Az interjúalany mesél pályaválasztásáról, különböző munkáiról, családjáról és fiai pályaválasztásáról. 0:15--gyermekkor, születés, gyermekparalízise, hogyan lesz cipészinas, majd hogyan lesz cipészmester; 4:0--hogyan lesz kapus, mivel a cipészmesterségből nem lehetett megélni, majd hogyan kezd motorkapát gyártani egy barátjával; 5:50--hogyan kezd bele a mezőgazdasági termelésbe és a lótenyésztésbe rokkantnyugdíjazása után; 10:8--hogyan ismeri meg a feleségét; 14:0--családja, fiai; 18:20-milyen szakmát szeretett volna tanulni fiatalon, hogyan fejlődik a családi gazdaság; 21:0--mennyiben nehezítette meg az életét a betegsége; 23:0--hogyan próbálja meg befolyásolni a gyermekei pályaválasztását, milyen munkát találnak végül

4:02 A riportalany beszél horvát kisebbségi származásáról, iskolás éveiről, szüleiről. 5:26 Rövid ideig internátusban tanult Pécsett, de az államosítást követően visszakerült szülőfalujába. 8:30 Szól a pécsudvardi horvát hagyományokról, a korszak mindennapjairól. 9:52 Bejárós diákként Pécsre járt a Leőwey Klára Gimnáziumba. 13:19 Felidézi emlékeit az 1956-os forradalomról. 14:58 1956 szeptemberétől rövid ideig postai alkalmazott volt, majd az Állami Biztosítóhoz került. 17:46 Közben házasságot kötött egy nagyárpádi sváb fiatalemberrel, akinek a családját a háború után kitelepítették. 21:30 Felidézi milyen nehézségekkel járt, hogy ő és a férje eltérő etnikumú volt. Szól a családban bekövetkezett változásokról. 27:11 Beszél az életmód változásáról, a mindennapokról a Rákosi-rendszerben. 29:54 Vall arról, hogy édesapja megsebesült a II. világháborúban és hadirokkant lett. 34:20 Beszél az 1960-as évek mindennapjairól, közlekedési viszonyairól. 40:17 Végezetül elmondja, hogy miként változott meg az élete a rendszerváltoztatással.

0:00 Kolozsváron született, akkor az Magyarországhoz tartozott, szülei átköltöztek Magyarországra a front elől 5:24 iskolai eseményeken keresztül érzékelteti a diktatúra alatti félelem légkörét 10:12 volt olyan osztálytársa, akinek az apját elvitte az ÁVO 11:35 egyenruha nem volt, a gimnáziumban viszont Bocskay-sapkát kellett viselniük vörös csillaggal, volt MHSZ-szakkör is 15:00 a nemzeti ünnepeknek mindig meg volt a maguk teátrális komolysága, de Sztálin születésnapja is ünnep volt 16:46 felidézi az 1956-os emlékeit 21:26 járt hittanra a ciszterekhez, de hajnalban egy hátsó bejáraton kellett felmenniük 23:05 a Kádár-rendszer egyes elemeire nosztalgiával emlékezik, másokra kevésbé 27:40 az ötvenes években a vásárlás sorban állással történt, jegyrendszer keretében, a Kádár-rendszerben a választék bővült 29:35 zenés szórakozóhelyekre nem jártak, de voltak bálok