Interjú

Gyűjteményhez ad
TSZ
beszolgáltatás
egyház
oktatás
Vörös Hadsereg – Szovjet Hadsereg
Wehrmacht
1956
Rákosi-korszak
Kádár-korszak
II. világháború

Földművesnek alkalmatlan

2535 megtekintés

Hossz: 00:39:00
Témakörök: '50-es évek, Beszolgáltatás, szovjet megszállás
Leírás: Az interjúalany 1932-ben született Demjénben (Heves megye). Beszél gyermekkoráról, iskolás éveiről. A II. világháborút szülőfalujában élte át. 1944-ben talált egy gránátot, amely felrobbant kezében és elveszítette két ujját. (01:30) Részletesen beszél a falusi hétköznapokról, munkákról, hagyományokról. 1949-ig nem volt áram. (07:10) Sérülése miatt szülei úgy gondolták, hogy nem lehetne teljes értékű földműves, ezért az Egri Piarista Gimnáziumba íratták. Beszél az iskoláról, a tantárgyakról, arról, hogyan változott meg az oktatás az államosítással. (10:02) Többször kivezényelték a diákokat az utcára, hogy tüntessenek az egyház ellen és a kommunisták mellett. (11:12) Az interjúalany 1952-ben érettségizett, utána kezdett el dolgozni a füzesabonyi gépállomáson: a traktorosok teljesítményét számfejtette. 1955-ben került vissza szülőfalujába VB titkárként (jegyző). (13:06) Elmondja, hogyan zajlottak le az 1956-os események a szülőfalujában. Részt vett a szovjet katonai emlékmű feldöntésében, ezért a forradalom után elveszítette állását. (17:50) Földműveléssel kezdett foglalkozni. A családnak összesen 9 hold földje volt. Részletesen beszél a mezőgazdasági munkákról. (21:26) Édesanyját erőszakkal beléptették a TSZ-be 1958-ban. Mindenüket elvették. (26:36) Elmondja emlékeit a II. világháborúról. Pincébe menekültek a front elől. Az orosz katonák kedvesek voltak a gyerekekkel. Egy szovjet tiszt a front átvonulásáig a családnál szállásolta el magát. (29:08) Az interjúalany részletesen beszél a balesetről, amelyben elveszítette két ujját. (31:30) Elmondja, milyen volt a lakosság kapcsolata az orosz katonákkal. (35:00) A környéken többen veszítették életüket a fel nem robbant gránátok és egyéb fegyverek miatt. (35:52) A német megszállásból csak annyit érzékelt, hogy néhány katonát elszállásoltak. A német és az orosz katonák is emberségesek voltak. (38:52)
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A földosztás, majd az államosítások következményeiről
  • A kitelepítésről, internálásról, illetve a katonai munkaszolgálatról
  • A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
  • Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
  • Politika és egyház viszonyáról
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A szűkebb és tágabb környezetet érintő válságról
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • A kommunista diktatúra erőszakszervezeteinek tevékenységéről (karhatalom – pufajkások, Munkásőrség)
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
Interjúalany neve: Nagy Antal
Interjúalany lakhelye: Gyöngyös
Interjúalany született: Demjén, 1932
Interjúalany foglalkozása: munkaügyi ügyintéző
Felvétel időpontja: 2010. december 16.
Felvétel helyszíne: Nógrád
Interjút készítette: Mikszáth Kálmán Gimnázium, Postaforgalmi Szakközépiskola és Kollégium, Pásztó

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:35:00
Tárgy: '50-es évek, 1956
Az interjúalany beszél a II. világháborúról, a német és szovjet megszállásról, illetve a háború személyi és anyagi veszteségeiről (2:45). Beszél az 1950-es évek oktatásáról és mindennapjairól (16:22), majd egyetemi éveiről, állam és egyház, tudomány és hit viszonyáról (20:02). Végül az 1956-os forradalom pécsi eseményeit eleveníti fel (28:43).
Interjúalany: Dr Papp István
Felvétel időpontja: 2010. október 21.
Készítette: Kodály Zoltán Gimnázium, Pécs

Hossz: 00:46:00
Tárgy: '50-es évek, Hétköznapi szocializmus, 1956
0:00 családi háttér, gyermekkor 4:36 mesél az iskolai évek élményeiről 9:54 felidézi a család világháborús emlékeit 17:56 az orosz hadsereg nem okozott komolyabb károkat a környéken 19:24 felidézi középiskolai éveit, Szekszárdra járt mezőgazdasági technikumba 24:20 1955 őszén vonult be Nagykanizsára katonának, ott egy focimeccs után a sportszázadba helyezték át őket Kecskemétre 30:19 sérülése után felépült, visszatért a századához, ott érte 1956, de addig nem volt különösebben sok információja a világról, Kecskeméten a hadsereg és a tüntetők összecsaptak, miután egy tisztet lelőttek 36:12 a laktanya köré gyűlt a tömeg, a magasabb rangú tisztek eltűntek, a tömeg be is tört a laktanyába, lefegyverezték a katonákat, őt is 39:56 visszamentek Kecskemétre, tűzpárbajba keveredtek 42:49 onnan a központi Honvéd-kórházba kerül Budapesten, közben az oroszok is megállítják őket
Interjúalany: Krizmanics László
Felvétel időpontja: 2011. március 10.
Készítette: Zrínyi Miklós Gimnázium, Zalaegerszeg

Hossz: 00:46:00
Tárgy: Hétköznapi szocializmus, 1956, szovjet megszállás
Az interjúalany beszél családjáról, életkörülményeikről Kárpátalján (0:25), majd az 1956-os forradalom ottani hatásairól és Milován Sándor letartóztatásáról (2:38). Szól az 50-es évek terrorjáról (09:07), az oktatás átszervezéséről (12:45), majd a magyarokat ért hátrányokról és a szovjet nemzeti ünnepekről (15:09). Beszél a vallásgyakorlás lehetőségeiről és a katolikus templom elkobzásáról (21:13), majd a magyarok ukránosodásáról (24:00). Említi tanulmányi eredményeit és az elhelyezkedés nehézségeit (31:10), majd az enyhülés hatásait a 70-es években (36:17), végül a rendszerváltoztatásról, a magyar kultúra feléledéséről és az áttelepülésről mesél (40:55).
Interjúalany: Harajda Ildikó Katalin
Felvétel időpontja: 2011. február 24.
Készítette: Berzsenyi Dániel Evangélikus (Líceum) Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium, Sopron