Interjú

Gyűjteményhez ad
TSZ
egyház
oktatás
bunker
1956
Rákosi-korszak
'50-es évek
óvóhely
propaganda
szövetkezetek
II. világháború
Ausztria
szerzetesrendek feloszlatása
Római Katolikus Egyház

Magyarpolánytól Kongóig: egy szerzetesnővér életútja

2469 megtekintés

Hossz: 00:32:00
Témakörök: '50-es évek, 1956, Kivándorlás
Leírás: Az interjúalany beszél születéséről, családjáról (0:00), majd a háborús emlékekről, a bunkerben való rejtőzködésről (1:18). Szól földműves szüleiről, a mezőgazdaság terrorizálásról az 1950-es években (3:12). Elmeséli, hogy édesanyja két nővére az Egyesült Államokban élt, és az 1956-os forradalom után hozzájuk akart disszidálni. Egy rokon megszervezte átjutásukat Ausztriába, ahol különböző rendházakban szálltak meg (7:26). Elmeséli azt az élményét, mikor az osztrák ferences missziós nővéreknél lakott, s a kápolnájukban rádöbbent Isten létezésére, ami elnyomott minden kommunista propagandát (12:00). Szól a szerzetesrendek feloszlatásáról (14:30), valamint arról, hogy miként döntött úgy, nem megy Amerikába, inkább a nővérek fogadalmát kívánja letenni (17:30). Szól arról, hogyan végezte el a teológiát, miként dolgozott a rend óvodájában, valamint a rend történetéről (21:48). Beszél arról, hogy miként került ki Brazzaville-Kongóba, ahol az "enyhe kommunizmus" miatt nem az iskolában, csak a kápolnában taníthattak hittant. Említi az ország jó oktatását is (22:55). Végül a kongói emberek barátságosságáról, vallási életükről, hosszú és szép ünnepi miséikről szól (29:20).
Említett időszakok, témák
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • A társadalom és a gazdaság átalakításáról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (pártok, egyházi szervezetek, szakszervezetek, népi kollégiumok, választások)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A földosztás, majd az államosítások következményeiről
  • A kitelepítésről, internálásról, illetve a katonai munkaszolgálatról
  • Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Politika és egyház viszonyáról
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • A diktatúra módszereiben, az elnyomó apparátus tevékenységében tapasztalt változásokról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalmat megelőző társadalmi, politikai mozgásokról
  • A szűkebb és tágabb környezetet érintő válságról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • A kivándorlásról („disszidálásról”)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve: Veisz Erzsébet
Interjúalany lakhelye: Budapest
Interjúalany született: Magyarpolány, 1938
Interjúalany foglalkozása: szerzetes nővér
Felvétel időpontja: 2011. június 13.
Felvétel helyszíne: Budapest

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:25:00
0:00 családi háttér, gyermekkor 3:04 a származása miatt középiskolába nem vették föl 5:11 mesél a gyermekkora emlékeiről 7:24 a tanyáról kilakoltatták őket 1952-ben, és csak 1956-ban költözhettek oda vissza 8:41 az orosz katonák beköltöztek hozzájuk a második világháborúban, a gyerekeket szerették, de a harcok alatt nagyon eldurvultak 12:33 a debreceni reformátusokhoz járt gimnáziumba, de csak másfél évig járt oda, abban az időben azonban mindent elvettek tőlük a beszolgáltatás miatt 14:33 1956 után az édesapját becsukják, mert a helyi mozgolódásnak az egyik szervezője volt, a faluban nem volt semmi; a kommunista funkcionáriusok elmenekültek, ezért a helyükre új vezetőket választottak 18:59 Szolnokra költöztek 1959-ben, a házasságuk után, mert megalakult a TSZ, és a földjeiket, gépeiket elvették
Interjúalany: Budai János
Felvétel időpontja: 2011. január 24.

