Interjú

Gyűjteményhez ad
ÁVO/ÁVH
egyház
oktatás
egészségügy
1956
megszállás
II. világháború
szerzetesrendek feloszlatása

Apácasors a XX. második felében

4032 megtekintés

Hossz: 00:39:00
Leírás: Az interjúalany a Szent Orsolya Rend soproni rendházának tagja. Mesél a II. világháború és a szovjet megszállás időszakáról (00:00), s beszámol a rend feloszlatásáról (6:14), az egyházi személyek sorsáról a Kádár-korban. Elbeszélését az iskola és a rend újjászervezésével (33:21) zárja.
Említett időszakok, témák
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • A társadalom és a gazdaság átalakításáról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A földosztás, majd az államosítások következményeiről
  • A kitelepítésről, internálásról, illetve a katonai munkaszolgálatról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Politika és egyház viszonyáról
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve: Krausz Mária
Interjúalany lakhelye: Sopron
Interjúalany született: Győr, 1914
Interjúalany foglalkozása: szerzetesnő, háztartásbeli
Felvétel időpontja: 2010. június 22.
Felvétel helyszíne: Sopron

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:39:00
0:00 családi háttér, gyermekkor 2:33 1944-től kezdve érezték a háború komolyabb jeleit, a falu felett átrepültek a gépek, 1944. dec. 6.-án kapott Sopron egy szőnyegbombázást, a nővére alig tudta túlélni a támadást 3:53 Sopronkőhidán voltak politikai elítéltek, és más elítéltek is; voltak közöttük olyanok, akik kijöhettek a családokhoz dolgozni, hozzájuk is kijött egy, de egy idő után ez tilos volt a raboknak 6:08 1944 telén rendkívül hideg volt, nagy hóviharokkal, az utakat kéziszerszámos zsidókkal tisztíttatták, néha vittek nekik élelmet 9:27 1944 karácsonyán az ünnepi vacsorát szakították meg a szirénák, és hallatsz, ott a fegyverropogás, tavasztól pedig rengeteg menekültet láttak átmenni a határon, de látták a sárga csillagos gyalog menetelő zsidók tömegét is, és politikai elítélteket is 13:39 a nők nagyon féltek az orosz front átvonulásától 15:15 végül ők sem maradtak, hanem egy teherautón mentek nyugat felé, rengeteg menekültet láttak az utakon, őket egy repülőraj végiggéppuskázta 17:57 a front elől menekültek, de az utolérte őket, egy kis osztrák vendéglőben húzták meg magukat, ott a német katonák megölték az oda húzódó orosz katonákat 20:37 a front átvonulása után lementek a közeli faluba, ahol egy iskolában húzták meg magukat 23:20 ismét felmentek a vendéglőbe, de a nőket elcsúfították, nehogy megerőszakolják őket 25:31 gyalog, falvakon keresztül jöttek haza egészen Sopronkőhidáig, de oda nem mehettek be, mert mindenkit kitelepítettek 26:53 a háború után az orsolyita apácákhoz íratták be a szülők, de az épüeltben pl. nem voltak ajtók, ablakok, hanem bedeszkázták őket 28:22 1948-ban kitelepítették Sopronból a németeket, megrázó volt látni az emberek kitelepítését, az anyai nagyszüleit is kitelepítették, pedig a nagymamája ágyban fekvő beteg volt, elmeséli a kitelepített németek sorsát 34:02 a háború utáni idő nehéz volt, óriási infláció volt, amit tetézett az élelemhiány
Interjúalany: Bella Kálmánné
Felvétel időpontja: 2010. november 10.

Hossz: 00:41:00
Az interjúalany beszél családjáról, különösen révész édesapjáról, akit átküldtek Jugoszláviába kémkedni a Dráván. Mivel valójában nem kémkedett, többször kihallgatták az Andrássy út 60.-ban (0:35). Később megbízhatatlannak bélyegezték, így a családot kitelepítették a Hortobágyra (4:50). Szól a táborban végzett munkáról és az élelmezésről (9:05), valamint a kisgyerekek oktatásáról (11:53). Beszél arról, hogy Sztálin halála után hogyan mehettek haza az emberek (14:25), valamint arról, hogy ő és édesapja maradtak, mivel nem volt hová menniük (16:22). Rátér az elhelyezkedési nehézségekre, és arra, hogyan kapott állást a bányászatban vagonkirakóként (19:54), majd csillésként (23:21). Beszél katonai szolgálatáról (26:10), és arról, hogyan változtatta meg életét az internálás (29:53). Végül arról szól, hogyan figyelték meg őket továbbra is, és hogyan próbálták meg begyűjteni édesapját 1956. október 23. előtt (38:32).
Interjúalany: Ács Géza
Felvétel időpontja: 2010. november 16.

Hossz: 00:44:00
Az alany mesél családi emlékanyagáról, Hitlerrel való találkozásukról (felvidék megszállása) (02:00-tól), a felvidéki etnikumokról és egymáshoz való rossz viszonyukról, németesítésről. A Horty rendszer nyújtotta lehetőségről a Magyarországon, magyarul tanulásra (06:00-tól) és a vele való találkozásról. A második világháborúról (8:30-tól), a front és a civilek ide-oda utazásáról, a menekülők uszályának és Krems bombázásáról. Visszatérésükről és az új Csehszlovákiáról (14:00-tól), a magyar nyelv használatának büntetéséről, a magukat partizánoknak vallók vagyonszerzéséről. A Benes-dekrétumokról és a kitelepítésről, a reszlovakizációról, Benes politizálásáról és haláláról, az ellenvonattal és a cseretulajdonosokkal való találkozásról, a Délvidékre száműzöttségről, az ottani sváb tulajdonossal ápolt jó kapcsolatról. Beszél a beilleszkedésről az új környezetbe és iskolába (26:30-tól), osztályidegenségről, munkáról távírászként és a kényszerű besorozásról a taszári reptérre. 1956-tal kapcsolatban beszél a repülőtér szovjet megszállásáról, a szökésről a hadifogság elől, a hazafele megtett kalandos útról, mecseki nemzetőrökről, csellel Mohácsra jutásról. Beszél az öccséről, aki fegyvertelen forradalmárként nem disszidált, végül az ő elviteléről, megkínzásáról és félholtra veretéséről, majd deportálásáról.
Interjúalany: Grossmann Jenő
Felvétel időpontja: 2011. január 07.