Interjú

Gyűjteményhez ad
TSZ
Vörös Hadsereg – Szovjet Hadsereg
Wehrmacht
Don-kanyar
munkaszolgálat
visszacsatolás
zsidóság
II. világháború
Horthy Miklós
át- és kitelepítések

Magyarban akartam élni

2621 megtekintés

Hossz: 00:36:00
Témakörök: kettős megszállás
Leírás: Az interjúalany 1914-ben született Hetényben. Szülei földművesek voltak. Egy testvére volt, aki elesett a II. világháborúban. 10 hektáros birtokon termesztettek, állatokat tartottak. Az interjúalany 8 osztályos elemi iskolát végzett. (02:20) Az I. bécsi döntéssel a falu visszakerült Magyarországhoz. Az interjúalany először csehszlovák katona volt, majd a bécsi döntés után a magyar hadseregbe került. 1942-től két évig szolgált a fronton utászként, 1 évet a Don-kanyarban. Beszél a vereség utáni embertelen körülmények közötti visszavonulásról. A százados segédje volt, így a tiszt segítségével hazatérhetett. (09:32) Részletesen beszél a Don-kanyar harcairól, a magyar katonák felszereléséről. (18:12) Beszél arról, milyen körülmények között voltak a zsidó munkaszolgálatosok a fronton. (19:42) Mivel a visszavonuláskor nagy volt a káosz, a menekülő katonákat sokszor a saját repülőik támadták meg. A halottakat csak tömegsírokba tudták eltemetni. (22:40) Beszél Magyarország szovjet megszállásáról. Több konfliktus is volt az orosz katonákkal, sok mindent elvettek a lakosságtól. (27:12) Beszél katonai szolgálatáról a csehszlovák hadseregben (még a II. világháború előtt). Megpróbált átszökni Magyarországra, de elfogták, kényszermunkára ítélték. (30:32) 1950-ben kezdték el szervezni a TSZ-t, többeket kényszerítettek a belépésre. (33:02) Beszél az áttelepítésekről. A magyaroknak sietve kellett elhagyniuk otthonaikat, helyükre önként jelentkező magyarországi szlovákok érkeztek. (35:38)
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is
  • Kitelepítésekről – a háborút követő megtorlásokról
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (beleérve az egyházi ifjúsági szervezeteket, a nyilas pártot, a Volksbundot, az illegális kommunista mozgalmat és az ellenállást is)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Az újjáépítésről és a földosztásról
  • A társadalom és a gazdaság átalakításáról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • A földosztás, majd az államosítások következményeiről
  • A politikai vezetésben végrehajtott változásokról, ezek személyes életére gyakorolt hatásairól
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
Interjúalany neve: Csintalan István
Interjúalany lakhelye: Hetény
Interjúalany született: Hetény, 1914
Interjúalany foglalkozása: földműves
Felvétel időpontja: 2011. május 31.
Felvétel helyszíne: Pápa

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 01:11:00
Az interjúalany beszél családjáról (0:27), a német hadsereg bevonulásáról Kaposvárra (0:56), a nyilas hatalomátvétel utáni történésekről (10:41), a bombázásokról (17:56), a szovjetek bejöveteléről, a katonákkal kapcsolatos élményeiről (22:41), végül hosszan beszél arról, hogy a gyerekek- többek között az interjúalany- hogyan gyűjtötték be az elhagyott puskákat, és hogyan lövöldöztek velük (38:08).
Interjúalany: Erdős János
Felvétel időpontja: 2011. május 11.

Hossz: 00:45:00
Az interjúalany Kiskőrösön született 1919-ben. Családja gazdálkodásból élt. 1940-ben vonult be Kassára, gépkocsizónak képzik ki. Beszél a felvidéki bevonulásról, személyesen részt vett a délvidéki hadjáratban, Kassán tartózkodott a hírhedt bombázáskor. Részt vett a Szovjetunió elleni hadjáratban is. (00:00-08:10) családi háttér, egy gyarapodó parasztcsalád mindennapjai a háború előtt; (08:10-13:02) kiképzés, Trianon-ellenes propaganda; (13:02-15:40) a felvidéki bevonulás emlékei a seregben; (15:40-28:00) délvidéki bevonulás, kisebb harci cselekmények; (28:00-35:50) Kassa: kiképzés, a bombázás története; (35:50-43:50) orosz hadjárat; (43:50-44:48) újra Kassán, átvezénylés Egerbe.
Interjúalany: Szögi Mihály
Felvétel időpontja: 2011. május 09.

Hossz: 00:24:15
Vajda István 1935-ben született az Alföldön, a Viharsarokban. Édesapja a Blaskovits-uradalom gépésze volt, a fiú azonban már Szegeden vegyészmérnöknek tanult, ahonnan 1954-ben a Salgótarjáni Szénbányákhoz került dolgozni. Az interjú két részre tagolódik Az első rész a második világháború Battonya-Csanádpalota térségében 1944 őszén zajló harcainak elbeszélése. A második rész az Alföld paraszti világáról ad leírást. Az interjú első felében Vajda István elmeséli édesapja eltűnését a Don-kanyarban, beszámol arról a három évről, amikor nap mint nap kiment bátyjával az érkező vonatok elé, hogy a hazatérő hadifoglyoktól apja után érdeklődjék. Beszél 1944 őszének harcairól, a Vörös Hadsereg és a magyar-német erők hetekig tartó küzdelmeiről. Kitér az oroszok és a németek civil lakossággal szembeni viselkedésére, a halott katonák temetésére. A második tematikai egység a paraszti élet leírása, mely során a gépesített nagybirtok és a tradicionális kisparaszti gazdálkodás kerül szembe egymással. Betekintést nyerhetünk az uradalmi cselédek, illetve a napszámosok mindennapjaiba, munkájába, illetve szórakozásába is. 0:14--születés, gyermekkor, szülők; 1:18--hogyan került ki apja a frontra és hogyan tűnt el a Don-kanyarban; 3:30--az orosz csapatok bevonulása, hogyan élték meg a környéken dúló harcokat; 6:42--a világháborút követő időszak, a foglyok hazatérése; 8:11--a szovjet katonák viselkedése; 10:55--a háborút követő újrakezdés, gyermekként végzett napszámosmunka, a továbbtanulás; 13:56--milyenek voltak ebben az időszakban a mezőgazdasági munkák, illetve a falusi élet; 22:38--a korabeli szórakozási lehetőségek falun
Interjúalany: Vajda István
Felvétel időpontja: 2010. december 16.