Interjú

Gyűjteményhez ad
kényszermunka
ÁVO/ÁVH
TSZ
kényszerlakhely
kulák
Rákosi-korszak
'50-es évek
Hortobágy
Rendőrség
át- és kitelepítések

Osztályidegen voltam

2994 megtekintés

Hossz: 00:31:00
Leírás: 0:00 Éjjel állítottak be fegyveresek hozzájuk, a nagyapjával közölték, hogy el kell hagyniuk az otthonukat, fejenként három mázsa holmival 2:30 egy tehenet, egy lovat, egy disznót és egy kocsit vihettek magukkal, egy vagonba kerültek az állatokkal, az állomáson összegyűjtötték a különböző falvakból a kijelölt családokat, a vonat Pécsett megállt, megitatni a jószágokat, majd két nap után érkeztek meg a Hortobágyra 4:35 leszállították őket, a gyerekeket a csomagokkal vontatókra rakják, a férfiakat és az állatokat külön terelték, a kijelölt szálláshelyük egy barakk volt, ami rendkívül túlzsúfolt volt, eleinte a férfiak ott sem voltak 6:45 a reggeli fél deci pótkávé, és avas szalonna, vagy gyümölcsíz volt egy fél szelet kenyérrel 7:22 a lakásukból TSZ-iroda lett, a gépeket elvették, és abból alakították meg a TSZ-t 9:05 egy barakk volt a táborban, a többi pedig istálló volt, meg egy rendőrségi iroda, nagyon sokan a birkaistállóba kerültek, ahol rengeteg trágya volt 10:13 a szülők földművelői munkát végeztek, a kisebb gyerekeket egy táborlakó gondozta, majd egy gimnáziumban érettségizett fiú tanítgatta őket, a szülők később vályogból felhúztak maguknak kisebb épületeket 13:28 éjjelenként névsorolvasásokat tartottak, lámpával világítottak be őket, hogy ne pihenjék ki magukat, decemberben vitték ki őket cukorrépát szedni, vagy máskor erdőbe vitték őket 15:28 karácsony vagy húsvét egyszerű ünnepek voltak, a leveleiket átolvasták, a csomagokat átvizsgálták, de azok főleg élelmiszerek voltak, mert a gyógyszereket elvették, hozzá sem hívtak orvost, mikor tüdőgyulladása volt 18:36 visszaemlékezik kisebb boldog pillanatokra, kézimunkáztak és énekeltek a lányok, a többi táborról, vagy a környezet híreiről nem volt információjuk 20:22 két gyerek megpróbált elszökni a táborból, elkapták őket 21:30 a szabadulásuk Nagy Imre beszéde után következett, azt pedig rádióból hallották, szép lassan elengedtek családokat, a faluba nem mehettek vissza, a tulajdonukat nem kapták meg, ők ’53 szeptemberében távozhattak, Pécsett fogadták be őket 23:17 a lányának, unokáinak elmesélte a vele történteket 26:14 szabadulásuk után megbélyegzettként éltek, még 1995-ben is benne volt a munkakönyvében, hogy „osztályidegen”, Lenin-tanyát, ahol voltak, már eldózerolták, de felkereste a helyet 27:56 sok idősebb táborlakó halt meg, akiket Polgáron temettek el jeltelen sírba 28:51 eleinte kéthetente jelentkezniük kellett a rendőrségen
Említett időszakok, témák
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A kitelepítésről, internálásról, illetve a katonai munkaszolgálatról
  • A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
  • Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve: Kubicsek Ferencné (Beremeni Ida)
Interjúalany lakhelye: Pécs
Interjúalany született: Nagyharsány, 1940
Interjúalany foglalkozása: nincs megadva
Felvétel időpontja: 2010. október 14.
Felvétel helyszíne: Pécs

