Interjú

Gyűjteményhez ad
KTSZ
rendszerváltoztatás
'50-es évek
II. világháború
KIOSZ

Szobafestőként dolgoztam

2761 megtekintés

Hossz: 00:32:00
Leírás: Az interjúalany beszél a második világháborúval kapcsolatos családi élményekről (0:27), költözésükről, iskolai élményeiről (1:35), az iskola elvégzése utáni elhelyezkedésről (3:26). Később a KTSZ-be került (5:30), majd kisiparos lett (6:29), és említést tesz a rendszerváltoztatás utáni munkájáról is (6:45). Elemzi a kisiparosok helyzetét a második világháborútól kezdve napjainkig (8:55). Mesél arról, mi szeretett volna lenni gyerekkorában (26:25), végül a rendszerváltoztatás utáni feladatai közül említ néhányat (28:42).
Említett időszakok, témák
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
Interjúalany neve: Gőgös István
Interjúalany lakhelye: Kunszentmiklós
Interjúalany született: Budapest, 1943
Interjúalany foglalkozása: nyugdíjas szobafestő
Felvétel időpontja: 2011. március 01.
Felvétel helyszíne: Kunszentmiklós

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:43:00
Az interjúalany beszél gyermekkoráról, arról, hogy írta felül az otthoni nevelés az iskolai mellébeszélést, valamint arról, hogy mihez hasonlítható a határnyitáskor érzett megkönnyebbülés (0:30). Szól oktatásáról, az ellenzéki körökbe való bekerüléséről, arról, hogyan találkozott nála Stumpf István és Orbán Viktor, és arról, hogy milyen kapcsolata volt a lakitelki találkozó szervezőivel (6:30). Rátér a páneurópai piknik kialakulásának gondolatára, ami a határfigyelő berendezés lekapcsolása után alakult ki (12:24). Szól a piknik politikai jelentőségéről, arról, hogy a múlt bebizonyította, hogy egy ország nem léphet ki a kommunista blokkból, csak egyszerre mind(16:40). Szól a szervezés nehézségeiről, arról, hogy Magyarországon volt a legkevesebb telefonkészülék Európában, így sok pénzt kellett benzinre költeni, valamint arról, hogy nem is igen fogták fel, hogy mit szerveznek (19:00). Beszél a Sopronban megalakult első ellenzéki kerekasztalról, valamint a piknik előkészületeiről és lefolyásáról (22:25). Beszél Németh Miklós és Pozsgay Imre szerepéről, arról, hogy Németh elmondása szerint azért nem avatkoztak be, hogy teszteljék a nemzetközi hangulatot, de öt nap alatt semmelyik fővárosból nem keresték a magyar kormányfőt (26:25). Beszél a saját feladatáról a pikniken, és arról, hogy a több helyszín miatt nehéz volt az események menetéről tájékozódni (30:30). Szól arról, hogy mi lehetett a határnyitás politikai háttere, a szovjet-amerikai megegyezés Európa kettéosztásának megszüntetéséről, és arról, hogy a civil társadalom kezdeményezései valószínűleg csak fel voltak használva erre a célra (37:15). Szól arról is, hogy a rendszerváltoztatás nem váltotta be a reményeket, de precedens sem nagyon volt rá, a spanyol és portugál példák is csak részben alkalmazhatók rá (41:12).
Interjúalany: Nagy László
Felvétel időpontja: 2010. november 02.

Hossz: 00:24:00
Az interjúalany a Kópházán élő horvát kisebbség történelméről beszél. 0:16--hogyan került a horvát nemzetiség Magyarországra, milyen különböző horvát nemzetiségek vannak az országban; 7:20--Kópháza alapításának története; 9:40--a helyi horvátok szerepe az 1848-as forradalomban és a magyar történelem más eseményeiben; 14:48--a Trianon utáni soproni népszavazás horvát szemmel; 14:49--hogyan élik meg a II. világháborút a horvát nemzetiség tagjai; 18:50--a rendszerváltoztatás, a horvát kisebbség részvétele a Páneurópai Pikniken; 22:5--milyen a horvát nemzetiség helyzete manapság Kópházán
Interjúalany: Dr. Payrits Ferenc
Felvétel időpontja: 2010. november 20.

Hossz: 00:35:00
Az interjúalany beszél családjáról, a parasztpolgárság mibenlétéről (0:20), a bírói hivatalról (2:25), valamint arról, hogyan börtönözték be apját állítólagos rendszerellenes szervezkedése miatt a Rákosi-rendszerben (4:36). Szól a Nagy Imre alatt tapasztalható enyhülésről (8:26), az osztályidegenségről és a hitéletről (9:40), valamint az tanításról és a szakmáról (12:36). Szól arról, miként élte meg a rendszerváltoztatást (20:10), hogyan kezdte politikai szerepvállalását az újraalapított FKgP-ben, hogyan lett polgármester és képviselő (22:04). Összehasonlítja a Kádár-korszak és a rendszerváltoztatás utáni évek politikáját, különös tekintettel a foglalkoztatásra, a mezőgazdaságra, és a szovjet modell magyarországi alkalmazhatóságára (22:40). Végül visszatér az 1950-es évek mezőgazdasági terrorjára (28:26).
Interjúalany: Kiss György
Felvétel időpontja: 2010. december 21.