Interjú

Gyűjteményhez ad
kényszermunka
kárpótlás
'50-es évek
Hortobágy
Sztálin
át- és kitelepítések

Emelt fővel

2964 megtekintés

Hossz: 00:33:00
Témakörök: '50-es évek, kényszermunka
Leírás: Az interjúalany beszámol a Hortobágyra történő kitelepítésének körülményeiről (0:26), családjáról, Ausztriába szökésükről a második világháború alatt, majd hazatérésükről, a tanulás ellehetetlenítéséről, anyagi helyzetükről (3:59). Hosszan részletezi, milyen volt az élet a Hortobágyon, mit vihettek magukkal, milyen munkákat végeztek (9:06), milyen lehetőség volt a vallásgyakorlásra (14:33), majd mesél a lakhelyül szolgáló barakkokról, a tisztálkodás lehetőségeiről (15:17), és a retorziókról (16:47). Elmondja, hogyan bántak velük verbálisan az őrök, és mi történt, ha valaki megbetegedett (19:24). Beszámol arról, hogy milyenek voltak a tanulási lehetőségek a táborban, és beszél a lágerben élő emberek szegregálásáról a társadalom többi részétől (20:32). Megemlíti, hogy Sztálin halálakor szabadultak, és a kárpótlás mértékének elégtelenségére is kitér (21:10). Elmondja, hogy senki sem tudta, hogy táborban dolgoztatták őket, és hogy nem vették őket emberszámba (22:51). Beszél apja megveréséről, a táboron belüli feszes időbeosztásról (28:01), végül pedig az apró örömökről (29:55).
Említett időszakok, témák
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A kitelepítésről, internálásról, illetve a katonai munkaszolgálatról
  • A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • A politikai vezetésben végrehajtott változásokról, ezek személyes életére gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve: Drexler Tiborné
Interjúalany lakhelye: Pécs
Interjúalany született: Beremend, 1929
Interjúalany foglalkozása: vendéglátóipari dolgozó
Felvétel időpontja: 2010. október 05.
Felvétel helyszíne: Pécs

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:45:00
Az interjúalany beszél gyermekkorráról (0:08), majd a német megszállásról. A németek bevezették az áramot szigeteletlenül, és megrázta az áram (1:55). Szól a román katonákról is, akik nem voltak erőszakosak (3:55), valamint az oroszokról, akik csellel az iskolába csalták és elvitték őket (5:10). Beszél egy tanárnőről, aki végig jegyzetelt az úton (7:45). Szól arról, hogy maguknak készítették a priccseket (9:30), a tetvességről (11:50), a bányamunkáról és a vizes ruhák szárításáról (14:00). Beszél a halálozási arányról, ami jóval magasabb volt a férfiak körében, arról, hogy aki feladta, biztosan meghalt, valamint a "temetésről" (18:02). Szól a hidegről, és arról, hogy egyszer leégett a fertőtlenítő a ruháikkal (20:10). Beszél az orosz emberek jóindulatú segítségéről (21:40), a kolhozban való munkáról (22:30), valamint arról hogy a végén átvitték őket egy német táborba (23:40). Itthon nagy szegénység fogadta, az édesapját is elvitték (25:00). Elmeséli hazaútját, a fogadtatást, valamint azt, hogy rendszeresen járt volt SS-tag bátyjához Németországba, akinek bűntudata volt, mert miatta vitték el (29:50). Szól házasságáról, férje féltékenységi rohamiaról és erőszakosságáról, valamint gyerekei születéséről (35:00). Beszél arról, hogy Istenbe vetett bizalma nem hagyta el a lágerben sem, valamint az ünnepek megünnepléséről (38:50). Azokról szól, akik megpróbáltak a táborból megszökni, és akiket a földbe épített zárkába zárták (41:40). Végül a higanybányában végzett munkáról és egészségkárosító haátásról szól (43:40).
Interjúalany: Szántó Ferencné
Felvétel időpontja: 2010. október 16.

Hossz: 00:37:00
Tárgy: '50-es évek, 1956
Az interjúalany beszél arról, miként élte meg gyerekként a II. világháborút (0:05), majd rátér iskolaéveire (6:10), illetve a kommunista rendszer kiépülésére, a vallásos és kommunista nevelés ellentétére, és a hiánygazdaságra (7:20). Beszél szerepvállalásáról az 1956-os forradalomban, a Sztálin-szobor ledöntéséről (17:20), a fegyveres harcokról (19:15), valamint a forradalom okairól, így az élet ellehetetlenítéséről (20:56) és arról, hogy a rádió elnöke nem engedte beolvasni a MEFESZ pontjait (23:34). Végül a megtorlásokról szól. Őt magát is két év bányamunkára ítélte a bíróság (30:20).
Interjúalany: Molnár László
Felvétel időpontja: 2010. november 19.

Hossz: 00:31:00
Az interjúalany összefoglalja szakmai pályáját, életének főbb állomásait (0:54), beszél a második világháborús emlékeiről (4:14), a szovjet megszállásról, menekülésükről (11:16), hazatéréséről (15:28), a Rákosi-korszakról, békekölcsönről, a pénz értékéről (17:21), majd visszatér szökésére (22:38), kitér az 1956-os eseményekre (27:31), a Kádár-korszakra (29:06).
Interjúalany: Göőz Ignác
Felvétel időpontja: 2011. május 30.