Az interjúalany mesél gyermekként, majd felnőttként a mezőgazdaságban végzett munkájáról, az 1950-es évek mindennapjairól, a beszolgálatatásokról és a téeszesítésről. Szól arról is, hogy milyen különbségek voltak a Rákosi-, és a Kádár-rendszer között. 0:20--családja, szülei munkája a TSZ-ben; 0.21--rokonai, akik részt vettek az I. világháborúban, milyen előnyük származott nagyapja hadifogságából a II. világháború során; 3:10--munkája marokszedőként gyermekként; 4:10--emlékei az oroszok bevonulásáról; 5:29--emlékei az 1950-es évekről, milyen mezőgazdasági munkákat végeztek; 9:31--a fináncok tevékenysége; 10:8--milyen volt a téeszesítés; 12:16--emlékei a Kádár-korszakról; 13:15--neveltetése, iskolái; 16:30--emlékei a helyi levente zenekarról; 17:16--mit dolgozott az általános iskola befejezése után, hogyan érintette őket a mezőgazdaság átszervezése, a beszolgáltatás

Az interjúalany beszél híres, muzsikus cigány felmenőiről, a Kádár-korszak oktatásáról és mindennapjairól. Azt is elmondja, hogy hogyan lett belőle újságíró, majd tanár. 0:52--hogyan került kapcsolatban a család a zenéléssel, nagy zenész elődök; 9:50-- a régi értelmiség kapcsolata a cigányzenével, Krúdy Gyula kapcsolata cigányzenész nagyapjával; 17:10--dédnagyapja, Radics Béla temetése az 1930-as években; 21:0--mi a véleménye a cigánykérdésről; 26:20--kapcsolata a zenével és az írással, tanulmányai; 28:28--gyermekkora a Kádár-korban, milyen volt a korabeli oktatás; 32:0--családja életmódja a Kádár-korszakban; 34:9--hogyan került a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola és Kollégiumba, véleménye a mai diákokról

Beszél sváb származásáról és arról, hogy rokonságának egy jó részét a II. világháború után kitelepítették. A többség kint maradt, néhányan gyalogosan visszajöttek. (02:10) A 80-as évek végén az interjúalany részt vett a hátrányos helyzetű, főleg, roma gyerekek számára létrehozott Gandhi Gimnázium és Kollégium alapításában. Oktató és kollégiumigazgató volt. (04:18) Az iskola alapítása és a gyerekek összegyűjtése a 90-es évek elején Pécsen és környékén nehézségekbe ütközött, de a program 20 év alatt elérte, hogy a cigány gyerekek nagy része is középiskolába járjon. (06:02) 1982-ben a Dialógus Békemozgalom alapítója és tagja volt. A mozgalom egykori tagjai máig segítik egymást. A békemozgalom a Szovjetunió afganisztáni agressziója kapcsán alakult, nem akarta, hogy a hidegháborús fegyverkezés újra fellendüljön. A felsőoktatási hallgatók először országosan tüntetéseket szerveztek, később már csak Budapesten lehetett megrendezni a tüntetést. Nemzetközi tüntetést szerveztek, nyugati békemozgalmak tagjai is jöttek a fővárosba. 2 év alatt a mozgalmat a hatalom ellehetetlenítette. (17:04) Gorbacsov hatalomra kerülése után a rendszerváltoztatásig már viszonylag szabadon működhetett a mozgalom, csak a pécsi KISZ Gyurcsány Ferenc vezetésével és a jogi kar néhány oktatója titkosszolgálati segítséggel szállt szembe a Dialógussal. (22:40) Problémának tartja, hogy a történészek nem kutathatják nyugodtan a rendszerváltoztatás előtti éveket, mert félniük kell a feljelentésektől. (13:10) Az interjúalany alapító tagja volt a helyi FIDESZ-nek és az SZDSZ-nek. A mozgalom után kapcsolatba került a fiatal ellenzékkel. Az 1990-es választásokon SZDSZ-FIDESZ közös jelöltként indult. (25:28) Szervezője és résztvevője volt a rendszerváltoztatás előtti ellenzéki tüntetéseknek. Elmondja kapcsolatát a rendőrséggel. (32:52) Elmondja az MSZMP-n belüli változásokat, a párttagok kettéválásának eseményeit. (36:42) Elmondja az ellenzéki csoportok kapcsolatát egymással és a KISZ-szel. (39:36) Az egykori pécsi ellenzéki vezetők, akik a politika különböző oldalaira kerültek, a mai napig tartják egymással a kapcsolatot az összejöveteleken. (40:30)