1932-ben született, leánykori neve Buzás Magdolna. Édesapja már első elemis korában meghalt(0:16). A riportalany a középiskolás élményeiről és az oktatási rendszerről beszél(1:36).A második világháború akkor érte amikor a gimnázium harmadik osztályába járt. Visszaemlékszik a bombázásokra, az óvóhelyre, stb(3:32). 1944 november 24.-én jöttek be az oroszok, az akkori lakhelyére, Ecsédre (4:45). Nagyapja pincéjében bújtak el a falusiak a bombázások idején(5:39).Nagy Lászlóné beszél a szovjet katonák kinézetéről, viselkedéséről. De elmondja, hogy a németektől sohasem féltek(6:48). A gyalogos katonák után megérkeztek a lovas kozákok is, valamint rengeteg kiegészítőegység(7:59). Ennivaló nem nagyon volt, a szovjetek és a magyar lakosság is egymástól lopkodtak(8:32). A menekülés miatt kopaszra nyírták még a lányok haját is(9:17). A háború után összeszedték főként a német dögcédulákat és leveleket írtak a hozzátartozójuknak (11:00). Vagy pedig a háborúban elpusztult lovakból kolbászt készítettek(12:26).1945 januárjában megérkeztek a tisztek, akik rengeteget raboltak, és a gyöngyösi szovjet városparancsnokság egyik katonája is ellopta Nagy Lászlóné nagyanyjának pénzét(13:56). Az interjúalany és nagyapja megpróbálta visszaszerezni az ellopott pénzt, és ha nagy nehézségek árán is, de sikerrel jártak (16:21).1945 tavaszán visszament az iskolába, befejezte a középiskolát, és tovább tanult egy tanítóképzőben, majd egy gazdasági iskolában(18:35). 1947 május 1.-én Ő szavalta el a Talpra magyart és egy Ady verset Rákosi Mátyás mellett(20:15).Majd később is találkozott vele személyesen(21:18).A származása miatt nem érettségizhetett le(23:06). Az iskolában végzett kultúrális tevékenységéről is ejt pár szót(24:11). Férje megjárta a hadifogságot(26:05).1951-ben megszületett Kati nevű lányos, pár hónap múlva, újra terhes lett Magdolna nevű lányával - ekkor kapták a parancsot, hogy hagyják el a házukat (27:15). Az állam vette kezébe a házat, Nagy Lászlóné édesanyjához költözött, az egész falu a segítségükre volt(27:54). Folyamatosan megkülönböztették őket származásuk miatt, nagyon nehéz soruk volt(29:12). A jegyrendszerben nem nagyon kaptak jegyet, mivel "kulákok" voltak. A beszolgáltatások számukra óriási terhet jelentett(31:50). Kárpótlást csak a rendszerváltoztatás után kaptak - bár a földjeiket és a házukat nem kapták vissza(32:51). Ezek közben kenyeret sütött, ebből tartotta fent magát és a gyermekeit(33:30). Jelenleg nyugdíjas, bár sokáig nem dolgozott, mert a gyerekeit nevelte(34:33). A TSZ-ben is dolgozott, onnan ment nyugdíjba(36:26). Fogalommagyarázat(36:37).

00:15 - Nagyszülők, szülők 03:10 - Szovjet megszállás (Eger) 04:25 - Az apa osztályidegen 08:00 - '56, házkutatás 12:43 - Gimnázium, úttörő, KISZ, ünnepségek 17:22 - Egyetem 18:50 - Családi változások, munka 22:30 - Kádár-korszak, vallás, szórakozás 27:10 - Rendszerváltoztatás 29:36 - Utazás 31:35 - Történelem tanítás a Kádár-korszakban 33:23 - Életmód a rendszerváltoztatás előtt

0:00 családi háttér, a szülei gazdálkodók voltak 2:20 visszakerült Kaposvárra, mert a főiskolájukat lebombázták Budapesten, személyes tapasztalata nem volt az orosz katonákkal, de az egyik évfolyamtársát megerőszakolták a katonák 5:15 a háborús hétköznapok alatt kijárási tilalom, elsötétítés lépett életbe, és be kellett zárkózniuk, az élelmet jegyre lehetett csak kapni, nekik szerencséjük volt, mert voltak kisebb birtokaik 7:48 Kaposvár elfoglalása után Pécsre ment, mert ott nem volt kijárási tilalom, és beiratkozott az orvosi egyetemre 10:27 az orvosi egyetem elvégzése után nem dolgozhatott Kaposvárott, hanem Szombathelyre irányították, később megyei gyerekgyógyász-főorvos volt, de ez sok adminisztrációs munkával járt 12:12 a háború alatt, és utána pengő volt a fizetőeszköz, de az nagyon hamar elértéktelenedett; később rátér arra, hogy ő nem lépett be a pártba, de a testvéreit felszólították a belépésre 18:03 az 1956-os forradalmat megelőző helyzet már elviselhetetlen volt, ezért akart a nép változtatni 19:56 felidézi a kötelező szocialista ünnepségeket