozó
Felvétel időpontja: 2011. március 11.
Felvétel helyszíne: Kásád

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:24:00
Az interjúalany beszél a két háború közötti gyermekkoráról, a menhelyről, a lelencéletről, a cselédsorsról, a napszámoséletről, a leventemozgalomról, a háborúról, az 50-es évekről, a feketevágásról, a TSZ-ben betöltött vezető pozíciójáról, a párttagjelöltségről. 1:25--születés, család, iskolák, lelencélet, cselédmunka 5:45--hadimunka, Il. világháború, katonai szolgálata 9:33--Jánoshalom bombázása 11:40--padlássöprés, feketevágás, TSZ vezetői szerepe 15:24--rendszerváltoztatás 15:04--agitáció, a TSZ működése 17:03--levente mozgalom, KALOT 19:32--az első TV, autó, nyaralások 22:13--a forint bevezetése
Interjúalany: Gyurákovics József
Felvétel időpontja: 2010. július 02.

Hossz: 00:41:00
Az interjúalany beszél a születéséről Németbólyban (ma Bóly), gyerekkoráról, a család anyagi helyzetéről. 4:04: Részletezi életüket a háború idején, a budapesti rokonoknak nyújtott segítséget, az orosz katonákkal kapcsolatos tapasztalatokat, majd a front áthaladását a falun. 14:38: Kitér a német katonák kivonulásáról a faluból. 17:28: Beszél a a háború utáni korszakról, a svábok kitelepítéséről, édesapja közéleti szerepléséről a településen. 23:18: Ismerteti az iparosok helyzetének romlását, a család anyagi helyzetének romlását. 25:05: Beszél a tanulmányi lehetőségekről, óvónőképzésről, korai munkába állásról, iskolák államosításáról. 28:58: A pályakezdés és házasság. 31:45: Beszél az áthelyezéséről Villányba, az 56-os eseményekről, a megtorlásról 35:05: Beszél áthelyezéséről Bólyba, a család helyzetének szerencsés alakulásáról, építkezésről, munkahelyi előrelépésről, majd a nyugdíjba vonulásról.
Interjúalany: Puskás Bálintné
Felvétel időpontja: 2010. november 05.

Hossz: 00:45:00
Az interjúalany beszél ifjú koráról, a Rákosi uralom viszontagságairól, beszolgáltatásokról (1:30), az '50-es évek mindennapjairól (2:50), az állami gazdaságok működéséről (4:37), államosításról, tervgazdálkodásról (5:15) és (7:50), besúgásról, internálásról (10:45). Az interjú második felében a II. világháború kegyetlenségeit eleveníti fel. Bemutatja az óvóhelyeket, légiriadókat (11:27). A munkaszolgálat nehézségeit, zsidóüldözést, környéken zajló bombázásokat (14:45). Hangsúlyos eleme az interjúnak a II. világháború mindennapjait bemutató rész (15:25), valamint a szovjet megszállás (19:44). Szemléletesen mutatja be a szovjet katonák szokásait, életét (29:12, 37:55).
Interjúalany: Torma János
Felvétel időpontja: 2011. november 19.