Interjú

Gyűjteményhez ad
TSZ
egyház
oktatás
sport
1956
rendszerváltoztatás
Rákosi-korszak
zene
Kádár-korszak
60-as évek

Egy kis nosztalgia

2590 megtekintés

Hossz: 00:45:00
Témakörök: Hétköznapi szocializmus, Mindennapi élet , rendszerváltoztatás
Leírás: Az interjúalany beszél 1956-os emlékeiről, a forradalomhoz való hozzáállásáról (0:11), a Kádár-rendszer pozitívumairól (5:25), Baracska helyzetéről a második világháború után, a termelőszövetkezetekről, beszolgáltatásról, kulákokról (8:45), a ’60-as évekbeli szórakozási lehetőségekről (12:36), zenei ízléséről (15:58), az ’50-es évek terrorjáról (17:10), rendszerváltoztatás előtti külföldi útjairól (19:32), a Kádár-korszakbeli életszínvonalról (20:21), autójáról és arról, hogy a Kádár-korszakban kocsit is könnyebben lehetett vásárolni (22:28), az üdülési lehetőségekről, öltözködéséről (23:37), a sportról (25:58), tanulmányairól (29:23), vallásosságáról (33:15), a rendszerváltoztatás hatásairól (35:38), Nagy Imre újratemetéséről (37:05), kedvenc újságairól (39:38), arról, hogy Baracskán negyedszázadig volt képviselő (40:50), valamint a rendszerváltoztatás negatív hozadékairól (42:22).
Említett időszakok, témák
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A földosztás, majd az államosítások következményeiről
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • A diktatúra módszereiben, az elnyomó apparátus tevékenységében tapasztalt változásokról
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • A kommunista diktatúra erőszakszervezeteinek tevékenységéről (karhatalom – pufajkások, Munkásőrség)
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve: Dr. Antal Ida
Interjúalany lakhelye: Baracska
Interjúalany született: Baracska, 1941
Interjúalany foglalkozása: jogász
Felvétel időpontja: 2010. szeptember 23.
Felvétel helyszíne: Székesfehérvár
Interjút készítette: Péter Rózsa Gimnázium és Szakközépiskola (fenntartó: Albastart Nonprofit Kft.), Székesfehérvár

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:25:00
Tárgy: Mindennapi élet , 1956, rendszerváltoztatás
0:00 családi háttér, gyermekkor 3:04 a származása miatt középiskolába nem vették föl 5:11 mesél a gyermekkora emlékeiről 7:24 a tanyáról kilakoltatták őket 1952-ben, és csak 1956-ban költözhettek oda vissza 8:41 az orosz katonák beköltöztek hozzájuk a második világháborúban, a gyerekeket szerették, de a harcok alatt nagyon eldurvultak 12:33 a debreceni reformátusokhoz járt gimnáziumba, de csak másfél évig járt oda, abban az időben azonban mindent elvettek tőlük a beszolgáltatás miatt 14:33 1956 után az édesapját becsukják, mert a helyi mozgolódásnak az egyik szervezője volt, a faluban nem volt semmi; a kommunista funkcionáriusok elmenekültek, ezért a helyükre új vezetőket választottak 18:59 Szolnokra költöztek 1959-ben, a házasságuk után, mert megalakult a TSZ, és a földjeiket, gépeiket elvették
Interjúalany: Budai János
Felvétel időpontja: 2011. január 24.
Készítette: Varga Katalin Gimnázium (Varga Katalin Secondary School), Szolnok

Hossz: 00:40:00
Tárgy: '50-es évek, Mindennapi élet , szovjet megszállás
Az interjúalany beszél tanulmányairól, családjáról (1:22), munkája kezdetéről (3:01), második világháborús emlékeiről, az amerikai és szovjet bombázásokról, a front átvonulásáról (3:25). Mesél arról, hogy édesapját majdnem agyonverték a háború után (5:55), megemlíti a jegyrendszert és a beszolgáltatást (6:38), házasságát (7:49), férje TSZ-beli munkáját (8:53). Kifejti rendszerváltoztatással kapcsolatos nézeteit (10:16), valamint 1956-ról szóló véleményét (11:08). Beszél édesapjáról, aki a háború után a falu főbírója volt, és többször is megverték a szovjetek (13:20). Megemlíti az 1940-es évek végének politikai mozgásait, a beszolgáltatást (19:11), Kádár Jánost összehasonlítja Nagy Imrével (20:48), kitér arra, hogy mennyire érezték a német megszállást (22:42), végül arra, hogy mi volt jó a Kádár-korszakban (24:25).
Interjúalany: Füleki Józsefné
Felvétel időpontja: 2010. július 16.
Készítette: Eszterházy Károly Főiskola Gyakorló Általános Iskola, Középiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Eger

Hossz: 00:22:00
Tárgy: Mindennapi élet , GULAG/GUPVI
Az interjúalany beszél gyerekkoráról, postafőfelügyelő édesapjáról (0:30), majd rátér a cserkészet szerepére (4:10). Szól arról, hogyan telt gyermekkorának egy része Kulcson, ahol többek között a „tejútra menés” játékot játszották (6:15). Elmeséli, miként került hadikórházba a II. világháborúban (8:10). Szól a háború utáni életről és a B-listázásról (12:40), majd visszatér annak körülményeire, hogyan került hadifogságba Asztrahánba, ahol értelmetlen munkákat végeztettek velük (14:40). Szól hazatérésének körülményeiről (17:18), majd szól további életéről, oktatásáról, és arról, hogy nem kapott nyugdíjat, mert annak idején halottnak nyilvánították (18:40). Végül állatorvosi munkájáról és annak elismeréseiről beszél (20:40).
Interjúalany: Dr. Márkus Elek
Felvétel időpontja: 2011. február 05.
Készítette: Zrínyi Ilona Gimnázium, Miskolc