Interjú

Gyűjteményhez ad
börtön
beszolgáltatás
kulák
1956
'50-es évek
Kádár-korszak

Egy agrármérnök szakmai és civil pályája a XX. század második felében

4001 megtekintés

Hossz: 00:47:00
Leírás: Interjúalanyunk végigköveti a mezőgazdaság változásait és benne a boldogulás lehetőségeit a Rákosi-kortól napjainkig. Beszél a kuláküldözés, a TSZ alapítások körülményeiről, a Kádár-korszak agrárképzéséről, a mezőgazdasági struktúráról, a háztáji gazdaságról. Említést tesz a Kádár-korszak hétköznapjainak korlátairól, a szovjet hadsereg és a lakosság napi kapcsolatáról.
Említett időszakok, témák
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
  • A diktatúra elnyomó apparátusával szembeni ellenállásról
  • Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • A diktatúra módszereiben, az elnyomó apparátus tevékenységében tapasztalt változásokról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalmat megelőző társadalmi, politikai mozgásokról
  • A szűkebb és tágabb környezetet érintő válságról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve: Sztrókay Attila
Interjúalany lakhelye: Meszlen
Interjúalany született: Szombathely, 1948
Interjúalany foglalkozása: nincs megadva
Felvétel időpontja: 2010. október 28.
Felvétel helyszíne: Sopron

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:26:00
Az interjúalany beszél szüleiről (0:37), a második világháborúval kapcsolatos emlékeiről, a család háborús veszteségeiről, az óvóhelyről (1:33), a zsidó gettóról, a zsidók rejtegetéséről (4:23), a szovjetek megjelenéséről (5:42), majd visszatér az óvóhely ismertetésére (6:30), mesél tanulmányairól , melynek kapcsán érinti az egyházi iskolák államosítását (10:20), az 1956-os forradalommal kapcsolatos élményeiről, a rádió ostromáról (17:50), a november 4-i eseményekről, a szétlőtt Budapestről (20:13).
Interjúalany: Jurth Ildikó Gabriella
Felvétel időpontja: 2010. november 15.

Hossz: 00:29:00
Az interjúalany mesél arról, hogy milyen volt az élet a falujában a Horthy-korszak valamint a II. világháború alatt. Mesél az oroszországi kényszermunkára vitt helyiekkel kapcsolatban őrzött emlékeiről, házasságáról és az '50-es évek mindennapjairól is. Elmondja, hogy milyenek voltak a korabeli házasodási szokások, és milyen ruhákat hordtak az emberek. 0:35--születés, család, szülők, együttélés a helyi zsidókkal, hogyan mulatoztak és szórakoztak ebben az időben a fiatalok; 9:05--mi volt a csendőrök feladata, mit dolgoztak fiatalok a zsidóknak; 12:30--az oroszországi kényszemunkára vitt helyiekről őrzött emlékei, a háború utáni évek, mit dolgoztak; 16:46--család, házasság, mit dolgozott, férje munkája; 21:0--milyen volt a korabeli lakodalom, milyenek voltak a korabeli házasodási és udvarlási szokások; 25:9--milyen ruhákat hordtak
Interjúalany: Dubóczki Béláné
Felvétel időpontja: 2011. március 05.

Hossz: 00:49:00
Az interjúalany beszél családjáról, valamint arról, hogy a Bagi családnév nagyon megfogyatkozott (0:08). Mesél egyik lányáról, akiből jegyző lett (3:20), illetve a másikról, aki 1956-ban disszidálták (8:05). Beszél gyermekkoráról, középparaszt származásáról (14:14). Elmondja, hogy édesapja rizst termesztett, de a kommunisták elzárták a vizet, majd zaklatták, kérdezgetve, hogy miért nem locsolja a földet. A folyamatos zaklatások végül az öngyilkosságához vezettek (15:45). Elmeséli legkisebb leányának ijesztő rosszullétét és gyógyulását (7:38). Különböző munkahelyeiről szól (19:30), majd arról, hogyan került egy szikvízüzem élére. Nagyon jól keresett a szikvízüzemben, ám a házépítés és költözés körüli nehézségek közepette megromlott a házassága (25:00). Az 1956-os forradalomról való emlékeit is feleleveníti (30:48), majd az 1945-ös megszállásét, amikor a tanyán bújkáltak az oroszok elől, a faluban lévő házukban pedig istállót rendeztek be, és neki kellett egy orosz katona zsákmányát cipelnie (36:50). Végül arról szól, hogy ifjúsági szervezet csendes gyűlésén volt 1948-ban. Az ávósok utána kivallatták, mint "horthyistát", és addig verték, hogy elájult. Azóta nem tagja egyetlen pártnak sem (44:30).
Interjúalany: Bagi Károly
Felvétel időpontja: 2011. június 08.