Az interjúalany beszél a családjáról (0:22), arról, hogy édesapját Észak-Erdély visszacsatolása után kinevezték máramarosi törvényszéki bírónak (0:54). Beszél a Finommechanikánál végzett munkájáról (1:31), az 1953-as enyhülés hatásairól (3:39). Mesél arról, hogyan érte a forradalom híre (5:00), hogyan kapcsolódott bele az október 23-i eseményekbe, és részletesen beszámol arról, milyen élményekben volt része (9:00).

A harmincas évek elején született interjúalany mesél Aszódon töltött iskolai éveiről, a vidéki élet nehézségeiről, a II. világháború helyi hatásairól,a Kádár-korszakban a helyi baptistákat ért megpróbáltatásokról. 00:54--család, születés 04:24--iskola, oktatás helyzete vidéken 07:10--napszámos munka 08:50--az Aszódi Gimnáziumban töltött évek 19:46--a Budapesti Közlekedési Vállalatnál végzett fizikai munka 21:45--II. világháború, bombázások, német és orosz megszállás 29:25--földosztás 30:20--Rákosi rendszer megtorló intézkedései, baptisták elleni megtorlások 34:08--az 1956-os forradalom eseményei 38:00--elhelyezkedés nehézségei 41:05--élet a Kádár-rendszer alatt

Az interjúalany beszél a háborúban töltött gyermekkoráról, a vele találkozó orosz katonák kedvességéről (0:10), majd arról, hogy apját viszont elvitték málenkij robotra (3:10). Szól arról, hogy a háború egy szakaszában zabrálások és fosztogatások kezdődtek a polgári lakosság körében is. Mivel lakásukat bombatalálat érte, lejjebb költöztek, egy elhagyott zsidó tulajdonba, majd leköltöztek vidékre (4:02). Beszél a Leányfalun töltött időről és arról, hogyan semmisült meg a babaháza az egyik támadásban (8:00). Visszatérhettek Budapestre, de rögtön kaptak társbérlőt is (10:00). Szól a szétlőtt Budapest közlekedéséről, a csónakokról és a pontonhídról (11:11). Szól beiskolázásáról és arról, hogy rögtön úttörő lett, ahol jó barátságba keveredett a csoportvezetővel, Rákosi Tamarával, aki Rákosi Mátyás rokona volt (12:52). Szól arról, hogy Rákosinak minden örs, szövetkezet és más csoport ajándékokat adott a születésnapján, amit kiállítottak a Népművészeti Múzeumban (17:20). Beszél az úttörőmozgalom különböző szervezeteiről, az úttörővasútról, úttörőrendőrségről (18:50). Elmeséli, hogy a Sztálin halálára rendelt néma csendben majdnem elnevették magukat. Édesapja bekerült az egyik minisztériumba, ezért sok kiváltságban részesülhettek és pl. külön boltba járhattak vásárolni (21:42). Beszél akkori külföldi utazásáról, és arról, hogy Rajk újratemetése olyan felzúdulást keltett a határon is, hogy bármit be lehetett hozni elvámolás nélkül (24:15). Szól 1956-os emlékeiről. Az első tüntetésekre ő is kiment megnézni és szétvált a húgától. Otthon sokáig várták a húgát, ő pedig gyorsan lefeküdt, mert kezdett rájönni, hogy ebből baj is lehet (28:55). Szól arról, hogy ismét sorban kellett állni az élelemért, és az egyik pesti srác belelőtt a sorba. Ezért elítéli, ha az 1956-os hős gyerekeket emlegetik (38:10). Végül november 4-éről beszél és Mindszenty József rádióüzenetéről, amiben a földrendszer visszaalakításáról hallotta beszélni. Ekkor arra a következtetésre jutott, hogy a forradalom mindenképp elbukik (39:20).