Interjú

Gyűjteményhez ad
ÁVO/ÁVH
börtön
1956
Rákosi-korszak
Csendőrség
megtorlás
II. világháború
Horthy Miklós

Csendőr volt az édesapám

3454 megtekintés

Hossz: 00:44:00
Leírás: Az interjúalany beszél családjáról, csendőr édesapjáról, a csendőri munkáról (0:43), arról, hogy a családot kuláknak nyilvánították, és elvették a lakásukat (8:48). Beszámol egy „csendőrcsalád” életkörülményeiről (9:30), majd ismét vagyonuk, lakásuk államosításáról, kitelepítésükről beszél (13:45). Mesél édesapja letartóztatásáról, börtönben töltött időszakáról, a vele való kapcsolattartásról (20:00), arról, hogy 1956-os szabadulása után hogyan alakult a család élete (30:30), milyen szerepet játszott az édesapa a forradalom alatt a helyi munkástanácsban (32:51), ami után 1957-ben ismét letartóztatták (36:45).
Említett időszakok, témák
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (beleérve az egyházi ifjúsági szervezeteket, a nyilas pártot, a Volksbundot, az illegális kommunista mozgalmat és az ellenállást is)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • A diktatúra módszereiben, az elnyomó apparátus tevékenységében tapasztalt változásokról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve: Trencsényi József
Interjúalany lakhelye: Kálmánháza
Interjúalany született: Debrecen, 1941
Interjúalany foglalkozása: gazdálkodó
Felvétel időpontja: 2010. december 03.
Felvétel helyszíne: Kálmánháza

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:45:00
Gergely Ferenc részletesen beszél a német-szovjet harcokról és a világháború pusztításairól a térségben (1:47), elmeséli, hogy próbált meg ellenállni a beszolgáltatásnak és ennek következményeit (8:55), később pedig az ötvenes évek TSZ-esítéséről (24:09), majd a munka és a párttagság viszonyáról a Kádár-rendszerben.
Interjúalany: Gergely Ferenc
Felvétel időpontja: 2010. szeptember 17.

Hossz: 00:28:00
Az interjúalany beszél gyermekkoráról, családtagjai részvételéről a második világháborúban (3:45), az 1956-os eseményekről Sopronban, különös tekintettel a disszidálási hullámra (4:40). Beszél a kerámiaművészetről, technikáiról, a mindennapi életről a Kádár-rendszerben (22:56), majd a rendszerváltoztatást értékeli röviden.
Interjúalany: Borsodi Zsuzsanna
Felvétel időpontja: 2010. július 22.

Hossz: 00:48:00
0:00 családi háttér, édesapja csendőr volt, így több település iskolájában megfordult, édesapja a nyugdíjba menekült, mert nem akart csatlakozni a korabeli csendőri intézkedésekhez, mesél a gimnáziumi évekről 3:19 Vácra veszik fel a teológiára, de egyből Bécsbe küldik teológusnak, elvégzi az öt évet, Bécsben a hitleri Németországban sem voltak megbecsülve a keresztény egyházak 6:11 az utolsó szemesztert 1945 tavaszán végezték el, de már bombázások folytak 8:41 az Andrássy út 60-ban is járt, valamint Kistarcsán is, közben mesél a szovjet terepjáróról, amivel járt a misékre 10:06 a kistarcsai táborban először a papok külön szobában voltak, nem csinálhattak semmit, így kenyérből készítettek sakkfigurákat, mivel voltak tanárok is, ezért „főiskolát” is működtettek 15:06 az internálás előtt három napig „szűrőben” voltak, onnan fogdába kerültek, ahol magánzárkák voltak, a zárka 2x3 méteres volt, a szomszédban volt egy iskola, ahol mindig ki-, és becsöngettek, ez segített a magánzárka átvészelésében 20:44 két hónap magánzárka után átvitték őket az „ezredbe”, átvitték őket a papi internáltak közé, ahol a nyolcszemélyes zárkában több mint ötvenen voltak 28:28 1950-ben megalakult a békepapi mozgalom, de a püspökök, így Vác püspöke is, megtiltotta a részvételt, ő vitte a helyi plébánosokhoz részvételt tiltó üzeneteket, a mégis résztvevő tizenhét papból hármat, akik a püspök ellen felszólaltak, fegyelmit kaptak, egyikük az ÁVO-nál keres védelmet, az egyházi bíróság tagjait elviszik (ő volt a jegyző) 32:29 három hétig volt az Andrássy út 60-ban, őket nem verték, és nem kínozták, de a többi rabot igen, lejátszották nekik a váci püspökség lehallgatott beszélgetéseit 39:18 a papi szoba két évig maradt Kistarcsán, de két év után szétszórták a papokat a többi internált közé 40:33 a testvéréről beszél, ő bölcsészkart végzett, és Moravcsik Gyula mellett volt tanársegéd, őt kirúgták a családja miatt, édesapja házát pedig államosították
Interjúalany: Dr. Brusznyai József
Felvétel időpontja: 2011. március 10.