Alapi Sándor-egy TSZ elnök. Rövid bemutatkozás (1.13-ig) rátér a pásztói TSZ születésének körülményeire. Beszél a tagság társadalmi összetételéről, a föld-és állatállományról, a gépállomány lassú növekedéséről (12.55-ig). A következő részben az agitáció módszereiről szól (20.14-ig). Ezután a TSZ tevékenységi területeiről, ágazatairól van szó, majd a pásztói és a környékbeli települések TSZ-einek egyesítési folyamatát mutatja be. 28.27-től a dolgozók juttatásaira tér ki. Az interjú záró részében (39.28-tól)a rendszerváltoztatás éveit és a TSZ felszámolásának körülményeit eleveníti fel.

Az interjúalany beszél a II.világháború alatti élelmezési viszonyokról, a háború helyi történéseiről (0:42), férje háborús szerepéről és további háborús eseményekről (5:50), a szovjet katonák viselkedéséről (12:10), a forint bevezetéséről, arról, hogy egy kitelepített sváb család házába költöztek, valamint megemlíti a háború utáni kitelepítéseket is (14:30). Mesél arról, hogy felkerültek a Hortobágyra kitelepítendő kulákok listájára, de végül deportálták őket (20:54). Beszámol arról, hogy édesapja nem volt hajlandó belépni a TSZ-be (21:42), és beszél gimnáziumi végzettségéről (25:00).

0:00 családi háttér, először háztartásbeli volt, de férje leszázalékolása után 44 évesen elment dolgozni, édesapja gazdálkodó volt, édesanyja háztartásbeli 2:02 az iskolai évekről, gyermekkorról mesél, a fiúknak kötelező volt a leventemozgalom, a vallási életről, és a különböző tanórákról is beszél 9:44 az iskolaidőn kívül voltak önképzőkörök, ilyen volt pl. a Keresztény Ifjúsági Egyesület, voltak műsoros bálok, mesél a korabeli udvarlási szokásokról 16:34 a háborús időszak viszontagságairól beszél, a német katonák nem bántottak senkit, az oroszok elvitték az embereket, és elvitték a nőket is, az orosz katonák tetvesek és piszkosak voltak 21:39 csináltak egy „bunkert”, ahol az élelmiszert rejtették 22:47 mesél a bombázásokról, és a katonasorsot elszenvedő rokonokról 25:03 a háború után maradt a nehéz sors, a beadások elvitték a termés nagy részét, a háztáji bevezetése után lett könnyebb a dolguk 27:03 a TSZ-be történő belépésre emlékezik vissza, a belépő gazdálkodóknak nehéz volt lemondaniuk a vagyonukról, a TSZ is szegény volt, az első időkben nagyon nehéz volt a megélhetés 31:00 a szocialista brigád időszakára emlékezik vissza 35:00 a párttagságot sokan nem akarták, de sok munkahelyhez kötelező volt, az úttörők például nem nézték jó szemmel azt, amikor konfirmáltak