Interjú

Gyűjteményhez ad
front
kékcédulás választások
Kistarcsa
szovjet megszállás
II. világháború
szövetkezetek
Terror Háza Múzeum
hadifogság
megszállás
Csendőrség
kárpótlás
ÁVO/ÁVH
MDF
1956
Rákosi Mátyás
Nagy Imre
oktatás
internálás
állambiztonság
TSZ
börtön

Édesapám a hadifogságban

2773 megtekintés

Hossz: 00:44:00
Témakörök: '50-es évek
Leírás: Az interjúalany beszél családjáról, lakhelyéről, érintve az orosz megszállást (0:00). Rátér édesapja II. világháborús szolgálatára, dezertálására (06:28), és oroszországi hadifogságára (12:25). Beszél a gyömrői gyilkosságokról (16:25), illetve a szövetkezetesítés abszurditásairól és az MDP-n belüli hatalmi harcokról (24:00). (25:55). Szól arról, miként halt bele nagyapja az Andrássy út 60. alatt lezajlott kihallgatásba (25:55). Beszél arról, mit jelentett az 1956-os forradalom (29:10) és arról, hogyan pusztították le a Teleki-kastélyt (35:10). Végül a Kádár-korszak enyhébb légköréről szól (41:19).
Említett időszakok, témák
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is
  • Kitelepítésekről – a háborút követő megtorlásokról
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A földosztás, majd az államosítások következményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • Ellenzéki mozgalmakról és tevékenységükről, a kibontakozó többpártrendszerről
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
Interjúalany neve: György Ilona
Interjúalany lakhelye: Gyömrő
Interjúalany született: Monor, 1948
Interjúalany foglalkozása: vízügyi mérnök, nyelvtanár
Felvétel időpontja: 2010. október 16.
Felvétel helyszíne: Gyömrő
Interjút készítette: Teleki László Gimnázium és Informatikai Szakközépiskola, Gyömrő

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:33:00
Tárgy: kettős megszállás, Nyilasok, '50-es évek
Az interjúalany beszél balti orosz származásáról, rigai gyermekkoráról, a Baltikum jellegzetességeiről (0:40), majd rátér arra, hogyan került a csehszlovákiai Brünnbe egyetemre amerikai sógora támogatásával. Itt ismerkedett meg magyar férjével, és innen költözött Magyarországra (2:30). Szól a Rákosi-rendszer borzalmairól, férje eltávolításáról és zaklatásáról, majd tulajdonképpeni halálba kergetéséről (7:00). Szól az amerikai Memphisben szerzett élményeiről, a fekete és fehér lakosság konfliktusáról, valamint arról, hogy miként népszerűsítette a magyarokat Amerikában. Különösen a magyar tudósok, Neumann János és Szilárd Leó fogta meg az amerikaiakat (9:05). Szól II. világháborús élményeiről, Budapest ostromáról, és arról, hogy nem tudta mivel etetni ikergyermekeit. Dezertált magyar katonák segítettek neki. Arról is szól, hogy az oroszok nem szerették a magyarokat, mert nem ugrottak ki a háborúból (18:06). Rövid időre visszatér a Baltikumban megélt I. világháborúra (23:45), majd értékeli a kommunista és nemzeti szocialista rendszerek bűneit (25:38). Végül a magyar nép különlegességéről beszél (29:52).
Interjúalany: Kádár Lászlóné
Felvétel időpontja: 2010. október 26.
Készítette: Pesthidegkúti Waldorf Általános Iskola, Művészeti Iskola és Gimnázium, Budapest

Hossz: 00:32:00
Tárgy: '50-es évek, Ipar
A riportalany beszél gyermekkoráról (1:23-ig), a II. világháború életére gyakorolt hatásáról (3:20-ig). Szól arról, hogy 1949-től rendőrként dolgozott 1955-ig, bemutatja, hogy a karrierje hogyan ívelt felfelé, majd tört ketté (11:56-ig). Leszerelése után a szovjet felügyelet alatt álló mecseki uránbányánál kezdett dolgozni. Szól a korai időszak munkakörülményeiről (19:35-ig). Beszél az uránbányászok életkörülményeiről és a munkájukról az 1960-as és 1970-es években (22:59-ig). Mesél arról, hogy az iparosodás miként alakította át a lakóhelyét (25:16-ig). Szól a biztonsági- és munkakörülmények változásáról (31:00-ig). Végezetül megemlíti, miként gondol vissza a rendszerváltoztatásra (31:50-ig).
Interjúalany: Károlyi István
Felvétel időpontja: 2011. április 15.
Készítette: Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakközépiskola, Pécs

Hossz: 00:41:00
Tárgy: '50-es évek, Hétköznapi szocializmus
Az interjúalany beszél édesapja elítéléséről az 1956-os forradalomban vállalt szerepe miatt (3:34), a vallási életről, a vallásgyakorlás lehetőségeiről (7:00), tanulmányairól, szórakozási szokásaikról (9:37), Munkácsy-díjáról, és egyéb díjairól (22:00), a művészet állami támogatásáról, munkáiról (30:44).
Interjúalany: Mihály Gábor
Felvétel időpontja: 2011. május 25.
Készítette: Grassalkovich Antal Gyakorlatközpontú Szakiskola és Szakközépiskola, Hatvan