Interjú

Gyűjteményhez ad
oktatás
bunker
államosítás
1956
Kultúra
cselédség
Rákosi-korszak
légitámadás
óvóhely
II. világháború
szovjet megszállás
Horthy Miklós
Jugoszlávia

Bory Jenő unokája vagyok...

4913 megtekintés

Hossz: 00:27:00
Leírás: Az interjúalany elmeséli 1944-es születésének körülményeit a székesfehérvári Bory-várban (0:20), majd rátér a második világháborúra, a bombázásokra (1:40). Szól arról, hogyan építette apránként újjá a Bory-várat Bory Jenő 1959-ig (5:35). Beszél arról, hogyan élte át az Üllői úton az 1956-os szabadságharcot (7:40). A nagy harcok kezdetén a pincébe vonultak, de megjelentek az oroszok ott is, de csak állatorvos édesapja sebészi szolgálataira volt szükségük (10:10). Szól arról, milyen csodálatos nyarakat élt át gyermekként a várban (10:50), majd nagyanyjáról szól, aki kitűnően gondozta a várat és környékét, és budapesti művésznő létére gazdálkodni kezdett a vár környékén a nehéz ötvenes években (13:10). Szól oktatásáról (15:10), majd arról, hogyan lett művész nagyapjából (16:10). Elmeséli, hogy Bory Jenő 1914-ben Szarajevóban volt, ott nyert egy pályázatot Ferenc Ferdinánd emlékművének megalkotására. Ebből a háború miatt nem lett semmi, de a pályázaton nyert némi pénzt és sok inspirációt a Bory-vár megtervezéséhez (18:30). Az interjúalany azt is elmeséli, hogyan bújtattak családokat a vár nagy pincéiben (21:00), majd azt, hogy nem államosították soha, valamint azt, hogyan építették puszta kézzel az épületet (22:30). Végül arról szól, hogy most kik élnek a várban és hogyan gondozzák az építményt (25:14).
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A földosztás, majd az államosítások következményeiről
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • A forradalom emberi és anyagi veszteségeiről
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
Interjúalany neve: Pogátsnik Lászlóné
Interjúalany lakhelye: Székesfehérvár
Interjúalany született: Székesfehérvár, 1944
Interjúalany foglalkozása: nincs megadva
Felvétel időpontja: 2010. október 07.
Felvétel helyszíne: Székesfehérvár

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:45:00
Az interjúalany beszél élményeiről, az orosz katonák fosztogatásaitól, arról, hogy megpróbálták megerőszakolni a cselédjüket, de édesanyja ezt megakadályozta (0:30). Szól arról, hogy a falu háromszor cserélt gazdát a németek és oroszok között, és hogy milyen csatákat vívtak (6:20). Beszél arról, hogy egy orosz katona később megkergette, mikor ülést akart szerezni egy használaton kívüli buszból, de végül csak egy pofont kapott (9:25). Elmeséli, hogy ipari tanuló lett a Lang gyárban, és arról, hogy már nagyon korán antikommunista lett. Égyik éjszaka Rákosi-ellenes szlogenekkel írkálta tele a falut (12:10). Ez nagy felháborodást és rendőrségi vizsgálatot vont maga után, de el tudták terelni a rendőrök figyelmét (19:10). Szól arról, hogy miként került bele az 1956-os tüntetésekbe, miként hitte először azt, hogy filmforgatás van, és hogyan jutott el a Kossuth térre (22:06). Nagy Imréről először azt hitte, színész, ezért felkiabált neki, hogy rángassa meg a bajszát, és ő meg is tette (28:05). A rádióhoz ment, ahol látta, hogy a mentőautókban ávósok vannak (29:50). Egyszer egy csapat ávós vette őket körbe fegyverrel, de ő megfogta a fegyverüket és olyan meggyőző erővel beszélt, hogy az ávósok letették a fegyvert (33:00). Szól arról, hogyan látta a Sztálin szobrot ledönteni és részeit meggyújtani (36:50). Elmeséli, hogyan találta el egy sorozat majdnem, mikor egy padra leült enni, illetve azt, hogyan beszélt le embereket arról, hogy elvegyenek ezt-azt a Szabad Nép székházából (39:00). Végül elmeséli, hogyan jelentett be sztrájkot a gyárban, hogyan hagyták azt el a munkások, illetve hogy miként menekült meg egy második sorozattól (45:00).
Interjúalany: Szabó Sándor
Felvétel időpontja: 2011. május 20.

