Interjú

Gyűjteményhez ad
TSZ
államapparátus
katonaság
oktatás
tanács
Wehrmacht
hadifogság
Trianon
II. világháború
Erdély
Horthy Miklós

Katonai hivatás, vagy család?

2482 megtekintés

Hossz: 00:34:00
Leírás: Az interjúalany beszél családjáról (0:27), anyai nagyapja Romániából történő kiutasításáról (2:05), a család két világháború közötti helyzetéről (4:14), tanulmányainak megkezdéséről, az akkori, és a mai gyerekek hozzáállása közötti különbségekről (6:07), a háború előtti és utáni iskolatípusokról (9:12), az egyes iskolák elvégzése utáni elhelyezkedési lehetőségekről (10:55), a háborús idők nehézségeiről (13:58), Törökszentmiklós helyzetéről a második világháború alatt (15:56), apja hazatéréséről a hadifogságból, a község életének újjászervezésében játszott szerepéről, munkájáról (17:57), bátyja hadifogság utáni életéről (20:02). Beszámol katonai akadémiára történő felvételének körülményeiről (21:18), házassága miatti leszereléséről (23:20), a solti gépállomásnál végzett munkájáról (25:03), arról, hogyan lett a megyei tanács végrehajtó bizottságának az elnöke, valamint kitér a tanácsakadémiára is (26:10), végül a szalkszentmártoni művelődési ház élén eltöltött évekről mesél (31:38).
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Az újjáépítésről és a földosztásról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (pártok, egyházi szervezetek, szakszervezetek, népi kollégiumok, választások)
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve: Merz Vince
Interjúalany lakhelye: Szalkszentmárton
Interjúalany született: Törökszentmiklós, 1931
Interjúalany foglalkozása: tanácselnök
Felvétel időpontja: 2010. december 07.
Felvétel helyszíne: Szalkszentmárton

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:34:00
Az interjúalany beszél a családjáról (0:16), alsóbb fokú iskoláiról (1:50), a piarista gimnáziummal kapcsolatos élményeiről (4:23), vasutas munkája kezdetéről (9:04), katonai élményeiről, valamint a vasutasok visszacsatolt területekre történő telepítéséről (11:57), a németekkel szembeni nagy katonai hátrányról, és Érsekújvárra, majd Újszászra kerüléséről (már mosodszor) (15:45). Megemlíti Szolnok bombázását (19:16), a háború alatt a MÁV által felállított légvédelmi szervnél ellátott munkáját (21:12), beszámol a ferencvárosi, szolnoki, hatvani bombázásokról (23:57), végül Nyugatra szökéséről, amerikai hadifogságáról, és hazatéréséről (30:54).
Interjúalany: Erdei László
Felvétel időpontja: 2011. január 07.

Hossz: 00:41:00
Az interjúalany beszél gyerekkoráról (0:53), szüleiről, életkörülményeikről (2:04), II.világháborúval kapcsolatos emlékeiről (4:18), a leventemozgalomról és arról, hogy korengedélyes katonák szerettek volna lenni, de lebeszélték őket (11:56). Mesél a szovjet megszállásról (14:08), a TSZ-ekről, a fizetésről, melyet terményben kaptak (20:30), a háború alatti beszolgáltatásról (22:08), a kulákokkal szembeni terrorról, és a családját ért atrocitásról (24:08), egy „köpönyegforgató” ismerőséről (32:20), majd ismét kitér a TSZ-ekre (35:15), és megemlíti, hogy az 1956-os forradalomról csak hallottak (40:17).
Interjúalany: Vincze János
Felvétel időpontja: 2011. február 12.

Hossz: 00:23:00
Az interjúalany beszél a gyerekkoráról, tanulmányairól, a fiatalok szórakozási és ismerkedési szokásairól (0:39), a katonai szolgálatról (7:48), második világháborús részvételéről (8:59), a Horthy-korszak nemzeti és egyházi ünnepeiről, a kötelező hittantanításról (18:00), az 50-es évekbeli ünnepségekről, felvonulásokról (20:27), végül visszatér háborús emlékeire (21:55).
Interjúalany: Bozsó József
Felvétel időpontja: 2011. március 11.