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:33:00
Az interjúalany beszél gyermekkoráról, oktatásról és szórakozásról (0:15), majd rátér a tanyasi élet dolgos hétköznapjainak bemutatására (4:38). Szól Magyarország német és szovjet megszállásáról, a megszálló katonák viselkedéséről (8:46), majd rátér a háború utáni évekre, a Rákosi-rendszer mezőgazdasági terrorjára (12:00). Beszél arról, miként látta a tankokat vonulni 1956-ban (15:01), majd beszél a korai Kádár-korszak mindennapjairól (18:15). Szól TSZ-ben folyó munkáról, a művelődés lehetőségeiről és a szocialista brigádokról (21:45). Végül a különböző korszakokat értékeli (26:58), valamint azt, hogy mennyiben hatott életükre az, hogy nem léptek be a pártba (31:31).
Interjúalany: Magyar Antalné
Felvétel időpontja: 2011. január 05.

Hossz: 00:43:00
0:00 bemutatkozás, arról beszél, hogy hogyan került a tanári pályára, milyen iskolákat járt, az utolsó évben végzett, amikor egyházi iskolában lehetett, az iskolai évekről mesél 7:10 a háborús évekről mesél, Budapesten élte át az ostromot, találkozik a román és az orosz katonákkal, a háború után éhínség volt a városban 13:48 a pincében a háznak a lakói voltak rajtuk kívül, a pincebeli életre emlékezik vissza 16:21 zsidó családokat is bújtattak a pincékben 20:05 a háború után kötelező volt a közmunka, a hadifoglyokat igazoltató bizottságok elé kerültek, mindenkinek igazolnia kellett a múltját, és a származását 23:05 a közvetlen környezetében lévő zsidó családok bevagonírozására emlékezik vissza 25:22 az orosz és a román hadsereg összeszedte a férfiakat, és kivitték Oroszországba, a bevonuló katonákkal szemben nem volt félelemérzete, mentesek voltak a mindennapi zaklatástól 27:55 a pincében elsősorban a bezártság, és a mindennapi élet hiánya okozta a legnagyobb gondot, 1945 áprilisától tudott iskolába járni ismét, szeptemberben tudott ismét Budapesten iskolába járni 34:35 a tanítóképző elvégzése után Pesten, majd férjhezmenetele után Békéscsabán helyezkedett el, és az ottani gyár napközijét vezette, később pedig Szolnokon tanított, ekkor szerzi meg a tanári diplomáját is 36:00 volt egy úttörőcsapatnak a vezetője is, sok helyen jártak az országban 39:10 1976-tól az Országos Pedagógiai Intézetben dolgozott húsz éven keresztül
Interjúalany: Szulimán Istvánné
Felvétel időpontja: 2011. január 07.

Hossz: 00:35:25
Az interjúalany mesél családja II. világháborút követő, Szlovákiából Magyarországba történő kitelepítéséről, a kuláksorsról, katonaemlékeiről, és a szocialista mindennapokról 0:9--születése, gyermekkora, családja, az általuk végzett mezőgazdasági munka; 2:10--a téeszesítés, milyen szórakozási, kulturálódási lehetőségek voltak a faluban; 3:15--emlékei az 1956-os forradalomról, a szovjet katonák megjelenéséről a faluljukban; 4:44--hogyan hatott a családja sorsára kulák származása; 5.55--hogyan kerültek fel feleségével a városba tanárként; 6:39--emlélkei az 1950-es évekről, milyen volt az élelmiszerellátás falun; 7:55--emlékei az 1956-os eseményekről; 9:35--a forradalmat követő megtorlásról őrzött emlékei, a téeszesítés, milyen volt az élet az 1960-as években, milyen szórakozási lehetőségek voltak a falujukban; 13:30--a tanári állás jelentősége a Kádár-korszakban; 14:13--hogyan telepítették át a családját Szlovákiából Magyarországra és hogyan fogadták őket az itt lakók; 21:0--katonasága, milyen indokkal nem engedik ki külföldre; 28:20--véleménye a szocialista rendszerről; 29:0--hogyan dolgoztak diákként Berlinben és ittnon, első találkozása a Coca-Colával és egyéb nyugati termékekkel
Interjúalany: Molnár Béla
Felvétel időpontja: 2010. december 16.