Hossz: 00:36:00
0:00 családi háttér, gyermekkor, édesapja kikerült az orosz frontra, ahol életét vesztette, sosem látta az édesapját, így édesanyja egyedül nevelte 3:33 gyerekként besegítettek a mezőgazdasági munkákba 4:00 1950-ben kezdődtek a kitelepítések, egészen 1952-ig tartott, őket 1952 júniusában telepítették ki, felidézi ezt a napot, egy órájuk volt arra, hogy amit elvisznek, összeszedjék 7:23 bevagonírozták őket, elszállították őket, Ebesre internálták őket a Hortobágyra 11:06 egy tanyán egy istállóban szállásolták el az internáltakat, tisztálkodni nem tudtak, egy gémeskút állt a rendelkezdésükre 13:47 mezőgazdasági munkákra fogták őket, központi étkeztetés volt, de a minősége az átlagnál is rosszabb volt 17:43 ősz végén hazakerül, de betegen, végül felépült, a szüleit 1953-ban engedték haza, de csak Zalaegerszeg mellé egy pincébe költöztek, 1956-ig laktak ott, akkor visszaszerezték a lakást, de kifosztva, minden faanyagot eltüzeltek belőle időközben 20:45 nevelőapja az erdészetnél tudott elhelyezkedni, ő ipari tanulónak ment, asztalosnak tanult 22:30 mesél a későbbi családi eseményekről és a vállalkozásáról 27:00 háborús emlékeit idézi fel, bolgár katonák foglalták el a falujukat, de azokról nincs negatív emléke 29:26 a jugoszláv határ el volt aknásítva, katonaként a határőrökhöz műszaki alakulathoz került, ezért sokat tudott a jugoszláv határzárról, de ezt a szakaszt később fölszedték 35:00 1956-ban megalakult a helyi nemzetőrség
Interjúalany: Lovkó László
Felvétel időpontja: 2011. július 12.

Hossz: 00:33:00
Az interjúalany 1929-ben született Harsányban (Borsod-Abaúj-Zemplén megye). 7 éves korában került Miskolcra. Apja vasutas volt, az ő munkája miatt költöztek. Az elemit és a gimnáziumot négy különböző iskolában végezte el, részben a II. világháború miatt. 1940-ben kezdte el a gimnáziumot, erről részletesen beszél. (02:52) 1944 áprilisában már befejeződött a tanév, az interjúalany is a vasúton dolgozott a szünidőben, ezért nem tartozott Miskolcon az első bombázáskor. Mire hazaért, a házról már hiányzott a tető. Beszél a harcokról, a megszálló németek majd szovjetek viselkedéséről, a lakosság helyzetéről. 1944 novemberében fejeződtek be Miskolcon a harcok. (14:54) Beszél a harcok utáni újrakezdésről, az iskola újraindításáról. 1948-ban érettségizett. Felvették a Miskolci Műszaki Egyetemre, de közben az építőiparban helyezkedett el, az egyetemen halasztott. Letette a kőművesvizsgát, majd 20 évig dolgozott a kohóban. A kivitelezésnél dolgozott, így sok helyen (a keleti országokban is) járt építési ajánlatokat tenni, vezető beosztásba került. A miskolci panelek építésében nagy szerepe volt. (23:20) Miskolc fokozatosan elveszítette "nyomortelepeit", az emberek az iparban kezdtek dolgozni és megjelentek a panel lakótelepek. (26:44) Az interjúalany a sorkatonai szolgálata alatt, 1952-ben lépett be az MDP-be, 1956-ban szüntették meg párttagságát, mivel szóban támogatta a forradalmat. Ezután kevesebb fizetést és szakmai elismerést kapott. (33:50)
Interjúalany: Szegedi Gábor
Felvétel időpontja: 2011. május 25.