Az interjúalany beszél leningrádi hadifogságáról (1:37), a hazatérése utáni téeszesítésről és a beszolgáltatásokról (4:33), elhelyezkedési nehézségeiről, munkáiról (10:10), Horthy-korszakbeli tanulmányairól (24:23), az adókról és a kor egyéb jellegzetességeiről, többek között a körjegyzőségről (27:23), a leventemozgalomról (30:35), II.világháborús részvételéről (33:22), majd visszatér a hadifogságra (49:10).

0:00 családi háttér, gyermekkor, a család nővérnek szánta egy gyermekkori fogadalmuk miatt 3:44 mikor Miskolcot megszállták a németek, véget ért a tanítás, ő közben 1944-ben Szatmárnémetiben végezte a tanítóképzőt, 1948-ban öltözött be, két év noviciátus következett 5:05 de 1949 augusztus végén feloszlatták a rendeket Romániában, nem jöhetett haza egyből a magyar állampolgársága miatt 6:08 édesapja mezőgazdaságból próbált megélni, de a beadások és a padlássöprések miatt ez képtelenség volt 7:53 végül elment tanítani, mert kevés volt a pénz a családnak, de először nem alkalmazták a „sötét múltja” miatt 11:03 sok probléma volt azzal is, hogy a saját falujában kezdjen el dolgozni 14:39 a templomba járás nehéz volt számára, meg is feddték érte 19:04 1950-ben vitték el a nővéreket Vállaljról, őt viszont a szülei hetekig bújtatták 21:33 mesél arról, hogy 1945 januárjában a falu lakosságát elvitték a Szovjetunióba, mintegy kétszáz embert, az édesapja is kikerült velük, de szerencséjére csak kilenc hónapot voltak ott 24:00 felidézi a szatmári tanítóképzőn töltött napjait 28:28 a püspök és a vállalji plébánia rajta keresztül tartotta a kapcsolatot 32:31 további történeteket idéz fel a noviciátusból

Az interjúalany beszél a családjáról (1:10), tanulmányairól, az iskolai sportéletről (1:48), arról, hogy édesapja megjárta a Don-kanyart, majd hadifogságba került (8:34), visszatér a családja bemutatására (11:10), majd hosszan mesél a kollégiumról, kollégiumi munkájáról, a szakmunkásképzésről (18:05).