Hossz: 01:02:00
0:00 családi háttér, gyermekkor, paraszti származású famíliából származik, mesél arról, hogy a termelőszövetkezetek szervezése idején elvették erőszakkal mindenüket 7:15 mesél a középiskolai lehetőségeiről 9:57 a középiskolában a problémás eseményeket (pl. 1956) egyszerűen kihagyták az oktatásból 13:40 az egyetemi felvételinél a történelem mellé az orosz nyelvet választotta, Szegedre járt egyetemre, ahol pezsgő kulturális élet folyt 15:42 1982-ben került Kiskunmajsára, és itt is komoly szellemi élet volt, számos másképp gondolkodót hívtak meg előadásokra a múzeumba vagy a könyvtárba, ekkor ismerte meg Debreczeni Józsefet is 18:51 osztályfőnök lett, az első osztálya aktív volt politikai értelemben, pl. Erdélybe szerveztek kirándulást 24:49 ma Magyarországon sokan azt mondják, hogy nem volt rendszerváltoztatás, ő ezzel nem ért egyet, de a rendszerváltoztatást alapjaiban pozitív folyamatnak gondolja, de csalódott annak eredményeit illetően, nincs pl. a három T rendszere 30:06 a rendszerváltoztatás legnagyobb problémája, hogy szociális biztonságot nem hozott, és az elmúlt rendszer képviselői lettek a rendszerváltoztatás legfőbb haszonélvezői, ennek kapcsán az MDF egyik választási plakátjával kapcsolatos vitákat idézi fel 35:55 mesél az ellenzéki szervezkedésekről, és a szamizdatokról, őt is majdnem elbocsátották az állásából, de az igazgató megvédi 43:40 az ellenzéknek két fő köre volt, az SZDSZ, és az MDF, az utóbbi kialakulásáról beszél, Kiskunmajsán olyan emberek adtak elő, mint Lezsák Sándor, Csurka István, Bihari Mihály 48:55 nyilatkozatot is adtak ki, amelyet a Szabad Európa Rádió beolvasott, de ez akkoriban kockázatos lépésnek számított 51:02 a rendszerváltoztatást tekintve összességében csalódott, noha pl. a Kádár-rendszerben nem voltak alapvető szabadságjogok 58:38 a rendszerváltoztatást bírálók nem jelzik a lehetséges alternatívákat, holott a kommunisták féltek, de véres leszámolást nem akart senki
Interjúalany: Farkas Miklós Zoltán
Felvétel időpontja: 2011. március 24.

Hossz: 00:49:00
0:00 családi háttér, egy sváb molnárcsaládból származik 5:38 ő 1930-ban született, édesapja azonban kivételesen nem molnárlányt vett el 7:49 svábok voltak, az anyanyelve német volt, az iskolában tanult meg magyarul 9:36 1940-ben a soproni bencés gimnáziumban folytatta tanulmányait, egészen a német megszállásig, akkor hazaküldték őket 11:35 addig nem érezték a háborút, békésebbek voltak a mindennapok, a német megszállás után azonban elkezdődtek a deportálások, bár volt Volksbund az ő környékükön is, az egyházak viszont ellenezték a működését 17:22 ő a „Hűséggel a hazához” nevű egyházi szervezésű mozgalomnak volt a tagja 1944-ben; a híreket nem újságból vagy rádiókból szerezték, hanem a hozzájuk járó kuncsaftok mindig elmondták a híreiket 19:20 karácsonykor meg újévkor mindig voltak náluk csellengő orosz katonák, áthaladt a fejük fölött a front, a háború után pedig elindult a pártélet 23:28 csatlakozott a Bulányi György szervezésével alakult csoportok egyikéhez, emiatt bebörtönzik hat hónapra 28:01 miután a vezetőiket letartóztatták, ő is várta, hogy beviszik, mert aktív szervező tag volt 33:14 először államellenes összeesküvés szervezésével és vezetésével vádolták meg 1956-ban, de a börtönben szinte azonnal érezni lehetett az SZKP XX. Kongresszusának hatását
Interjúalany: Dr. Marx Gyula
Felvétel időpontja: 2011. november 25.